Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-03 / 2. szám
www.ujszo.com | 2019. január 3. KÖZÉLET I 3 2019 sordöntő év lesz az EU számára ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Rendkívül mozgalmas, eseményekben gazdag, mondhatni sorsdöntő év vár az Európai Unióra (EU). Nagy-Britannia minden bizonnyal kilép az unióból; az euroszkeptikus pártok erőre törhetnek az eurépai parlamenti választáson. A szavazást megelőző kampány egyik kulcsfontosságú tárnája a menekültválság lesz. Kétség nem fér hozzá, hogy az EU számára a közelgő brexit (Nagy- Britannia kilépése az EU-ból) lesz 2019 legfontosabb eseménye. „Teljesen mindegy, hogy március 29-én kerül sor a kilépésre vagy néhány héttel később, a brexit véleményem szerint a legnagyobb valószínűséggel bekövetkezik. Még akkor is, ha léteznek olyan forgatókönyvek, melyek ennek ellentettjéről szólnak, ám ez politikailag szerintem már nem lenne járható út” - állítja Radovan Geist, az Euractiv.sk portál elemzője. Menekültválság Az elmúlt hónapokban nem sikerült megfelelő megoldást találni a menekültválság kezelésére sem, bár tény, hogy az unióba lényegesen kevesebb menekült érkezik, mint azelőtt, hogy Brüsszel egyezséget kötött Törökországgal a menekülthullám megfékezéséről. Ankara, az uniós pénzekből is finanszírozott táborokban becslések szerint jelenleg több mint hárommillió szíriai menekültet lát el, viszont ez sem jelent előrelépést és megoldást. A menekültek Európai Unióba való áramlását nem sikerül teljes mértékben leállítani, s a probléma kezelésére mindmáig nem sikerült megtalálni a megfelelő megoldást. Ami biztos, hogy a menekültek kötelező elosztásáról szóló tárgyalások már végleg csődöt mondtak, bár továbbra is hallani olyan véleményeket, melyek szerint a kötelező kvótákat elutasító országokat büntetni kellene. A megbukott belga kormányfő, az új kabinet kinevezéséig ideiglenesen még hivatalban levő miniszterelnök, Charles Michel például egyenesen kijelentette, hogy azok az EU-tagállamok, amelyek nem mutatnak szolidaritást a migránsválság kezelésére, elindítottak egy vitát, hogy helyük van-e a schengeni övezetben. „Makacsul, álladóan és szisztematikusan visszautasítva a szolidaritást, ezek az államok automatikusan megkérdőjelezik a schengeni övezetet, sőt a saját helyüket is abban, mégis egyre többen támogatják ezt az álláspontot. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a legerőteljesebb képviselője az antimigrációnak a visegrádi négyek közül” - fogalmazott az ügyvivő belga kormányfő. Geist állítja, a belga miniszterelnök kijelentése politikai hangvételű, s azért is fogalmazhatott bátrabban, mert tudatosítja, hogy kormánya már megbukott. Az elemző szerint mindezek ellenére Michel rátapintott a lényegre: míg nem lesz megoldva az unió közös menekültügyi politikája, a feladatok és felelősség igazságos elosztása, addig a schengeni övezet jövője is kérdéses és megkérdőjelezhető lesz. „Sajnos nem történt áttörő változás, épp csak annyi, hogy komplikáltuk az Európába vezető utat a menekülteknek. Az eredő országokban Közel- Keleten, Szíriában és Afrikában jelenlevő konfliktusok sem oldódtak meg, mint ahogy arra sem sikerült megoldást találni, mihez kezdjünk azokkal a menekültekkel, akik már egyszer idejutottak” - állítja Geist. A menekültek ellátásában szerinte igazságosan kellene elosztani a feladatokat, hogy a felelősség ne csak azon országok vállára nehezedjen, amelyek a schengeni övezet külső határán vannak. Parlamenti választások Épp az Európai Unió területére áramló menekültek kezelése és elosztása, a külső határvédelem s a központi biztonságpolitika lesz az európai parlamenti választás központi témája. Sokak szerint az EU jövője szempontjából kulcsfontosságú lesz a 2019-es választás, egyebek mellett például azért, mert számos tagállamban erősödnek az euroszkeptikus pártok, olyan politikusokat hallani egyre hangosabban, akik az unión kívül látják országuk jövőjét. „Az unió működésének kritikája helyénvaló, s nem látni rajta semmi kivetnivalót, hiszen egy legitim politikai véleményről van szó. A gond azzal van, ha ezen kritika valamilyen jogok korlátozását is tartalmazza. S ezt hangoztatják a szélsőjobboldali, szélsőséges pártok, amelyeknél valószínűsíthető, hogy nagyobb befolyásra tesznek szert a jövő éves választás után felálló Európai Parlamentben. Nem azt mondom, hogy ezek a pártok uralják majd a parlamentet, de komplikálhatják a működését” - állítja az Euractiv elemzője. Eddig az európai szocialisták és a konzervatívok nagy koalíciója irányította a parlamentet, s valószínűleg a jövő éves parlamenti választás után is ezek maradnak a legnagyobb politikai mozgalmak, ám több elemző szerint elveszítik többségüket, s szövetségesre lesz szükségük. ,finnek negatívuma, hogy bizonyos témákban ezek az új, felerősödő pártok fékezhetik a parlament döntéshozását, pozitívuma pedig az, hogy felüdülést hozhatnak a politikába, amelyről eddig úgymond mindig ugyanazok döntöttek” — mondta Geist. (dem, euractiv.sk) Szavazásra buzdító kampányt indított az Európai Parlament ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia számára kulcsfontosságú kérdés az európai parlamenti választáson való részvótel, hiszen az unió tagállamai közül eddig mindig nálunk járult a legkevesebb ember a szavazóurnákhoz, legutóbb a választók csupán 13 százaléka. Pozsony. Sokak szerint rendkívül alacsony volt a fiatal, 25 évesnél nem idősebb szavazók száma, az összes résztvevő közül csupán hat százalék. Szavazni fogok kampány Az alacsony részvétel nagyon sok európai országban problémát jelent; gyakorlatilag csak ott magas a részvételi arány, ahol kötelező a választáson való részvétel. Ez érvényes Belgiumra, Ciprusra, Görögországra és Luxemburgra. Másutt viszont aránylag alacsony a lakosság érdeklődése a választás iránt, ezért indította el az Európai Parlament a választási részvételre buzdító kampányt, amely nálunk a Szavazni fogok címet kapta. A kampány keretében olyan ön-Az uniós tagállamok közül eddig minden alkalommal Szlovákiában volt a legalacsonyabb a részvétel (TASR-feivétei) ban a lakosok 42 százaléka megbízik az unióban - ez megegyezik az unós átlaggal. S míg az unióban az emberek 71 százaléka válaszolta, hogy európai állampolgárnak érzi magát, addig Szlovákiában még többen, a megkérdezettek 77 százaléka mondta ugyanezt. Az Európai Unió lakosainak többsége (83%) az uniós tagság legnagyobb előnyei közé a határmentes övezetet tartja, Szlovákiában a válaszadók 81 százaléka díjazza a nyitott határokat. Uniós szinten ugyanakkor 43 százalékra emelkedett azok száma, akik az Európai Uniót pozitívan Ítélik meg, ez 2009-től az eddig mért legjobb eredmény. Szlovákiában a válaszadók 33 százaléka van ezen a véleményen. (dem, TASR) kéntesekkel együttműködik a parlament, akik maguk mondják el, miért tartják fontosnak a voksolást. Ami még fontosabb, az önkéntesek maguk szervezhetnek programokat, vitaesteket, ahol megpróbálhatnak másokat is meggyőzni. „Nagyon örülök, hogy Szlovákiában ebbe a kezdeményezésbe országszerte több mint 4500 önkéntes jelentkezett, ami annyit jelent, hogy uniós szinten jelenleg a 6-7. helyen vagyunk. Ha ez a választáson való részvételen is megmutatkozna, lelkesek lennénk” - mondta Robert Hajsel, az Európai Parlament szlovákiai kapcsolattartó irodájának vezetője. Népszerű unió Az európai parlamenti választáson való alacsony részvétel azért meglepő, mert az ország lakossága pozitívan viszonyul az unióhoz. Az Eurobarometer legutóbbi, decemberi felmérése szerint Szlovákiá-EP-választás számokban ► Szlovákiában május 25-én lesz az európai parlamenti választás. ► Az országban a 2004-ben, 2009-ben és a 2014-ben tartott voksolás után ez lesz sorozatban a negyedik EP-választás. ► Nagy-Britannia kilépésének köszönhetően az eddigi 13-ról 14- re emelkedik a szlovákiai európai parlamenti képviselők száma. ► Májusban lesz egyébként 15 éve annak, hogy Szlovákia csatlakozott az Európai Unióhoz. Az újonnan felálló Európai Parlamentben nagyobb befolyásra tehetnek szert az euroszkeptikus pártok (TASR-feivétei)
