Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-11 / 9. szám
www.ujszo.com | 2019. január 11. KÖZÉLET 3 „Jól jár, aki a magyarokkal együttműködik" Orbán Viktor kormányfő hosszú idő elteltével kiállt az újságírók elé KÓSAANDRÁS Budapest. Évek óta nem történt ilyen Budapesten: valódi újságírói kérdésekre válaszolt a magyar kormányfő. Igaz, a sajtótájékoztatóra nem engedték be a Magyar Hang, a Mérce, az Átlátszó, a Klubrádió, az Azonnali és a Direkt36 tudósítóit. Az elmúlt száz év a magyar magány korszaka volt, a szomszédaink azon dolgoztak, Magyarországot hogyan lehetne elszigetelni. Ma kölcsönös erőfeszítésekkel eljutottunk oda, hogy ma a térségben nem a szembenállás, hanem az együttműködés van, ez a valódi Szent István-i politika - mondta Orbán Viktor Budapesten a kormányinfón. Mivel a miniszterelnök nagyon ritkán tart olyan sajtótájékoztatót, amin bármiről kérdezni lehet és a kormánykritikus média is szót kap, az eseményt kiemelt érdeklődés övezte a magyar és a nemzetközi sajtó részéről is. Szlovák-magyar Gondolatmenetét követve Orbán Viktor úgy folytatta, ma „mindenki jól jár, aki a magyarokkal együttműködik, ez a szlogen egy őszinte mondat a részünkről, ma mindenki megtalálja a számítását, aki velünk együttműködik”. Orbán Viktor szerint, „hogy a szlovákokkal együttműködünk európai szinten, történelmi teljesítmény. Nem vagyunk messze attól, hogy a románokkal is ez legyen a helyzet. Magyarország ma olyan regionális külpolitikát folytat, ami stabilizálja a régiót”. Hozzátette ugyanakkor, hogy „történelmi felelősség, hogy a migráció ügyét napirenden tartsuk, Afrika, Ázsia demográfiai folyamatai, népességmegtartó ereje miatt Európában a következő 10-20 évben folyamatos migrációs nyomás alatt éljük majd az életünket”. Bevándorlásellenes erő Orbán szerint két célt fogalmazott meg a kormány az európai választásra, az egyik, hogy minden uniós intézményben kerüljenek többségbe a bevándorlásellenes erők. Előbb a parlamentben, majd az Európai Bizottságban, később az Európai Tanácsban is. A második cél, hogy ennek a választásnak eredményeképpen is a Fidesz legyen a legsikeresebb párt Európában, 2014-ben 56 százalékos sikert ért el, ezt mindenképpen szeretnék megismételni. Orbán már azt sikernek tartja, hogy 9 uniós ország nem szavazta meg az ENSZ migrációs paktumát. A magyar EP-listát az vezeti majd, aki a magyar biztosjelölt is lesz majd - ez Trócsányi László jelenlegi igazságügyi miniszter. Keresztény-muzulmán A migráció nemcsak a választás fő témája lesz, hanem mélységében alakítja át az európai politikát, a hagyományos jobb-bal pártfelosztás átadja a helyét annak, hogy melyik párt mit gondol a bevándorlásról. Ez a vita újraértelmezi a viszonyunkat a kereszténységhez is, a keresztény kultúra védelmét politikai kötelezettséggé teszi, ez új jelenség az európai politikában - mondta a miniszterelnök. A kormány tiszteletben tartja a bevándorláspárti kormányok döntéseit, hogy befogadnak migránsokat, de ők nem tisztelik a bevándorlásellenes kormányokat. Ez megbonthatja az egész európai politikát, a brexit mögött is a bevándorlás ügye húzódik meg. Létrejöhet egy vegyes civilizáció Európában, ahol keresztény-muzulmán vegyes kultúra lesz és marad Közép-Európában a keresztény civilizáció. Szabadságot ad A magyar gazdasággal és az év végi tüntetéseket kiváltó túlóratörvénnyel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, hogy a munkaerőpiaci alku urai ma nem a munkaadók, hanem a dolgozók, keresleti piac van ebből a szempontból, ezért ez a mai helyzet kikényszeríti a magasabb bért és a több képzést a munkaadók részéről. Ma a munkavállalók 6 százaléka dolgozik külföldön, a legalacsonyabb ez a régióban, még az osztráknál is alacsonyabb, vagyis a munkaerővesztés mértéke vállalható, de abban bíznak, hogy nőnek majd a bérek és egyre többen jönnek haza. Orbán szerint a túlóratörvény, a munka törvénykönyve módosítása semmilyen összefiiggésben nincs a munkaerőhiánnyal. Ez „azért kell, mert ma a magyar vállalkozóknak stikliket kell alkalmaznia, ha túlórában akar embereket foglalkoztatni”. Ez a törvény így valójában „a szabadságot adja meg a munkavállalóknak és segít ezen a helyzeten”. Soros A tüntetésekkel kapcsolatban egyébként a kormányfő úgy véle(MTI-felvétel) kedett, azért folynak egyszerre több országban is kormányellenes demonstrációk ma Európában, mert „a bevándorláspárti erők már nemzetköziek”, szerinte ez politikai realitás, sőt követendő példa a jobboldal számára is: „a bevándorlásellenes pártoknak is nemzetközieknek kell lenniük, össze kell fogni”. A „Soros György által pénzelt bevándorláspárti erők mindenhol tüntetnek, ez mutatja, hogy ez a fő törésvonal Európában”. Kizárt a korrupció A vagyonosodásra vonatkozó kérdéseket Orbán Viktor azzal utasította el, hogy „az üzletet és a politikát szét keil választani”, ezért ő „sosem beszélt üzletről”. A korrupcióval szemben csak a zéró toleranciát lehet követni, annak nincs elfogadható szintje. Szerinte a magyarországi a legszigorúbb vagyonbevallási törvény Európában, Alig van olyan politikus, aki kibírná, hogy minden évben ennyire ki kell terítenie a vagyoni helyzetét. A kormányközeli vállalkozókkal kapcsolatos OLAF-vizsgálatokról azt mondta, Magyarországon senki nem állhat a törvények fölött, ezért, ha az EU-tól bármilyen vizsgálat érkezik, azt a legnagyobb arányban nálunk folytatják le, ő ilyet nem állított le. „Rosszindulatú újságírók" Több kérdést is kapott Orbán Viktor a kormányzati médiatúlsúlyról, az év végén létrehozott kormánypárti médiaalapítványról. Mint fogalmazott, „úgy éli az életét, hogy Magyarországon baloldali és liberális médiatúlsúly van”, ezt „ténykérdésként kezeli, minden nap úgy kel fel, hogy a mai napot is médiaellenszélben tölti”, sőt, a mostani tendenciák ellenére „ő továbbra is ellenszélben dolgozik”. A Népszava kérdésére, hogy miért nem ad évek óta interjút kormánykritikus lapoknak, televízióknak, Orbán Viktor azt mondta, rosszindulatú újságírókkal, akik egy interjút bikaviadalnak tekintenek, nem akar leülni beszélgetni. Webert bepalizták Orbán szerint a Sargentini-jelentést megszavazó Manfred Webert egyszerűen „bepalizták: Weber azt mondta, hogy a Soros-egyetem miatt szavazta meg a Sargentini-jelentést, de én felmentem a Soros egyetem honlapjára, és ott világosan kiderül, hogy az egyetem más országban nem végez oktatási tevékenységet”. Ezért palizták be szerinte Webert. „Ha a Soros-egyetem elmegy ugyan részben, de marad is, akkor nincs olyan, hogy el van üldözve, hogy jogilag ki van rekesztve, mert akkor maradnak. A fél országot bepalizták azzal, hogy elmegy, jól ismeri az egyetemet, az alapítóját is, még sokáig itt marad velünk” - mondta. Az egyetem ősztől már Bécsben kezdi meg az első évfolyamot. ÓIG A miniszterelnök arról is beszélt, hogy ma „aggasztó jelenségek vannak a politikában, megvernek egy politikust Németországban, a rend hazájában - Magyarországon is ez a helyzet”. Tüntetni, sztrájkolni lehet, de ne lépje át senki az erőszak határát. „Hogy parlamenti képviselők ebben élen járnak, az kifejezetten aggasztó. Rendkívül rossz példát mutatnak. Hogy nem engedik fel a pulpitusra a házelnököt, az fizikai erőszak” - fogalmazott. A tüntetésekre vonatkozó kérdésre azt válaszolta, nem lehet azzal vádolni, hogy ne figyelne az emberek véleményére. A mostani tüntetőkre is figyel, „bár van, amit nem szeretne hallani” - utalt az 01G szlogenre. Még több munkás alkalmazására készülnek az autógyártók A nyitrai Jaguar Land Rover még nem érte el a tervezett, évi 150 ezer gépkocsit számláló gyártási kapacitást (Felvétel: TASR) DEMECS PÉTER Tavaly is rekordévet zártak az autógyártók, s nagy valószínűséggel ez idén sem lesz másképp, a nyitrai Jaguar Land Rover gyártási kapacitása ugyanis fokozatosan emelkedik; a tervezett évi 150 ezer legyártott gépkocsit még idén minden bizonnyal nem fogják elérni. Pozsony. Tegnapig csak a nagyszombati Peugeot Citroen hozta nyilvánosságra a tavalyi gyártási adatokat, melyek szerint egy év alatt 352 007 autót gyártottak le, együtt a hárommilliomodik autóval, amely egy Citroen C3 modell volt. Ä Volkswagen és Kia csak később hozza nyilvánosságra az adatokat, a Jaguar Land Rover pedig idén nem teszi közzé ezeket az információkat, különös tekintettel arra, hogy a gyártás a nyitrai üzemben csak tavaly ősszel indult el. Jelenleg 1500 alkalmazottja van az indiai kézben levő brit cégnek, 2020-ig 2800-ra bővítik az alkalmazottak számát. Ugyanúgy a nagyszombati PSA Peugeot Citroen is több alkalmazottat akar felvenni, mindezt azért, mert egy új modell gyártását kezdik meg Nagyszombatban. „Bővebb részleteket nem árulhatok el, de ha semmi különös nem történik a piacon, a gyártási kapacitást növelni fogjuk” - nyilatkozta a gyár szóvivője, Peter Svec. A négy autógyártó összesen közel 25 ezer embert foglalkoztat, ebbe nincsenek beleszámítva az ügynökségi alkalmazottak és azok az emberek, akik a beszállító cégekben dolgoznak országszerte. A legnagyobb munkáltató továbbra is a Volkswagen, amelynek 13 700 alkalmazottja van. „2017-ben az autóipar közvetlenül összesen 154 ezer embert foglalkoztatott. Biztos vagyok benne, hogy tavaly még enné is sokkal többet, de pontos adatokat nem tudok elárulni, a Szlovák Statisztikai Hivataltól még nem kaptuk meg az összesítést” — mondta Alexander Matusek, a Szlovák Autóipari Szövetség (ZAP) elnöke. Tavaly a munkaerő hiánya volt az autógyártók számára a legégetőbb probléma. A kormány módosította a vonatkozó jogszabályokat, így január 1-től lényegesen egyszerűsödött az Európai Unión kívüli országokból érkező munkások alkalmazása. Ezt leginkább a Volkswagen fogja díjazni, amely már tavaly tavasszal jelezte, hogy Szerbiában és Ukrajnában is keresnek alkalmazottakat. A nagyszombati PSA gyárban körülbelül ezer külföldi dolgozik, nagyrészt a szerbiai szlovák kisebbség képviselői. „Hatszáz szerb és négyszáz ukrán alkalmazottunk van” — mondta a gyár szóvivője, Peter §vec. Többségük azoknak a helyére lépett, akik a klasszikus műszakokról átálltak a gyárban tavaly bevezetett hétvégi műszakokra.
