Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-08 / 6. szám

4 RÉGIÓ 2019. január 8. lwww.ujszo.com Elment Cséplő Ferenc A múltidéző beszélgetések, a sze­mélyes élményeken nyugvó em­lékezeti publicisztikák már soha nem lesznek olyanok, mint eddig: pár hónapos betegség után, életé­nek 99. évében tegnap meghalt Cséplő Ferenc, mindannyiunk Feri bácsija. A (cseh)szlovákiai ma­gyar múltidézés szemszögéből kulcsembert veszítettünk, aki, mintegy jelképesen, 1920-ban, Trianon évében született; és a po­litikai értelemben kisebbségben élő felföldi magyarság történelmi sorsfordulóinak, mondhatni, ko­ronatanújává lett. Azzá, hiszen már a masaryki republikában, a Pozsonyhoz közeli Rétén született, tanulmányait a patinásán hangzó szenei Magyar Királyi Felsőke­reskedelmi Iskolában, majd a po­zsonyi közgazdasági egyetemen végezte, a háborút Érsekújvárban élte meg; részt vett a cserkész­mozgalomban, aktívan bekapcso­lódott az országos magyar kultu­rális és közművelődési szervezet, a Szlovenszkói Magyar Kultúr­­egyesület tevékenységébe, mint ahogyan a II. világháborút követő jogfosztottság évei után ott állt a Csemadok születésénél, és egyik alapítója volt a szervezet Pozso­nyon kívül létrejött első alapszer­vezetének is Érsekújvárban. Most, halálának másnapján nehéz lenne számba venni sokrétű köz­életi tevékenységének valamennyi mozzanatát s részterületét, viszont annyi okvetlenül leszögezhető, hogy halálával többszörösen fel­értékelődik annak ténye, hogy nemcsak készséges elmesélője volt fontos eseményekben és dön­tő fordulatokban gazdag, a sors hajtűkanyarjaitól sem kímélt éle­tének, hanem jó tollú krónikása is. Már 1942-ben az Érsekújvár és Vidékében publikált, az ötvenes évektől pedig országos hazai ma­gyar lapoknak szinte mindegyiké­ben is. Szülőfaluja iránti ragasz­kodását a Rété - bástya és mene­dék című monográfia őrzi, több más kötetében pedig azt osztotta Cséplő Ferenc (1920-2019) meg velünk, ami Trianon szlo­venszkói magyar generációival történt. Feri bátyánk mesélő és el­beszélő volt, a hazai magyar való­ság és történelem okozta viharok megpróbáltatásainak forrásér­tékű,, oral historyja” és őszinte li­­terátora. Munkásságának vala­mennyi részterülete pótolhatatla­nul fontos mozaikköve a kisebb­ségi lét igazságának, egy híján száz év valójának. Életrajzi adata­inál, köteteinek lexikonokban is fellelhető címeinél sokkal fonto­sabb az a szellemiség, ami minden cselekedetét, munkabírását, szen­vedélyes nyitottságát, körültekin­tően toleráns emberségét áthatotta. Személyében azonban mégsem csupán egy évszázad históriájának kiváló memóriájú tudorát gyá­szoljuk, hanem a mindig segítő­kész és szeretetre méltó embert, az igazi jó barátot. A minden hely­zetben egyenes lelkű polgárt. Em­lékszem, még „csak” 90 éves volt, amikor egy alkalommal közönség előtt kérdezhettem meg tőle: mi a legfontosabb princípium és útra­­való, amit a szülői házból magával hozott? A szemembe nézve vála­szolt: „Azt, hogy ne adjam a nyel­vemet, ne adjam a hitemet, ne ad­jam a nemzetiségemet, és becsü­letes ember maradjak.” Feri bácsi, erre a hitvallásodra gondolva fogunk emlékezni rád. Miklósi Péter Tagadják, hogy pénzért verekedtek a tinilányok KASSA Vasárnap délután jelent meg a közösségi portálokon egy videó­felvétel, melyen az látható, hogy tinédzser lányok verik egymást. A történtek kapcsán a rendőrség vizsgálatot indított, mert az első információk szerint pénzért szer­vezett, afféle „tinilányok gladiá­­torharcáról” van szó, amire 20 eu­ró volt a belépő. Szerkesztősé­günk értesülései szerint a lányok nem pénzért estek egymásnak, pusztán egy vitát akartak leren­dezni egymás között. Az egyik lány ismerősétől megtudtuk, a lá­nyok egy korábbi nézeteltérés mi­att kaptak hajba. Mint kiderült, a felvétel a kassai Felszabadítók te­réhez közeli épület nyitott alagso­rában készült. Értesüléseink sze­rint a videón látható csoportban elsősorban alap- és középiskolás fiúk és lányok voltak. A vereke­dést egyikük sem próbálta meg­akadályozni, inkább mobiltele­fonjukkal videófelvételeket ké­szítettek. A kerületi rendőrségi szóvivő tájékoztatása szerint garázdaság ügyében vizsgálódik a hatóság. A videón két verekedő lányt látni, miközben többen biztatják őket. A rendőrség most próbálja megálla­pítani a résztvevők személyazo­nosságát. (nr) RENDŐRSÉGI NAPLÓ A rokonai vertek halálra egy nőt Rimaszombat. Meghalt a kór­házban az a 29 éves nő, akit két nőrokona bántalmazott szilveszter éjszaka Guszonán. A rendőrség kiderítette, hogy az áldozat testvére és sógornője volt a tettes. Vesze­kedés közben ütlegelni és rugdosni kezdték, majd az udvarra vonszol­ták, és egy oszlophoz kötözték. Legalább két órán át kint hagyták. A rendőrség eljárást indított a 24 és a 34 éves nő ellen. (TASR) Nincs sok remény az ügyelet visszaállítására GULYÁS ZSUZSANNA A parlament 2017 nyarán mó­dosította a sürgősségi ellátás­ról szóló törvényt, amelynek értelmében Párkányban megszűnt a gyermekorvosi ügyelet. Visszaállítására nagy igány, de kevés esély van. A közösségi oldalakon sok szülő osztja meg ezzel kapcsolatos ta­pasztalatát és véleményét. A több­ség nem érti, hogy Párkányban az ügyeletes orvosok miért nem látják el a beteg gyerekeket. „Elküldött anélkül, hogy egy pillantást vetett volna rá. Azt mondta, menjünk Ér­sekújvárba” - panaszkodott la­punknak egy neve elhallgatását ké­rő szülő. A többség - bár az ezzel kapcsolatos törvénymódosítást a parlament hagyta jóvá - a gyer­mekorvosi ügyelet megszűnéséért a városvezetést, mások a megyét okolják. Csak felnőtteknek „A minisztérium által kiadott en­gedély csak felnőtt páciensek ellá­tását teszi lehetővé. A párkányi ügyeletén az ügyeletes orvosok nem láthatnak el gyerekeket” - szögezte le korábban Czékus András, a pár­kányi rendelőintézet igazgatója. El­ismerte, hogy a párkányi körzetnek nagy szüksége van a gyermekorvosi ügyeletre, mert a jelenlegi helyzet sok bosszúságot és vitát eredményez a felnőttügyeletet ellátó orvosok és a szülők között, de hozzátette: a prob­léma összetett. Tavaly nyáron még az sem volt egyértelmű, hogy Pár­kányban lesz-e bármiféle ügyelet. Bár a sürgősségi ellátásról szóló tör­vény módosításával kapcsolatos rendelet értelmében a város kivételt kapott, és Nyitra, Érsekújvár, Léva, Nagytapolcsány, Komárom, Ara­nyosmarót és Vágsellye mellett be­került azon települések közé, ahol orvosi ügyelet működhet, kérdéses volt, lesz-e olyan intézmény vagy orvos, aki irányítani fogja. A párká­nyi rendelőintézet ezzel kapcsolatos kérvényét ugyanis a minisztérium - formai hibákra hivatkozva - vissza­utasította. „Országos szinten a pá­lyázatoknak csupán 40 százaléka volt sikeres. Ezért Párkányban ide­iglenes megoldásként egy körzeti orvos kapott engedélyt a miniszté­riumtól a felnőtteket ellátó orvosi ügyelet működtetésére” - tájékoz­tatta lapunkat Czékus András, a pár­kányi rendelőintézet igazgatója. A következő pályázatuk már sikeres volt. „Februártól a rendelőintézet fogja működtetni a felnőttek orvosi ügyeletét” - tette hozzá. Négy gond az orvoshiány A gyermekorvosi ügyelet vissza­állítására egyelőre kevés esély van. Működtetésének legnagyobb aka­dálya az orvoshiány. „A párkányi rendelőintézetben négy gyermekor­vos dolgozik. Közülük egy nyugdí­jas, egy nyugdíjazás előtt áll. A vá­ros másik egészségügyi központjá­ban két gyermekorvos rendel, de ők nem vállalnak ügyeletet. A körzet­ben még két gyermekorvos jöhet számításba. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy rosszabb esetben négy jobb esetben hat orvosnak kel­lene osztoznia az ügyeletén. Mindig lenne, akire hetente kétszer kerülne sor; ami fizikailag nagyon megter­helő” - magyarázta Czékus. Értesü­léseink szerint a párkányi gyermek­­orvosokra az érsekújvári ügyeletén havi egy szolgálat esik. „A párkányi gyermekorvosi ügyelet visszaállítá­sa akkor sem lenne egyszerű, ha va­lamilyen csoda folytán sikerülne megoldani az orvoshiányt. Engedé­lye ugyanis csak Érsekújvárnak van. Égy kihelyezett párkányi ügyelet működtetése komoly anyagi ráfor­dítással járna, amit a megyének is jóvá kellene hagynia” - tájékoztatta lapunkat az igazgató. Egyeztetés, tárgyalás A gyermekorvosi ügyelet vissza­állításának kérdésével decemberi ülésükön Gabriel Szalatnyai inter­pellációja nyomán a párkányi kép­viselők is foglalkoztak. Lehetséges megoldásként szóba került: ha az egészségbiztosító vállalná a fenn­tartási költségek 80 százalékát, a vá­ros és a párkányi körzet települései fedezhetnék a fennmaradó 20 szá­zalékot. Eugen Szabó polgármester közölte, a város nyitott az együtt­működésre, de ezzel kapcsolatban nem keresték meg hivatalosan Pár­kányt. Értesüléseink szerint míg 2017 májusában 101 szülő vitte a gyere­két a párkányi ügyeletre, addig 2017 júliusában 195 gyereknek volt szük­sége gyors orvosi segítségre. A pá­ciensek többsége általában lég- és húgyúti fertőzésekkel, rovarcsípé­sekkel és gyomorpanaszokkal érke­zett az ügyeletre, de tavaly nyáron már nem tudták fogadni őket. Czé­kus András szerint a helyzet megol­dásához rengeteg tárgyalásra és egyeztetésre lesz szükség az önkor­mányzatok, a gyerekorvosok és az érsekújvári ügyelet működtetője között. Több mint 100 ezer eurót spórolt meg a villanyáramon Kassa megye A főbiztosítékok cseréjével sok pénzt takarítottak meg (A szerzó felvétele) NÉMETI RÓBERT Az alacsony költségű energia­hatékonysági intézkedések­nek köszönhetően Kassa Megye Önkormányzata folytatná a villanyáram fogyasztásával egybefüggő költségek csökkentését. KASSA „Spórolni kell, ahol csak lehet, ezért már tavaly csökkentettük az áramfogyasztást. A havonta fize­tendő összeg elsősorban a hivatal villanyórája előtt elhelyezett főbiz­tosíték kapacitásától és a tarifától függ, vagyis minél nagyobb a fobiz­­tosíték, annál többet fizetünk. Úgy döntöttünk, a megyei szervezetek főbiztosítékait kisebbre cseréljük. A módosítással 97 ezer eurót spórol­tunk meg, ami közel 30 százalékos megtakarítást jelent” - közölte la­punkkal Rastislav Tmka, Kassa me­gye elnöke. Anna Cincárová megyei szóvivő lapunkhoz eljuttatott nyi­latkozatából megtudtuk, a havi ki­adások csökkentése céljából 2018 júliusa és augusztusa között a 192 mérési pontban optimalizálták a fő­biztosítékokat. A változtatásokat a CityEnergy Kft. tanácsadó partner közbenjárásával a megyei hivatal energetikai részlege dolgozta ki. Kassa Megye Önkormányzata a 2017-es év folyamán összesen 2,23 millió eurót költött villanyszámlára. „A főbiztosítékok optimalizálásával 4,3 százalékkal csökkentettük a tel­jes költséget. Folytatjuk a spórolást, a mérési pontokban pedig szakmai elemzést végeztetünk” - zárta Ras­tislav Tmka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom