Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-16 / 13. szám

6 KULTÚRA 2019. január 16.1 www.ujszo.com Régi álma valósult meg a színházban A martosi ifjú Erdélyi Zoltánt, a Komáromi Jókai Színház színpadmesterét Magyar Teátrum díjjal tüntették ki Alázatos, lelkiismeretes, mindig mindenkinek azonnal segítő kollégának tart­ják a Jókai Színházban (Sedliak Pál felvétele) TALLÓSI BÉLA A Komáromi Jókai Színház • színpadmesterét, ifj. Erdélyi Zoltánt, a múlt év decembe­rében a színházi háttér- és kiszolgálószakmák legkiválóbb művelőit elismerő Magyar Teátrum díjjal jutalmazták. Az elismerést a díjazott Budapesten, a Nemzeti Színházban vette át. Tizennegyedik éve dolgozik a ko­máromi teátrumnál, hetedik éve lát­ja el a színpadmesteri feladatokat ifj. Erdélyi Zoltán, vagy ahogy a szín­házban szólítják, Koma, mégpedig olyan példásan, hogy kollégái jelö­lése alapján a Jókai Színházban ko­rábban már kétszer is megkapta a legjobb háttérmunkásnak járó díjat. „I^- Erdélyi Zoltán alázatos, lel­kiismeretes, mindig mindenkinek azonnal segítő kolléga - vélekednek színpadmesterükről a Jókai Szín­házban. - Kedvessége, szerénysége, a munkához való hozzáállása bárki számára példaértékű lehet. Termé­szetéből fakadóan munkahelyén és a színházon kívül is szíwel-lélekkel végzi a feladatait.” Az immár Magyar Teátrum díjas színpadmester szereti a színházat, a munkáját, ami, mint mondja, renge­teg kihívás elé állítja. Az utóbbi éva­dokban a Jókai Színház több előadá­sának a premierjén — A dzsungel könyve, a Rómeó és Júlia, a Zsugori, A félkegyelmű, a Bánk bán, az Edith és Marlene, A padlás - találkoztunk, ilyenkor a munkájáról faggattam, megemlítve, hogy színpadtechnikai szempontból mennyire igényes, ab­szolút jelenlétet és összpontosítást igénylő elődadás ez valamennyi. Válaszaiból kiderült, hogy a mun­kája nagyfokú szakmai kreativitást, FÜLVIDÉK Filmzenedalok újragondolva Tavaly - több év kihagyás után - újra fénykorukat élték a filmzenéi albu­mok Jóval többet adtak ki belőlük, mint az előző években. Azt a kérdést, hogy közülük világviszonylatban melyik volt a legsikeresebb, valószínűleg nem a vetélkedők ele­jére, a könnyebbek közé sorolnák be, mert nem az végzett az élen, ame­lyikre a legtöbben tippelnének. Szó­val az elmúlt évben nem a Mamma Mia! Sose hagyjuk abba című filmé volt a legkelendőbb zenei nagyle­mez. De nem is a Bohém rapszódiáé vagy a Csillag születiké. Ha a kérdés mellé segítségül odaír­nák, hogy 2018 legsikeresebb film­­zenéje még az előző évben, 2017. december 8-án jelent meg, akkor rö­vid töprengés után könnyen meg­fejthető lenne. 2017 legvégén és 2018 elején ugyanis A legnagyobb showman tarolt a mozikban. A zenei albuma még mindig tarol, az Egye­sült Királyságban a héten, a népszerűségi rangsorban tartózkodás 55. hetében is listavezető, megszakí­tásokkal 26. hete uralja a mezőnyt. Az életrajzi ihletésű filmmusical a semmiből a szórakoztatóipar csú­csára emelkedő Phineas Taylor Bár­mim (1810-1891) amerikai üzlet­odafigyelést igényel. Az újabb és újabb előadások műszaki hátterének megvalósításában ugyanis mindig más-más feladatot kell megoldania, és ebben minden esetben szeretne százszázalékosan megfelelni. A jó érzékkel felmért pontosságra és a precizitásra ugyanúgy maximálisan kell törekedni a jó szinpadmestemek - ez is beszélgetéseinkből derült ki mivelhogy a színpadkép tökéletes megkomponálásával, azzal, hogy mindig minden kulisszaelem milli­méterre illeszkedően a kijelölt he­lyére kerüljön, egy-egy előadás za­vartalan műszaki menete függ tőle. Ifj. Erdélyi Zoltán már gyerekko­rában dédelgetett egy távoli álmot, hogy szívesen dolgozna színházi berkekben, bár akkor még nem volt konkrét elképzelése, milyen mun­kakörben. Az élet aztán nem is úgy hozta; a hajókhoz került közelebb, ugyanis a komáromi hajógyárban kötött ki, kitanulva az asztalos szak­mát. Kilenc évet húzott le ott. Kis ki­térő után, egyik közeli ismerőse, aki a Jókai Színháznál dolgozott szín­padmesterként, jelezte neki, hogy megüresedett náluk egy hely. Kapva a lehetőségen, jelentkezetju posztra, és díszletépítőként bekerült a csa­patba. „Hamar sikerült beilleszked­nem - mondja -, mert nyitott em­bernek tartom magamat, szeretek új embereket megismerni. Úgy érzem, könnyen ismerkedem, ezért nem volt nehéz az új környezetben rövid idő alatt jó kapcsolatokat kialakítani és otthonosan mozogni.” Attól kezdve „hátulról” is látta és nézte azt, amit korábban csak a né­zőtérről, ritkábban Budapesten és Győrben, gyakrabban Komárom­ban. Sok jó darabról van nézői em­léke a Jókai Színház művészeinek előadásában: legmaradandóbb él­ménye A kőszívű ember fiai című darab, amelyet annak idején, az ez­ember életét és cirkuszi társulatának a létrejöttét meséli el, persze jelentő­sen kiszínezve. A történet a kritiku­sok tetszését nem nyerte el, a zenéjé­re viszont nem volt különösebb pa­nasz. A film eredeti lemezén kilenc szerzemény található (közülük kettő két változatban) a szereplők: Hugh Jackman, Zac Efron, Michelle Wil­liams, Zendaya, Keala Settle és a többiek előadásában. A legnagyobb showman zenéjéről időközben új bőrt húztak le - a no­vemberben kiadott The Greatest Showman: Reimagined című albu­mon a film dalai élvonalbeli éneke­sek és együttesek tolmácsolásában hallhatók. A zenészszakma nem tö­rődik a filmet elmarasztaló kritikák­kal, a legnagyobb amerikai és angol sztárok bólintottak rá a felkérésre. A redforduló tájékán, még diákként kilencszer látott. Ma már a nézőtérről is más, szak­mai szemmel néz és figyel idegen előadásokat is, hiszen a tizennégy év zeneszámok Anne-Marie, Sara Ba­­reilles, Kelly Clarkson, Missy Elliott, Jess Glynne, KeSha, P!nk, James Arthur, Craig David, Max Schneider, Ty Doha Sign, a Panic! at the Disco, a Pentatonix, a Years & Years és a Zac Brown Band előadásában csendül­nek fel. A dalok köntöst váltottak, a filmes, musicales hangzást háttérbe szorítva korunknak megfelelő, po­­posabb hangszerelést kaptak. Az A Million Dreamst P!nk, annak rövid verzióját az énekesnő kislánya, Wil­low énekli. A film legsikeresebb ze­neszáma, a This Is Me két változat­ban került fel a lemezre (az egyiket KeSha egyedül, a másikat Missy Elliott-tal és az eredeti előadóval, Keala Settle-vel énekli), akárcsak a The Greatest Show (amelyet a Panic! at the Disco mellett a Pentatonix a capella formáció előadásában is él­vezhetünk) és a Come Alive (ezt a Years & Years és Jess Glynne, vala­mint Craig David adja elő). A The Greatest Showman: Reimagi­ned ugyan erősen pénzszagú kiad­vány, de a végeredmény, a kiváló át­dolgozások feledtetik ezt. A cirkusz tehát megy tovább. Puha József The Greatest Showman: Reimagined Atlantic Records, 2018 Értékelés: 6/10 alatt nemcsak rengeteg díszlet kivi­telezésében vett rész, hanem a szín­padot jelentő deszkákon statisztaként is kipróbálta magát. „Nagyon szere­tem, mert másfajta kihívás, és más él­ményt nyújt - mondja. - Színpad­mesterként az jelent számomra siker­élményt, ha elégedett tudok lenni a díszletezés végeredményével, sta­tisztaként viszont maga a játék örö­me érint meg. Szerettem jelen lenni a színpadon a Süsü, a sárkányban, a felnőtteknek szóló darabok közül a Sári bíróban és a Tisztújításban.” A díjjal kapcsolatban annyit mond, hogy a legnagyobb megtiszteltetés juthatott ki neki. Jelemelő érzés volt a budapesti Nemzeti Színház szín­padán állni, egy életre szóló élmény marad számomra - mondja, de rög­tön hozzáteszi, hogy ezt a munkát csakis csapattal és csapatban lehet végezni. - Jó érzés, hogy megbízha­tó, jó közösséggel dolgozhatok együtt. Munkatársaim közül min­denki mindig százszázalékosan oda­teszi magát egy-egy feladatban. Én pedig igyekszem mindenkivel meg­értetni magam, mert vallom, hogy csak együttes erővel lehet dolgozni. Ehhez pedig nagyon fontos, hogy mindig mindent megbeszéljünk.” De nemcsak a saját csapatával, a rendezőkkel is igyekszik a lehető legjobb munkahangulatot kialakíta­ni. Szakmailag mindig nagy él­ményt jelentett számára Keszég László, Valló Péter és Görög László rendezői irányításával dolgozni. Arra a kérdésemre, hogy mi volt eddigi pályáján a legbonyolultabb színpadkép, illetve díszlet, amely a legnagyobb kihívást jelentette, a legnagyobb odafigyelést igényelte, a leghosszabb építéssel járt vagy jár, ifj. Erdélyi Zoltán a Made in Hun­gária című musicalt és a Bánk bán című drámát említette. A legna­gyobb kihívásnak pedig természete­sen mindig azt tartja, ami éppen ké­szül. Ez jelenleg a Teljesen idege­nek című Paolo Genovese-darab, amelynek már folynak a próbái, a bemutatója pedig február 8-án lesz. Díjat kap a kassai Thália Színház Balassagyarmat. Madách Imrére emlékeznek születé­sének évfordulója alkalmá­ból pénteken Balassa­gyarmaton, ahol átadják a költőről elnevezett dQakat is: idén Pozsgai Zsolt író­­rendezőnek és a kassai Thália Színháznak. A Nógrád megyei Madách-ün­­nepségen, amelynek hagyomá­nyosan Balassagyarmat ad otthont, megkoszorúzzák a költő szobrát, majd Skuczi Nándor, a megyei ön­­kormányzat elnöke átadja az ez évi Madách-díjakat. A méltatás szerint az 1969-ben alakult, 1990-től önálló kassai Thália Színház nemzetiségi szín­ház, de Szlovákia magyar közös­sége mellett minden nézőt meg kí­ván szólítani határon innen és túl. Eredetileg is azzal a szándékkal jött létre, hogy utazó társulatként az ország egész területén bemutatko­zik, sőt, Magyarország északkeleti része is fontos játszóhelye. A pécsi születésű Pozsgai Zsolt író, színházi és filmrendező, pro­ducer 1996-ban Magyarországon elsőként állította színpadra Ma­dách Imre Férfi és nő című drá­máját a zalaegerszegi Hevesi Sán­dor Színházban. 2008-ban, Az ember tragédiája bolgár fordításá­nak megjelenése idején nagy sikerű beavató előadást rendezett Szófi­ában. Dramaturgként vett részt Az ember tragédiája azeri fordításá­ban. Több tanulmányt publikált Madách elfelejtett drámai műve­iről színházi szaklapokban a ki­lencvenes években. A Madách-díjat korábban meg­kapta többek között R. Várkonyi Ágnes történész, Andor Csaba, a Madách Társaság elnöke, Kerényi Ferenc, Szabó András és Bene Kál­mán irodalomtörténészek, Supka Magdolna művészettörténész, Jan­­kovics Marcell rajzfilmrendező és posztumusz Lukács Margit szín­művész. Madách Imre, Az ember tragé­diája szerzője 1823. január 21-én született Alsósztregován. Az 1964- ben, halálának 100. évfordulóján alapított díjat minden évben a Madách-kutatásban, a Madách­­kultusz ápolásában, a megye kul­turális és művészeti életében leg­eredményesebben tevékenyke­dőknek adják át. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom