Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-07 / 5. szám
2 I KÖZÉLET 2019. január 7.1 www.ujszo.com Sokféle zászló alatt tüntettek a Fidesz ellen ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A teljés ellenzék, civil és szakszervezetek és több ezer ember tüntetett szombat délután Budapesten a túlóratörvény és a NER ellen. A szakszervezetek január 19-re országos demonstrációt ígértek. A tüntetést a túlóratörvény ellen hirdették meg, de már a mozgósítás idején egyértelmű volt, hogy Orbán Viktor és a Fidesz ellen szól a demonstráció. Ellenzéki és civil tüntetések rendszeresen zajlottak az elmúlt években, ám a tavaly év végén kezdődő és most látványosan folytatódó akciók egyik új vonása, hogy a teljes ellenzék - a szocialisták, a jobbikosok, Gyurcsányék, az LMP, a Párbeszéd, a Momentum, a független ellenzéki képviselők - aktívan támogatja. A mostani tüntetéssorozat egyik új eleme tehát az összefogás, a tömegben uniós, árpádsávos és DK-s zászlók alatt vonultak. Az ellenzéki pártok tiltakozását erősíti, hogy több szakszervezet vezetője is csatlakozott hozzá. A Kossuth téren a 18 felszólaló között több szakszervezeti vezető is volt. A Fidesz a tüntetéseket Soros György mesterkedésének igyekszik beállítani, a tüntetőket pedig sorosista bérenceknek nevezi. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke közölte, hogy kedden átadják Orbán Viktornak a követeléseik listáját, és 5 napot adnak, hogy a kormány tárgyalóbizottságot állítson föl. Ha ez nem teljesül, országos figyelmeztető sztrájk kezdődik, utakat és hidakat zárnak le a tiltakozók. A szakszervezetek - mint fogalmazott - „felkészültek a harcos időszakra”, folytatják a tiltakozást a céljaik eléréséig, mivel a kormány „alkut kötött a tőkével” és „az ordas lelkű profitvadászokat választotta” - tette hozzá. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke cselekvésre szólított föl. Szerinte a sztrájkelhívástól „nem kell félni, mert enélkül nem lehet eredményre jutni”, az összefogás meghátrálásra készteti „a munkavállalókat kiszolgáltatottá tevő hatalmat”. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke kijelentette, hogy létrejött az egység a Parlamentben és az utcákon, ezért egységre kell törekedni az EP- és az önkormányzati választásokon is, közös ellenzéki jelöltet kell indítani mindenhol. Jakab Péter, a Jobbik szóvivője bejelentette, hogy petíciót indítanak a „rabszolgatörvény” ellen, egyúttal feltette a kérdést, milyen nemzeti egységet akar az, aki az ország több mint felét „gyilkos csőcseléknek nevezi”. Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke azt hangsúlyozta: ha Orbán Viktor meghátrál és visszavonja a munka törvénykönyvének módosítását, akkor sem hátrálnak meg, mert nem egyes törvények, hanem az egész rendszer ellen „lázadnak”. Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője szerint négymillió munkavállalót érint a „rabszolgatörvény”, ezért annak visszavonását és azt nevezte fő feladatnak, hogy a munka törvénykönyvét is gondolják újra. Ehhez egyeztetésre hívta a szakszervezeteket és az ellenzéki pártokat január 9-re. Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke kijelentette: a kormány nem tudja alkalmazni a diktatúrák eszközét, az oszd meg és uralkodj elvét a tüntetőkkel szemben. Szél Bernadett független parlamenti képviselő úgy fogalmazott: a világ nem lehet a populistáké, és Magyarország nem lehet Orbán Viktoré. Hadházy Ákos, aki szintén független képviselő, egyebek mellett azt emelte ki, hogy ha a december 16-i tüntetésen kihirdetett öt pontban megfogalmazott követelések nem teljesülnek, akkor nem beszélhetnek választásról, csak színjátékról. Donáth Anna, a Momentum alelnöke azt mondta: a magyarok nem rabszolgák. (MTI, lndex.hu, 444.hu) Andrej Kiska kitünteti Hu nőik Pétert ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Andrej Kiska köztársasági elnök, akinek idén júniusban jár le a mandátuma, holnap, január 8-án utoljára oszt ki magas állami kitüntetéseket. Kiska abban az évben adja át a posztját, amikor Szlovákia a bársonyos forradalom 30. évfordulóját ünnepli, a Denník N szerint a kitüntetésben részesülők névsorának az összeállításánál ezért ezt is figyelembe vették. Az 1989-es eseményekben játszott szerepükre emlékezve tüntetik ki Huncík Péter pszichiátert, a Független Magyar Kezdeményezés egyik alapítóját, és Ladislav Snopkót, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen egykori politikusát, volt kulturális minisztert. A Denník N szerint az idei kitüntetettek között lesz az egyik legsikeresebb szlovák teniszezőnő, a 2017-ben visszavonult Daniela Hantuchová, a Sme napilap szerint pedig a szlovák felmenőkkel is rendelkező cseh színész, Josef Abrhám, a volt ombudsman, Jana Dubovcová és a nyitrai nemzetközi színházi fesztivál dramaturgja, Darina Kárová is. A köztársasági elnök hivatala nem kommentálta a napilapok értesüléseit. A kitüntetéseket a Szlovák Filharmónia pozsonyi épületében holnap délután ötkor kezdődő átadón osztják ki. (dennikn.sk) Cséfalvay: irány nyugat ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem kis problémát okoz, hogy Szlovákia hivatalos külpolitikai irányultságát jelenleg egyes ellenzéki és koalíciós képviselők is megkérdőjelezik - vallja Cséfalvay Katalin, a Híd parlamenti képviselője, a parlament külügyi bizottságának az elnöke, aki örülne, ha a törvényhozás végre elfogadná Szlovákia biztonsági és védelmi stratégiáját, amelyet már tavaly megszavazott a kormány, az SNS ellenkezése miatt azonban. nem került a parlament elé. A nemzeti párt képviselői ezt azzal indokolják, hogy Oroszország Szlovákiára nézve fenyegetésként jelenik meg benne. „Kétségtelen, hogy Oroszország a Nyugat ellen hibrid háborút folytat, kibertámadásokat indít és álhíreket teijeszt. Ha valaki ilyen mértékben akarja megosztani az EU-t és támadja a szövetségeseinket, nem hunyhatunk szemet felette. Ezért Oroszország tevékenységét az egyik legsúlyosabb biztonsági fenyegetésnek tartom” — mondta Cséfalvay. (TASR) Bővült az alkotmánybíró-jelölt névsor RadoslavProcházka is alkotmánybíró-jelölt (Martin Domok/Pius i dnf) ÖSSZEFOGLALÓ A parlament alkotmányjogi bizottságához múlt péntekig 34 alkotmánybíró-jelöltre vonatkozó javaslat érkezett. A javaslatok között néhány név többször is szerepelt, eddig összesen 24 alkotmánybíró-jelöltet tartanak számon. Pozsony. Ajelöltek névsora múlt csütörtökön Michal Matulníkkal, pénteken pedig további 16 névvel bővült - nyilatkozta Róbert Madej, az alkotmányjogi bizottság elnöke. Az új jelöltek Ján Stiavnicky, Peter Straka, Boris Gerbery, Lubos Szigeti, Zuzana Pitonáková, Ján Drgonec, Michal Truban, Radovan Hrádek és Radoslav Procházka. A további javaslatok már ismert jelöltekre érkeztek. Procházkát Marek Mad’aric, a Smer volt kulturális minisztere, jelenleg független képviselő javasolta. Pénteken további képviselők is elküldték a javaslataikat a bizottságnak. Eduard Adamcík (Híd) Pitonákovát, Rastislav Schlosár (ESNS) pedig Hrádeket javasolta. Az alkotmánybíró-jelöltek névsorában szerepel Daniela Svecová, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is, akit a pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karának dékánja, a Besztercebányai Bél Mátyás Egyetem rektora és a Nagyszombati Egyetem Jogi Karának a dékánja javasolt. O maga még karácsony előtt alkotmánybírónak jelölte Libor Dulát, pénteken pedig Trabant. A további jelöltek: Peter Kresák, Ján Sikuta, Martina Jánosíková, Robert Sori, Sofia Mesiarkinová, Marek Tomasovic, Dagmar Fillová, Pavol Malich, Peter Molnár, Martin Vemarsky, Ladislav Dudits és Marián Sluk. Az alkotmánybíró-jelöltekre vonatkozó javaslatokat legkésőbb január 7-ig kell eljuttatni a bizottsághoz, a jelöltek nevét ugyanis a bizottsági ülés kezdete előtt 15 nappal közzé kell tenni. Madej elmondta: hétfőn egy intézménytől további 11 javaslatot várnak. Az ülés január 22-én kezdődik, az egyes jelölteket 23-ától hallgatják meg. Ä meghallgatások, melyeken jelen lesz az államfő vagy az elnöki hivatal vezető munkatársa is, három napig tartanak. A jelölteknek a bizottság előtt ismertetniük kell az eddigi munkájuk során szerzett tapasztalataikat, az elért eredményeiket és a publikációs tevékenységüket is. A képviselőknek a január 29-én kezdődő parlamenti ülésen kellene megválasztaniuk az alkotmánybíró-jelölteket. (TASR, mi) Összellenzéki és szakszervezeti-civil tüntetést tartottak szombat délután Budapesten (Túry Gergely felvétele)
