Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-17 / 14. szám

101 ISKOLA UTCA 2019. január 17. | www.ujszo.com A szakközépiskolások meghódították a biteket BESZÁMOLÓ A dunaszerdahelyi Szabó Gyula 21 Szakközépiskolában a közel­múltban ismét megrendezték az e- Hód -,llódítsd meg a biteket” ver­senyt, a nemzetközi Bebras infor­matikai és számítógépkészség verseny magyarországi változatát. A Bebras kezdeményezés 2004- ben indult Litvániából, és 2018- ban már több mint 50 ország kap­csolódott be a verseny megrende­zésébe. A verseny szervezői 2015- ben elnyerték az Informatics Eu­rope „Best Practices in Education” diját. A kezdeményezés célja, hogy felkeltse az érdeklődést az infor­matika iránt, feloldja az informa­tikával kapcsolatos félelmeket, negatív érzéseket, megmutassa az informatika sokszínűségét, fel­használási lehetőségeit és terüle­teit. Iskolánk már évek óta részt vesz az iBobor versenyben, a Bebras szlovák nyelvű változatá­ban. 2018-ban már másodszor kapcsolódtunk be a magyarorszá­gi versenybe, így diákjaink ma­gyar nyelvű feladatokat oldhattak meg. A versenyt online bonyolí­tották le, a diákok 45 perc alatt 15 érdekes logikai feladatot oldottak meg. Ezúttal a Junior és Senior kate­góriában versenyeztek a diákja­ink. A legjobb eredményt Junior kategóriában az I. D informatikai és hálózati technológiák szakos diákja, Polák Albert érte el. Szin­tén sikeresek voltak a Senior ka­tegóriában a IV. C osztály műszaki és informatikai szolgál­tatások az elektrotechnikában szakos diákjai. Ebben a kategóri­ában az osztály egyetlen lányta­nulója, Herbrik Noémi volt a leg­eredményesebb. Gratulálunk mindannyiuknak! Köszönettel tartozunk az ELTE Informatikai Karának, hogy lehe­tővé tette számunkra a részvételt. Az érdekes feladatokat minden diákunk nagyon pozitívan érté­kelte. Célunk, hogy a jövőben még több informatika szakos diákkal kapcsolódjunk be a versenybe és az ehhez hasonló megméretteté­sekbe. Kiőr Henrietta és Takács Péter tanár Előkerültek a fűszoknyák, a napszemüvegek, a hawaii nyakláncok, virágfüzérek - és szóltak a legnagyobb nyári slá­gerek (Fotó: VSZS) Nyár a télben Gigantikus évzáró gálával búcsúztatták a 2018-as évet a dunaszerdahelyi Vidékfejlesztési Szakközépiskola és Sportgimnázium diákjai. A második otthonukban töltött adventi napokat áthatotta a készü­lődés öröme. Számos rendez­vénnyel igyekeztek az ünnepi han­gulatot az iskola falain belül is meg­teremteni. Az ünnepkör szimbólumai, az ad­venti koszorú és a karácsonyfa mel­lett idén egy különleges díszletet kaptak ajándékba az évzáró gála szervezői Kulcsár Tibor tanár úrtól, aki fáradságot nem ismerve megál­modta és megalkotta a Nyár a télben című show-müsor színpadi hátterét. A nem mindennapi esemény az osztálydíszletverseny kiértékelésé­vel kezdődött. Az ötödik alkalom­mal kiírt pályázat fődíja egy egy­napos osztálykirándulás volt. így nem véletlen, hogy az édes megle­petések kiosztása közben egyre fo­kozódott a hangulat, és az elsős ho­­telakadémisták nagy örömére a Tél­apó szobája osztály díszlet került ki győztesen. Felgyűlt a negyedik gyertya fénye is, ezt követően a hangulat a tetőfo­kára hágott. A hagyományokhoz hí­ven a harmadikosok vezették a gála műsorát. A címhez igazodva először a „Nyárapó” legnagyobb ajándékát emelték ki, Molnár Zsuzsanna Európa-bajnokságon elért győzel­mét. A közönség a vetítővásznon keresztül újból végigdrukkolhatta az iskola büszkeségének az aranyére­mért folytatott versenyének legiz­galmasabb pillanatait. A műsorvezetők az elsősök fe­szültségét szerették volna oldani azzal, hogy először az iskola új ta­nárai tettek esküt. Megígérték, hogy a tanórákon minden a diákok el­képzelése alapján fog történni. Ez­után a gólyák térdre rogyva esküd­tek fel a harmadikosok törvényeire, melyek szerint ha kell, a hátukat is megmasszírozzák, nehéz táskáju­kat cipelik. A fürdőruhába öltözött gólyák ezután bemutathatták tánc­produkcióikat. Előkerültek a fűszoknyák, a napszemüvegek, a hawaii nyakláncok, virágfuzérek - és szóltak a legnagyobb nyári slá­gerek: a Macarena, a Nyár van, a Summer of 69 stb. A közönség igazi élő show-ban érezhette magát, hiszen akrobatikus elemekkel fűszerezett dinamikus műsort láthatott. A zenés, táncos műsorszámok szünetében a gólyák­nak egy-egy avatási feladatot kellett megoldaniuks például Toto Cutugno dalát „olaszul” mikrofonba énekel­ni, bilis „gyorsulási versenyt” ab­szolválni... A pörgős, fergeteges hangulatú műsor gyorsan véget ért. Többen re­mélték, hogy a közönség soraiban titokban ott ül egy tehetségkutató műsorproducere... (ki) Mesterkurzus nyelvjárásról és anyanyelvoktatásról NAGYROLAND A medvesalji nyelvjárásról ás hatékony anyanyelvoktatási módszerekről hallhattak előadást az érdeklődők decemberben a pozsonyi Comenius Egyetem magyar nyelv ás irodalom tanszékén. A legújabb kutatások eredménye­it Cs. Nagy Lajos és N. Császi Ildikó nyelvész ismertette. Az egyetem bölcsészkarán ebben a tanévben is zajlik a Mesterkurzus című előadás-sorozat, melynek kere­tében külföldi egyetemek oktatói lá­togatnak el a magyar tanszékre. Az előadások célja, hogy az érdeklődők megismerkedhessenek a legfrissebb irodalomtudományi és nyelvészeti kutatásokkal, melyeket elismert szakemberek mutatnak be. A beszá­molókon nemcsak a tanszék hallgatói vehetnek részt, hanem bárki, aki ér­deklődik az aktuális témák iránt. Az idei előadás-sorozat egyik ven­dége Cs. Nagy Lajos nyelvjárásku­tató volt, aki korábban a magyar tan­széken volt vendégtanár. A nyugal­mazott egyetemi docens jelenleg a medvesalji nyelvjárás feltárásával és leírásával foglalkozik. ,A nyelvjárá­sok nem ismernek államhatárokat” - jelentette ki a szakember, utalva arra, hogy a régiót átszeli a szlovák-ma­gyar határvonal, ez pedig a beszélők nyelvhasználatán is érződik. A nyelvjárási jelenségek elsősorban a szavak sajátos ejtésmódjában nyilvá­nulnak meg, de akár a szókészletben is találni különbségeket - a beszélők gyakran használják a patkány meg­nevezésére a „nagyegér” szót, a „hozzánk” szó helyett pedig a „ná­lunk” forma használatos. A nyelvjá­ráskutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a régióban élő magyar lakosok száma egyre csökken. Az 1980-as felmérések alapján 5500 magyar élt Medvesalján, a húsz évvel későbbi adatok szerint a létszámuk 4371-re csökkent. A legújabb kutatások eredményeit Cs. Nagy Lajos és N. Császi Ildikó nyel­vész ismertette a Comenius Egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékén tartott mesterkurzuson (Fotó: mnyit) A kisebbségi nyelv megőrzésé­ben nagyon fontos szerepet játszik az anyanyelvoktatás. A téma egyik jeles szakértője N. Császi Ildikó egyetemi tanár, aki előadásában az anyanyelv-pedagógia hatékonyabb módszertani eljárásaira világított rá. Az anyanyelvet oktató tanárok munkáját „hídépítésnek” nevezte, hiszen amikor a gyermek iskolába kerül, vannak alapvető ismeretei, a tanárok feladata pedig a már meg­lévő tudás továbbfejlesztése. Az egyetemi docens szerint az egyik leghatékonyabb módszer, ha a gye­rekek a tanulás közben még vala­milyen cselekvést is végeznek, nem csak hallgatják az előadást. A játé­kos cselekvések révén a diákok legalább negyven százalékkal töb­bet jegyeznek meg a tananyagból. N. Császi kiemelte, hogy az okta­tásban ugyan fontosak a reproduk­tív feladatok, viszont nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a krea­tív folyamatokra és a csapatmun­kára is. Herbrik Noémi (IV. C) a Senior, Polák Albert (I. D) pedig a Junior kategóri; legjobbja lett (Fotó: SZGYS2

Next

/
Oldalképek
Tartalom