Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-07 / 5. szám

141 AUTÓ-MOTOR-2019. január 7.1 www.ujszo.com Egy évet késik a német útdíj 2020-tól kezdik Németországban kamerák ellenőrizni, hogy az autók kifizették-e a sztrádadíjat (Felvétel: Michal Smercok/Plus jeden defi) Vége a matricás útdíjnak? Brüsszel. Az útdíjat a hasz­nálat időtartama alapján kivető országoknak távolság alapú dí­jazásra kell átállniuk 2023-ig a teherautók és buszok, 2027-ig pedig a kisteherautók esetében, döntött a Tanáccsal is megtár­gyalandó új irányvonalról az Európai Parlament. Annak érdekében, hogy a jármüvek a valós úthasználatuk alapján és az általuk kibocsátott szennyezőanyag mennyiségé­nek függvényében fizessenek, az útdíjakat 2023-tól a nehéz­­gépjárművek és a nagyobb (az­az 2,4 tonnásnál nehezebb) te­herautók, 2027-től pedig a kis­teherautók és a minibuszok esetében is távolság, és nem idő alapján kell számolni - derül ki az Európai Parlament közlemé­nyéből. Az Európai Parlamentben el­fogadott szabálytervezet sze­rint a környezetbarát jármüvek szélesebb körű elterjedésének ösztönzése céljából a tagálla­moknak a szén-dioxid­­kibocsátás alapján is eltérő út­díjszabást kell alkalmazniuk. 2021 -tői a nehézgépj árművekre és a nagyobb teherautókra út­díjat kiszabó tagállamoknak az útdíjak mellett a közlekedésből származó lég- és zajszennyezés miatt is díjat kell szedniük. 2026-tól ezt a díjat az összes járműkategóriára be kell vezet­ni. A jelenlegi szabályozás által megengedett mentességek megszüntetése céljából a tagál­lami útdíjaknak 2020-tól min­den nehézgépjárműre és az áru­­szállításban egyre gyakrabban használt nagyobb teherautóra is kell vonatkozniuk. A mostani szabályok szerint a tagállamok a 12 tonna alatti nehézgép­járműveket és buszokat kivon­hatják a szabályozás alól - kö­zölte az EP. (MTI) RÖVIDEN Nópszerű e-autók Norvégiában Oslo. Norvégiában a tavaly el­adott új autóknak csaknem a harmada tisztán elektromos volt, ami rekordnak számít az országban. A skandináv or­szágban a tervek szerint 2025- re megszűnik a fosszilis üzemanyag-meghajtású új au­tók értékesítése. A NRF füg­getlen norvég cég kimutatása szerint a tavaly értékesített új autók 31,2 százaléka volt zéró­emissziós. Az arány 2017-ben 20,8 százalék, 2013-ban pedig még csak 5,5 százalék volt. Norvégiában az elektromos autók számos adó- és díjked­vezményt élveznek, mentesül­nek például az autópályadíj és a parkolási díj megfizetése alól, de a városközpontokba is in­gyen behajthatnak. Mindennek köszönhetően a forgalomba helyezett új autóknak az elmúlt három évben már több mint a fele elektromos vagy hibrid meghajtású jármű az OFV au­tóipari üzleti tanácsadó vállalat adatai szerint. Az eladási listá­kat a VW vezeti, ám a második helyre került a BMW i3 elekt­romos modellje. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Csak jövőre, 2020 októberében lép hatályba Németországban a személyautókra vonatkozó autópályadíj - közölte Andreas Scheuer (CSU) közlekedési miniszter. Berlin eredetileg azt tervezte, hogy már idén ősszel bevezeti a sztrádahasználatért járó illetéket, Scheuer végül Twitter-üzenetben közölte a nyilvánossággal, hogy a rendszer elindítása különböző technikai okok miatt egy év halasz­tás igényel. „Ez az új, 2020-as idő­pont viszont már fix, nem változta­tunk rajta” - közölte a tárcavezető. Németországban az autópályadíj begyűjtéséért a hazai CTS Eventim és az osztrák Kpasch TrafficCom társaságok alkotta konzorcium lesz felelős. A szerződést tavaly decem­ber 30-án írták alá a sztrádadíj be­vezetésétől számított minimum 12 ' hónapra. Ezalatt az idő alatt a meg­rendelés összértéke becslések sze­rint eléri a kétmilliárd eurót. A német parlament hosszas huza­vona után 2017 tavaszán hagyta jó­vá a személyautókra vonatkozó autópálya-díj bevezetését. Ennek következtében már nemcsak a 3,5 ÖSSZEFOGLALÓ Az új személyautók esetében 37,5 százalékkal, míg a könnyű haszongépjárművek esetében 31 százalékkal kell leszorítani az átlagos szén­dioxid-kibocsátást 2030-ra a 2021-es szinthez képest - állapodtak meg az Európai Unió (EU) társjogalkotó intézményei. Brüsszel. A még hivatalos jóvá­hagyásra váró egyezségről az Euró­pai Bizottság számolt be, hangsú­lyozva, hogy ez fontos lépés a köz­lekedési szektor modernizálása felé, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé válhasson. A brüsszeli testület eredeti javas­lata 30 százalékról szólt mindkét ka­tegória esetében. Az intézményközi tárgyalásokon az Európai Parlament 40 százalékot próbált elérni, a tagál­lamok kormányait tömörítő tanács pedig 35 százalékot a személyautók, 30 százalékot a kisteherautók vonat­kozásában. A kompromisszum értel­mében 2025-re közbülső célként 15 százalékos csökkentést kell elérni. Átlagkibocsátás A célszámok a különböző válla­latok által legyártott járművek át­lagára vonatkoznak majd, így to­vábbra is lesznek magasabb kibo­csátású modellek, ugyanakkor eze­ket zéró- vagy alacsony kibocsátá­­súakkal kell majd ellensúlyozni. Az elfogadott értékek lényege­sen magasabbak annál, mint amit az autóipar és több tagállam, például tonnánál nehezebb gépjárművek, hanem a személyautók sofőrjei is fi­zetni fognak a szövetségi autópá­lyák használatáért. A sztrádadíj összegét az alapján fogják kiszá­molni, melyik ökológiai kategóriába van besorolva az adott gépkocsi. Az éves matricákon kívül a sofőrök rö-Németország szeretett volna. Szá­mos környezetvédelmi szervezet azonban ezeknél is tovább ment volna. A tervezet célja a közúti közleke­désből származó károsanyag­­kibocsátás mérséklése azon vállalá­sok keretében, amelyek alapján az EU-nak a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kelle­ne csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szint­hez képest. Az előzetes megállapodást még hivatalosan is meg kell erősíteniük az uniós társjogalkotó szerveknek, ez videbb időtartamig érvényes matri­cákat is vásárolhatnak majd, a pon­tos illetékeket és a rendszer részletes működését az év során fogják be­mutatni. Az autópályák használatáért a német sofőrök is fizetni fognak, az állam viszont ezeket a kiadásokat várhatóan a következő néhány hó­napban megtörténik. Legjobb autók „Végcélunk, hogy Európában gyártsák a legjobb, legtisztább, legversenyképesebb járműveket, itt használják a legmodernebb infra­struktúrát, illetve hogy csökkenjen a légszennyezettség” - közölte Maros Sefcovic energiaunióért fe­lelős uniós biztos. Hozzátette, hogy a lépés bizonyítja az EU elkötele­zettségét a párizsi klímaegyezmény mellett, és egyértelmű politikai jel­zést küld az iparnak, a befektetők­kompenzálja nekik az útadó csök­kentésével. A külföldi sofőrök csak a sztrádák használatáért fognak fi­zetni. Számos ország, főként Ausztria ezt az engedményt diszk­riminatívnak tekinti, s úgy véli, Berlin ezzel megszegte az uniós normákat. nek és a fogyasztóknak. Kollégája, Miguel Arias Canete, az Európai Bi­zottság éghajlat- és energiapolitiká­ért felelős tagja ambiciózusnak és kiegyensúlyozottnak nevezte az egyezséget. Rámutatott: ezen sza­bályozással megfelelő mértékben csökkentik a közlekedési szektor károsanyag-kibocsátását, pénzt ta­karítanak meg a fogyasztók számá­ra, továbbá segítik az európai zöld­ipar innovációját és globális vezető szerepének megerősítését. Európában évente 400 ezer halál­eset írható a légszennyezés számlá­jára. (MTI, dp) Megállapodott az EU a szén­dioxid-kibocsátás csökkentésében A tervezet célja a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás mérséklése (TASR-feivétei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom