Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-07 / 5. szám

KÜLFÖLD 2019. január 7. lwww.ujszo.com Zavargásba forduló tiltakozások Rendőrök a Champs Elysées-n. A tiltakozók több helyen motorkerékpárokat és barikádokat gyújtottak fel. Egy hajóétte­rem is gyújtogatásnak esett áldozatul. Benjamin Griveaux kormányszóvivő értesülések szerint csak egy hátsó ajtón ke­resztül tudott kimenekülni irodájából, miután kb. tíz sárgamellényes tüntető behatolt hivatala területére. (TASR/ap) RÖVIDEN A tajvani elnök Kínát vádolta Tajpej. Caj Jing-ven tajvani el­nök szombaton azzal vádolta Kínát, hogy célzatos kampányt folytat a demokrácia aláásására a szigeten. A külföldi média kép­viselői előtt Tajpejben mondott beszédében az államfő sürgette a tajvani politikai pártokat, hogy egyöntetűen utasítsák el az „egy ország, két rendszer” elvét. Az elnök egyúttal felszólította Taj­pej szövetségeseit, hogy vegyék védelmükbe Tajvan szuvereni­tását. Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán kijelentette, hogy Peking erőfeszítéseket tesz az 1949 óta önállóan kormányzott sziget Kí­nával történő békés „újraegyesí­tésére”, de arra is figyelmezte­tett, hogy Kína az erő alkalma­zásáról sem mond le. (MTI) Szembeszegül Maduróval Caracas. Az ellenzéki többségű venezuelai parlament szombaton új házelnököt választott. Juan Guaido a hatalmától megfosztott caracasi törvényhozásban tartott beszédében megfogadta: szem­beszegül Nicolás Maduro elnök­kel. Guaido a képviselőkhöz szólva felsorolta sok olyan el­lenzéki politikus és a kormányé­tól eltérő álláspontot valló em­berek nevét, akiket bebörtönöz­tek, száműztek vagy meggy il­­koltak. Rámutatott: a kétségbe­esés hajtott tömegeket külföldön munkát keresni. „Nemcsak nyo­morúságos, hanem elnyomó is az a rendszer, amelyben élünk”— hangsúlyozta. (MTI) Lemondott a malajziai uralkodó Kula Lumpur. Váratlanul le­mondott trónjáról V. Muhammad malajziai uralkodó - jelentette be tegnap a királyi palota. A hithű muzulmánnak tartott V. Mu­hammad állítólag feleségül vett egy volt orosz szépségkirálynőt. V. Muhammadot 2016 decem­berében koronázták meg, és két éven át volt az ország protokol­láris tisztségeket betöltő állam­fője. Lemondását nem indokol­ták. A csaknem 29 millió lakosú Malajziában ötévente választás­sal kerül trónra az új király, ami a világon egyedülálló. (MTI) Luigi Di Maio felhívása Róma. Luigi Di Maio olasz kor­­mányföhelyettes újabb felhívást tett közzé szombaton a német Sea Watch és Sea Eye nem kormány­zati szervezeteknek a Földközi­tengeren két hete veszteglő hajó­in tartózkodó nők és gyermekek olaszországi befogadására, ami továbbra is megosztja az olasz kormányt. Kijelentette, ha Olasz­ország a hajókon levő migránsok közül befogadná a nőket és gyermekeket, ezzel „emberség­ből adna pofont Európának”. Az Öt Csillag Mozgalom kormány­párt vezetője hangsúlyozta: nem méltó Európához, hogy nőket és gyerekeket enged vesztegelni a tengeren. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Könnygázzal oszlatta a rendőrség Párizsban a sárgamellónyesek szombati tüntetését. Az AFP francia hírügynökség helyszíni tudósítója szerint az összecsapások a rendvédelmi szer­vekkel a polgármesteri hivatal kö­zelében azután alakultak ki, hogy a kezdetben békésen vonuló aktivis­ták soraiból kövekkel és palackok­kal dobálták meg a rendvédelmi szervek tagjait. A rendőrség könny­gázzal válaszolt, később a készült­ségi rendőrségtől is erősítést kapott. Párizsban a nemzetgyűlés és a Musée d’Orsay környékén könny­gázt vetettek be a rendvédelmi szer­vek, illetve rendőrök zártak le egyes hidakat a Szajnán. A turisták töme­gesen menekültek a helyszínről. A BFMTV televíziós csatorna úgy tudja, 18 aktivistát őrizetbe vettek a hatóságok. A zavargásba forduló párizsi tüntetésen a Saint Germain körúton a tiltakozók motorkerékpá­rokat és barikádokat gyújtottak fel. Egy hajóétterem is gyújtogatásnak esett áldozatul. Benjamin Griveaux kormányszó­vivő értesülések szerint csak egy hátsó ajtón keresztül tudott kimene­külni irodájából, miután a BFMTV tájékoztatása szerint hozzávetőleg tíz sárgamellényes tüntető behatolt hivatala területére, megrongálva több ott parkoló jármüvet. Chris­tophe Castaner belügyminiszter a biztonsági erők vezetőivel találko­zott a nap folyamán, később Twitter­­üzenetben közölte, hogy más francia Belgrád. öt hete tüntet az ellenzék Alekszandar Vucsics szerb elnök és az általa vezetett Szerb Haladó Párt (SNS) ellen Belgrádban. A tüntetések közvetlen kiváltó oka egy ellenzéki politikus elleni novem­beri támadás volt. A baloldali Borko Sztefanovicsot máig ismeretlen tet­tesek verték meg a dél-szerbiai Krusevacon, amikor egy ellenzéki rendezvényen vett részt. A politikus állítása szerint támadói a Szerb Ha­ladó Párthoz köthetőek. A tüntetések december elején kez­dődtek, a tiltakozók azt követelik, hogy a hatóságok derítsék fel, ki áll az ellenzéki politikusokat és újságírókat ért támadások mögött, valamint azt is, I. Bartolomaiosz konstanti­nápolyi ökumenikus pátriárka tegnap Isztambulban átadta Epifanij metropolitának, az önálló (autokafál) ukrán ortodox egyház fejének az egyház elismeréséről aláírt hivatalos dokumentumot (tomosz). Isztambul/Kijev. A dokumentum átadására az isztambuli Szent György-székesegyházban került sor, városokban is előfordultak erősza­kos cselekmények a tüntetéseken. A tárcavezető szerint Franciaország­­szerte összesen mintegy 50 ezren vettek részt a tiltakozó akciókon. Hírügynökségek szerint a korábbi megmozdulásokhoz képest jóval kevesebben tüntettek a francia nagyvárosokban. Párizsban a BFMTV televíziós csatorna beszá­molója szerint hozzávetőleg 3500 sárgamellényes vonult az utcákra. Néhányan a francia himnuszt, a La Marseillaise-t énekelték, mások azt ■ hogy ki gyilkolta meg egy évvel ez­előtt Oliver Ivanovics koszovói szerb politikust, illetve legalább ötperces megjelenést követelnek az ellenzék­nek a szerbiai közszolgálati televí­zióban, ahol állításuk szerint évek óta nem szerepelhet vezető ellenzéki po­litikus. Miután néhány héttel ezelőtt a 25 ezer főre becsült demonstráló tö­megről Nebojsa Sztefanovics bel­ügyminiszter azt állította, hogy csak négyezren vannak, a tiltakozók a bel­ügyi tárca vezetőjének lemondását is felírták a követeléseik listájára. A lis­ta tegnap tovább bővült, amikor már a szerbiai közszolgálati televízió ve­zérigazgatóját és a hírműsorok fő­szerkesztőjét is lemondásra szólítot­ták. A mintegy 30 ellenzéki pártból és szervezetből álló Szövetség Szerbiá­az Urunk megjelenése (vízkereszt) ünnepén tartott liturgia után. Ugyan­itt írta alá I. Bartholomaiosz szom­baton az ukrán ortodox egyháznak az orosz ortodox egyháztól való elsza­kadását szentesítő okiratot. Mindkét szertartáson jelen volt az önálló uk­rán egyház mellett kampányoló Petro Porosenko ukrán elnök és kísérete is. Az ukrán küldöttség tagja volt Andrij Parubij házelnök, Pavlo Klimkin külügyminiszter, Sztepan Poltorak védelmi miniszter, valamint Viktor skandálták, hogy „Macron, mondjál lel”, vagy „Töröljék el az elit kivált­ságait!”. „Torkig vagyunk azzal, hogy mindig mi álljuk a számlát, elegünk van ebből a rabszolgaságból, meg kellene tudni élnünk a fizetésünk­ből” - hangoztatta Francois Cordier, a tüntetők egyike. Emmanuel Macron államfő meg­lehetősen élesen fogalmazott szom­baton Twitter-bejegyzésében. „Is­mételten szélsőséges, erőszakos tá­madás érte a köztársaságot, annak ért elnevezésű tömörülés szerint Vu­csics autokratikus eszközökkel irá­nyítja az országot, pártja pedig kor­rupt, és minden ellentétes gondolatot elnyomna. Az elnök tagadta a váda­kat, és ugyan a tiltakozókat nem akar­ja meghallgatni, bejelentette: hajlan­dó előrehozott választás keretében felmérni népszerűségét. Az ellenzék viszont bejelentette, bojkottálna egy ilyen választást. A szerb sajtó szerint egyre valószínűbb, hogy tavaszra, várhatóan áprilisban mégis előreho­zott választást tartanak Szerbiában, a jelenlegi kormány megbízatása csak jövőre járna le. Közvélemény-kutatások szerint az SNS támogatottsága jelenleg 53,3 százalékos, vagyis úgy tűnik, bármi­lyen választást meg tudna nyerni. (MTI) Juscsenko volt államfő is. A szertar­tás után Petro Porosenko újságírók előtt Ukrajna függetlensége megerő­sítése egyik lépésének nevezte az ön­álló ukrán ortodox egyház elismeré­séről szóló tomoszt, amely „megerő­síti a vallásszabadságot, a felekezetek közötti békét, erősíti az állampolgá­rok jogait és szabadságjogait, külö­nösen azokét, akik nem voltak kap­csolatban az ökumenikus ortodox egyházzal, akiket igazságtalanul nem kanonikus egyháznak neveztek”. őrzőit, képviselőit és szimbóluma­it... Igazságot fogunk szolgáltatni”­­írta. A sárga láthatósági mellényt vi­selő tüntetők százezrei november második felétől vonultak utcára til­takozva az ellen, hogy a kormány emelni akarta az üzemanyagokat sújtó környezetvédelmi adót. A ka­binet végül elállt ettől, és december közepén több olyan intézkedést is bejelentett, melyek célja a szegé­nyebb társadalmi csoportok helyze­ténekjavítása. Theresa May a bírálók feladatáról London. Theresa May szerint a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megál­lapodás ellenzőinek feladata len­ne, hogy más megoldásokat ja­vasoljanak, ha a jelenlegi egyez­ményt nem tudják elfogadni. A brit kormányfő kijelentette: a brexit-megállapodás bírálói kö­zül eddig senki nem állt elő al­ternatív javaslatokkal. Megerő­sítette, a megállapodásról szóló, decemberről elhalasztott alsóházi szavazást január közepén meg­tartják. May hangsúlyozta: ha az alsóházi képviselők ezen a vok­soláson elvetik az EU-val kötött egyezményt, senki nem tudja megmondani, hogy onnantól mi történne. (MTI) Kliment érsek, a Moszkva fenn­hatóságát elismerő ukrán ortodox egyház szinódusi tájékoztatási osz­tályának vezetője az ukrán egyház­ban 30 éve meglévő „egyházszaka­dás törvénybe foglalásának” ne­vezte a dokumentum átadását. A most önállónak elismert ukrán or­todox egyház Ukrajna függetlenné válása (1991) után szakadt ki a moszkvai patriarchátushoz tartozó egyházból, amellyel 1686 óta egy­ségben volt. (MTI) Ot hete tüntetnek Vucsics ellen Hivatalosan elismerte I. Bartolomaiosz pátriárka az önálló ukrán ortodox egyházat

Next

/
Oldalképek
Tartalom