Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-17 / 14. szám
KÖZÉLET 2 I 2019. január 17. | www.ujszo.com Újra a sajtó nyakára lépne a Smer A Smer azt akarja, hogy a közszereplők bármilyen, róluk szóló információra reagálhassanak, a sajtó pedig köteles legyen közölni reakciójukat (Demecs Péter felvétele) CZÍMER GÁBOR A múlt héten pénteken a sajtótörvény módosítására tett javaslatot Duéan Jarjabek és Miroslav £ß smeres parlamenti képviselő. A változtatás értelmében újra pénzbüntetést kaphatnának a kiadók, a politikusok nyilatkozatait pedig ingyen kellene a lapoknak leközölnie. A sajtótörvény módosítását még tavaly decemberben lengette be Robert Fico, a Smer elnöke. A most benyújtott javaslat szerint a lapoknak akkor is közölniük kellene a politikusok válasznyilatkozatait, ha az eredeti cikkben leírt állítások igazak. Mindezt akkor, ha az újságokban közölt igaz állítás sérti az érintett politikus méltóságát, becsületét vagy magánéletét. Az így megfo galmazott válaszadási jog a hírcikkekre, vagyis csak a tényszerű állításokat tartalmazó írásokra vonatkozna. A politikusok és közszereplők ezzel elvben szereplési lehetőséget kapnának, hiszen kérhetnék, hogy bármelyik róluk szóló újságcikkre való reakciójukat közöljék a lapok. Ezt a reakciót aztán az újságoknak ingyen kellene közölniük. Ha a sajtóorgánum nem hozza le a politikus vagy közszereplő válaszát, az érintett bírósághoz fordulhat és a lap 1660-tól 4980 euróig terjedő büntetést is kaphat. A válaszadás joga a véleményszerű állításokra nem vonatkozna. Bugárnak tetszik az ötlet A közszolgálati hírügynökség által január 5-én közölt nyilatkozatában, a koalíciós Híd elnöke, Bugár Béla úgy fogalmaz, ők is egyetértenek a közszereplők válaszadási jogának ismételt bevezetésével. A beszélgetésben arra hivatkozik, egy esetben lapunktól nem kapott lehetőséget arra, hogy a róla szóló írásra reagáljon. Egy kommentárról volt szó, amelyre a smeres tervezet hatálybalépését követően sem vonatkozna a válaszadási jog. „Nem értem, hogy a politikusnak, akire akár tíz irányból is köpködnek, miért ne lehetne válaszadási joga” — mondta Bugár, de hozzátette, a végső állásfoglalással megvárják a törvényjavaslat szövegét. A tervezet ma már a parlament előtt van. Debnár Klára, a Híd szóvivője arról tájékoztatott, a párt a mai nap folyamán foglal állást a témában. Vissza a régi rendhez Ha a parlament jóváhagyja a módosítást, a törvény nagyban a 2008- ban hatályba lépett, Marek Mad’aric akkori smeres kulturális miniszter műhelyéből származó jogszabályra hasonlítana. Akkor a sajtóorgánumokra vonatkozó szigorú szabályozás heves ellenállást váltott ki. A hatálybalépéskor a lapok például üres címlappal jelentek meg. 2011-ben a Radicová-kormány, amelynek a Híd is tagja volt, enyhített a szabályozáson. Úgy módosították a válaszadási jogot, hogy az csak a természetes személyekre vonatkozzon, a lapok pedig csak az általuk közölt hamis információkra vonatkozó helyreigazítást kötelesek lehozni. Sajtószabadságot! A kiadók képviselői úgy látják, hogy a törvény szigorítása a sajtószabadság elleni támadás. Lapunk igazgatója, Slezákné Kovács Edit elmondta, szerinte a válaszadási jogot ebben a formában nem szabad újra bevezetni. Kiemelte, emberileg ugyan megérti a közszereplőknek azt az igényét, hogy reagálni szeretnének minden, róluk szóló írásra, de amikor elfogadnak egy ilyen pozíciót, akkor tudniuk kell, hogy az mivel jár. így azt is, hogy közszereplői mivoltukat mindig tudatosítaniuk kell. Slezákné szerint a válaszadási jog kiterjesztésével egy olyan lehetőség nyílna meg, amely nagyon negatív hatással lehet a médiára, mivel nem tudjuk, hogy a jövőben a közszereplők mennyire fognak majd élni ezzel a lehetőséggel. Balog Beáta, a Sme napilap főszerkesztője és az International Press Institute (IPI) nemzetközi újságíró-szervezet alelnöke kérdésünkre elmondta, szerinte már most is elegendő lehetősége van a politikusoknak arra, hogy az újságokban megjelent állításokra reagáljanak. Ezért aztán sem okát, sem szükségességét nem látja annak, hogy a válaszadási jogot kiterjesszék. „Feltételezem, hogy ezt a jogot az újságírók ellen fordítanák” -mondta Balog, és hozzátette, hogy mindez aggodalommal tölti el. A Sme főszerkesztője arról is beszélt, ők valószínűleg nem közölnék annak a politikusnak a válaszát, aki a törvénymódosítás értelmében megnyíló lehetőséggel akarna élni. így azonban a kiadó ügyvédjeinek és végső soron a bíróságoknak a leterheltsége növekedne, aminek az anyagi vonzata sem elhanyagolható. Szerinte nem szabad, hogy a lapok tartalmáról végső soron a bíróságok döntsenek. „Marián Kocner akart megöletni" ÖSSZEFOGLALÓ Peter Sufliarsky főügyészhelyettes (TASR-felvétel) A sertéspestis terjedését nem lehet leállítani Rimaszombat. Afrikai sertéspestissel fertőzött állatot találtak Gömör határában. Hangony község csupán pár száz méterre fekszik a szlovák határtól. Az afrikai sertéspestis hónapok óta terjed a környező országokban. Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (SVPS SR) honlapján található térképen Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon is térj ed a kór. Szlovákia ezért még tavaly májusban veszélyeztetett zónáikat alakított ki az érintett járásokban. Több óvintézkedést vezettek be a vadászok, a kisgazdák és a nagybani tenyésztők részére azért, hogy lelassítsák a kór Szlovákiába történő átterjedését. A szakemberek szerint a vadállomány migrációja miatt lehetetlen megakadályozni, hogy Szlovákiában is felüsse a fejét az afrikai sertéspestis. Gömör határában január 13-án találtak pestissel fertőzött vaddisznótetemet. „Ezért az érintett Rimaszombati járásban ki kell jelölni egy védelmi zónát, melynek kontúrjairól ma döntenek a szakemberek. A zónán belül pedig további óvintézkedéseket kell bevezetni” - magyarázta lapunknak Smriga Rudolf, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (SVPS SR), rimaszombati fiókjának igazgatója. A konkrét intézkedésekről ma születik döntés Rimaszombatban. (le) Peter Sufliarsky főügyészhelyettes Marián Koínert gyanúsítja azzal, hogy tervezte a meggyilkolását. Állítja, az előzetes letartóztatásban levő nagyvállalkozó rendszeresen megfordult a korábbi főügyósznól. Pozsony. Peter Sufliarsky a sajtó munkatársaitól tudta meg tavaly nyáron, hogy meggyilkolását tervezték. Elmondása szerint fél éve azon gondolkodik, ki akarhatta megölni. Elmondta, áttanulmányozta az üggyel kapcsolatos aktát. „Olyan információkat találtam, amelyek alapján írásban javasoltam több személy kihallgatását, akik felvilágosítással szolgálhatnak az eljárás módjáról és arról, hogyan tervezték kivitelezni a gyilkosságot” - mondta Sufliarsky, aki meggyilkolásának ügyében kezdeményezte Marián Kocner kihallgatását. Á főügyészhelyettes szerint elképzelhető, hogy ő rendelete meg a likvidálását. Nem árulta el viszont, hogy a Ján Kuciak és Martina Kusnírová meggyilkolásának megrendelésével gyanúsított Alena Zs.-t is kihallgatják-e. Nem válaszolt arra a kérdésre sem, hogy azok a személyek, akiknek a kihallgatását kezdeményezte, jelenleg letartóztatásban vannak-e. Peter Sufliarsky arról is beszélt, hogy mindössze két-három alkalommal találkozott Marián Kocnerrel. Valamennyiszer Dobroslav Tmka volt főügyész társaságában. Kocner több alkalommal kért találkozót a főügyészhelyettes, legutóbb nem sokkal őrizetbe vétele előtt. Akkor már Kocnerrel szemben több eljárást folytatott a rendőrség. Sufliarsky állítja, nem találkozott a váltóhamisítás miatt előzetes letartóztatásban levő Kocnerrel. „Ezzel az emberrel soha nem álltam közeli viszonyban, értve ez alatt a családi, baráti, ellenséges, vagyoni és pénzügyi viszonyt” - fejtette ki a főügy észhelyettes. Hangsúlyozta, hogy soha semmilyen bűnüggyel összefüggésben nem járt el Kocner javára. Sőt, úgy véli, az ő munkája is hozzájárult ahhoz, hogy Kocnert letartóztatták. Hozzátette: ez egy lehetséges indítéka a tervezett gyilkosságnak. A férfi és családja továbbra is rendőri védelem alatt áll. Sufliarsky elmondása alapján Marián Kocner nemcsak rendszeresen megfordult Dobroslav Tmka főügyészi irodájában, hanem jelen volt a születésnapi buliján is. Tmka most is a Főügyészség munkatársa. A napokban kiderült, hogy Marián Kocner trezorjában hangfelvételt talált a rendőrség, melyen Tmka és Kocner a parlamenti képviselők megvásárlásáról egyeztet. A hangfelvétellel kapcsolatos nyomozást Sufliarsky szerint egy olyan ügyész felügyelheti, aki nem Tmka idejében került a Főügyészségre. (TASR, ie)
