Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-16 / 13. szám

www.ujszo.com | 2019. január 16. DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 113 Táblával jelölik a gyakorlóiskolákat V.KRASZNICA MELITTA Hamarosan tábla kerül a Selyc János Egyetemmel szerződés­ben álló valamennyi gyakorló­óvoda ós gyakorlóiskola falára, amely azt hivatott jelezni, hogy az oktatási intézmény része ennek a hálózatnak, és hozzájárul a jövő pedagógusainak gyakorlati képzéséhez, hivatásuk minél magasabb szintű elsajátításához. GEEHiEEl Az első táblákat a héten adta át a; egyetem vezetése dunaszerdahelyi nagymegyeri és komáromi óvodák­nak, iskoláknak, közte a Marianutr Egyházi Iskolaközpontnak, vala­mint a Selye János Gimnáziumnak Török Tamás, az egyetem tanárkép­ző karának tanulmányi ügyekért fe­lelős dékánhelyettese lapunknak el­mondta, országszerte több mint har­minc gyakorlóiskolájuk, illetve óvodájuk van, Pozsonytól egészer Királyhelmecig - ez utóbbival e legfrissebb az együttműködésük, az idei tanévtől tart -, de folyamatosai keresik a továbbiakat is. Azt szeret­nék, ha minden magyarlakta régió­ban lennének ilyen partneriskolák, köztük kisiskolák, akár összevom osztályokkal működők is, hogy ilyer közegben is ki tudják próbálni ma­gukat hallgatóik. Petheő Attila, az egyetem kommunikációs szakelő­adója hozzátette: a gyakorlóiskolák hálózatának bővítésével nem titkolt szándékuk arra ösztönözni hallga­tóikat, hogy az egyetem elvégzése után szűkebb pátriájukba térjenek vissza. Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója a tábla átvé­telekor arról számolt be, hogy isko­lájuk a kezdetektől együttműködik az egyetemmel, még Albert Sándor alapító rektorral kötötték meg az A Selye János Gimnáziumban stílusosan Selye János emléktáblája alatt ad­ta át a gyakorlóiskolai státuszt igazoló táblát Juhász György (jobbról) és Hor­váth Kinga dékán Andruskó Imrének és Fonód Tibor igazgatóhelyettesnek (A szerző felvétele) együttműködési szerződést, és a jó kapcsolat megmaradt Tóth János, valamint a jelenlegi rektor, Juhász György idején is. „Már csak azért is fontosnak tartottuk, hogy mi is gya­korlóiskolává váljunk, hiszen 1916 és 1924 között iskolánk tanulója volt Selye János, mindkét intézmény névadója - mutatott rá Andruskó Imre. - Évente 15-25 hallgatót fo­gadunk, és néhányan a végzettek közül már gimnáziumunk tanári ka­rát erősítik.” Bizonyos motivációt jelent a hallgatókkal foglalkozó ta­nárok számára, hogy egy kisebb összeggel honorálni is tudják ezt a munkájukat; az ehhez szükséges anyagiakat az egyetem állja. A Marianum Egyházi Iskolaköz­pont ötosztályos óvodájába évente kétszer egy-egy hétre érkeznek a hallgatók, az őszi szemeszterben még csak tapasztalatszerzés céljá­ból, tavasszal viszont már ők veze­tik az egyes foglalkozásokat. Lestár Erika, az óvodáért felelős igazgató­­helyettes tapasztalata szerint na­gyon hasznosak ezek a szakmai gyakorlatok, már néhány nap eltel­tével másként viszonyulnak a gye­rekekhez a hallgatók, mint a hét ele­jén. „Akár még növelni is lehetne a gyakorlati képzés időtartamát” - tette hozzá. A következő napokban-hetekben az egyetem valamennyi gyakorlóis­kolája, óvodája megkapja a két­nyelvűtáblákat. Óvodabővítés és járdafelújítás Párkányban GULYÁSZSUZSANNA Jóváhagyta az önkormány­zat a Bartók utcai óvoda bő­­vítósóvel ósa Nánai út járdá­inak felújításával kapcsola­tos költségvetési módosításokat. re.wy.wi Mindkét tétel - az óvodabővítés és a járdafelújítás is - szerepelt a tavalyi év beruházási tervében, de mivel nem realizálódtak, átkerül­tek az idei év beruházásai közé. Az idei év beruházási tervét a testület még nem hagyta jóvá. Ezzel kap­csolatban várhatóan az önkor­mányzatjanuári ülésén, a költség­­vetési terv jóváhagyásával párhu­zamosan születik határozat. A Bartók utcai óvoda bővítésé­vel kapcsolatban ugyan több kép­viselő kifogásolta, hogy a város­nak a kötelező 26 ezer eurós ön­rész mellett a tervezett 90 ezer he­lyett 240 ezer euróval kell kiegé­szítenie az óvodafejlesztésre ka­pott 484 ezer euró támogatást, vé­gül elfogadták az erre benyújtott módosítási javaslatot. Folk Ró­bert, a városi hivatal fejlesztési szakosztálya vezetőjének beszá­molójából kiderült, hogy az óvo­dabővítési projekt kidolgozásával megbízott cég a reálisnál alacso­nyabbnak becsülte a bővítési és felújítási kiadásokat. Az általuk kidolgozott terv szerint a városnak az Integrált Regionális Operatív Program (IROP) keretében nyert 484 ezer euró támogatást a 26 000 euró kötelező önrész mellett 90 ezer euróval kellett volna kiegé­szítenie. 600 ezer euróért azonban egyetlen kivitelező sem vállalta a munkát. A város ezért egy másik tervezőirodához fordult, amely 838 ezer euróra becsülte a kiadá­sokat. Egy következő közbeszer­zés során sikerült olyan kivitelező céget találni, mely ennél alacso­nyabb árajánlatot tett. A képvise­lők végül úgy döntöttek, elfogad­ják a támogatás emelésére tett in­dítványt. A Nánai úti járdák felújításával kapcsolatban Folk elmondta, bár a projektdokumentáció kidolgozta­tása szerepelt a 2018-as év tervei között, mégsem valósulhatott meg a beruházás. A megvalósítás fel­tétele ugyanis, hogy befejeződjön az útfelújítás. Csak ezután kezd­heti el a város a meglevő járdák re­konstrukcióját és a hiányzó járda­­szakaszok pótlását. A Nánai út felújítása az aláírt szerződés értelmében még idén befejeződik (A szerző felvétele) Történelmi kiállítás a Thain János Múzeumban SZÁZ ILDIKÓ Az első köztársaságok törté­nelmi kiállításra várják a régi­óbeli iskolák tanulóit, pedagó­gusait a Thain János Múze­umba. A magyarországi ós szlovákiai dokumentumokat, korabeli öltözékeket ós tár­gyakat is bemutató kiállításon jeles emlékhelyekről készült fényképek láthatók. Az első Csehszlovák Köztársaság megalakulását, az 1918-as és az 1919- es év jelentős történelmi eseményeit bemutató kiállítás kurátora Pavol Rusnák, a Thain János Múzeum munkatársa. A kiállítás anyagát a ko­máromi Duna Menti Múzeummal és a Nyitra Menti Múzeummal együtt­működve állították össze. Értékes ki­egészítésként a Szlovák Vasúti Mú­zeumtól és a budapesti Hadtörténeti Intézettől és Múzeumtól kapott fény­képekkel, tárgyakkal tették még gaz­dagabbá. A múzeum első emeleti ter­mében bemutatják a magyar Vörös Hadsereg katonai egyenruhájának másolatát, továbbá plakátokat, port­rékat, korabeli katonai felszerelése­ket is láthatnak az érdeklődők. Az ak­kori történelmi eseményeket össze­foglaló kísérőszövegből kiderül, hogy abban az időben Magyarország elveszítette az adminisztratív és ka­tonai ellenőrzést a szlovákiai, illetve a kárpátaljai területek felett. A kiál­lítás szervezői külön figyelmet for­dítottak arra, hogy a sorsdöntő ese­ményekről is beszámoljanak, mint amilyen a demarkációs vonal meg­húzása volt 1918. december 23-án, és még több információt kapjanak az ér­deklődők az 1919-es januári esemé­nyekről, amikor Szlovákiát a Cseh­szlovák Köztársasághoz csatolták. A két világháború közötti első köztár­saság területe száznegyvenezer négyzetkilométer volt. Az eltérő gazdasági fejlettségű, egybekapcsolt országrészek lakosságának más-más viszonya volt az államalkotó köz­ponthoz, különböző elvárásaik vol­tak az új állam kiépítésével szemben. Az izgalmas történelmi sétát kíná­ló vándorkiállítást március 7-ig te­kinthetik meg az érdeklődők, hétfő­től péntekig 8 és 17 óra között, szom­baton 9-től 13 óráig. AThain János Múzeum emeleti termében értékes dokumentumokat mutatnak be (Helena Rusnáková felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom