Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)

2018-12-31 / 297. szám

www.ujszo.com | 2018. december 31 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Macskajaj Sokan képtelenek lesznek fizetni a megnövekvő kamatterheket MOLNÁR IVÁN Akik nem kísérték figye­lemmel a gazdasági eseményeket és szeret­nék bepótolni a lemara­dásukat, azoknak erre az előttünk álló órákban kiváló lehetőségük nyílik. Ráadásul azt is megtudhat­­ják, mi vár ránk gazdasági szem­pontból az elkövetkező években. Ahhoz, hogy valóban átérezzük, mi is történt az elmúlt néhány évben a gazdaságban, elég bejelentkez­nünk egy szilveszteri buliba, mulat­ságba, és a szokásosnál is jobban elengednünk magunkat. Nem sza­badna spórolnunk az evéssel és az ivással sem. Együk magunkat de­geszre, igyunk annyi alkoholt, amennyit csak bírunk, és még annál is többet. Ha a pénztárcánk ehhez nem elég, ne szégyelljünk pénzt kérni bárkitől, aki az utunkba kerül. Pontosan itt tartunk most a gaz­daságban. Nagy nehezen sikerült kihevernünk a tíz évvel ezelőtt ki­robbant gazdasági válságot. Bein­dult egy ígéretes növekedés, egyre több embernek van munkája, nőnek a fizetések, ezzel együtt pedig az ét­vágyunk is. Egyre többen szeretné­nek saját ingatlant, de a fizetésük erre már nem elég. Ez sem gond azonban, hiszen a bankok még soha nem mérték ilyen olcsón a hiteleket. Szlovákia lakossága így a leggyor­sabban adósodik el az Európai Uni­óban, abban bízva, hogy a gazdasági fellendülésnek soha nem lesz vége, és az emberek gond nélkül visszafi­zetik a hiteleket. Az eddigi tapasztalatok persze azt mutatják, hogy egyszer minden bu­linak vége szakad. Ha szeretnénk átérezni, hogy mi vár ránk az elkö­vetkező években, ahhoz elég betar­tanunk a szilveszteri bulira vonat­kozó előbbi tanácsainkat, aztán fel­ébredni újév napján. Fejfájás, in­gerlékenység, fáradtság, gyengeség, feszült idegállapot, szorongás, le­­hangoltság, depresszió, émelygés, hányinger - egyszóval macskajaj, vagy ha úgy tetszik: másnaposság. És ha fokozatosan eszünkbe jut, hogy ki mindenkitől kértünk köl­csön, és mennyit, akkor ezekhez szapora szívverés, emelkedett pul­zus és magas vérnyomás társul. Ugyanez vár ránk az elkövetkező időszakban gazdasági szempontból. Az elemzők egy része szerint hama­rosan búcsút inthetünk a dinamikus gazdasági növekedésnek és az olcsó hiteleknek. Márpedig ha beüt az újabb válság, a megnövekedett ka­matterheket sokan képtelenek lesz­nek fizetni. Családok ezrei kerülhet­nek az utcára úgy, hogy még a fejük felől eladott lakás sem lesz elég az adósságaik teljes rendezésére. A másnaposság elkerülésének legjobb módja, ha nem iszunk alko­holt vagy mértékkel fogyasztjuk. A gazdasági „másnaposság” esetében ugyanez érvényes a mértéktelen hi­telfelvételre. Ugyan sokan már túl vannak ezen, aki azonban még nem adósodott el végzetesen, az elkerül­heti a súlyos másnaposságot. Nekik sem ígérhetjük azonban, hogy az elkövetkező évek nem lesznek nehezek. A szlovák kor­mány a gazdasági növekedés idő­szakát felelőtlen pénzszórásra használta fel, az ország így nincs kellően felkészülve egy nagyobb válságra, ezért az a nagy többség számára nem lesz könnyű időszak. Akiknek emellett még arra is fi­gyelniük kell majd, hogy honnan teremtsenek elő havonta 500-600 eurót a hitel törlesztőrészletére, azokra katasztrofális évek várnak. Boldog új esztendőt mindenki­nek! Már annyian jósolják a válságot, hogy 2019-ben akár be is üthet (Lubomlr Kotrha rajza) Idén a papi pedofília hátráltatta a pápát A Vatikánban zajló reform is háttérbe szorult 2018-ban a papi pedofília múltból egyre nagyobb erővel előtörő problémájával szemben. Ferenc pápa a világ legaktívabb 82 évese, írta az olasz sajtó decemberi születésnapján. A pápasága hatodik évének vége felé közeledő egyházfő valóban fáradhatatlannak tűnik, de a reformokat az egyházat terhelő pe­­dofilbotrányok lassítják. Az év a pá­pa chilei látogatásával kezdődött, ahol útját tüntetések kísérték a szexuális visszaélésekkel vádolt papok ügyei­nek eltussolása miatt. Hazafelé a re­­pülőúton a pápa újságíróknak kije­­lentette:nincsenek bizonyítékok. Né­hány héttel később azonban vizsgá­latot rendelt el, a vatikáni ügyész, Charles Scicluna érsek kétezer olda­las aktát állított össze 64 chilei sértett tanúvallomásával. Ferenc pápa ezután elismerte, sú­lyos hibát követett el, fájdalmát és szégyenét fejezte ki a gyermekeken elkövetett visszaélések miatt, és a Vatikánba hívatta a chilei püspöki kar 34 tagját. Ezután precedens nélküli dolog történt: a chilei püspökök tes­tületileg felajánlották lemondásukat. A pápa a már felnőtt áldozatokkal is találkozott a Vatikánban. Ezzel egy időben az ausztráliai ha­tóságok májusban bejelentették, hogy bíróság elé állítják a 77 éves George Pell bíborost az 1970-es és az 1990-es évek között történt visszaélésekért. Az ítélet 2019 elején várható. A vati­káni Gazdasági Titkárságot vezető Pell bíboros nyáron felajánlotta le­mondását, azt a pápa nem fogadta el, de a bíborost decemberben elbocsá­tották a reformokat kidolgozó pápai tanácsból. Júliusban Ferenc pápa elfogadta Theodore McCarrick bíboros lemon­dását: a 88 éves nyugalmazott wa­shingtoni érsek az 1960-as években kiskorúakon követett el szexuális visszaéléseket. Ezután Carlo Maria Vigano washingtoni érsek azzal vá­dolta meg a pápát, hogy rég tudott McCarrick visszaéléseiről és fedezte őt: emiatt egyenesen lemondásra szólította fel. Később több egyházi vezető nyílt levélben, pontról pontra cáfolta Vigano vádjait. December 19-én pedofilbotrányai miatt a pápa elfogadta Los Angeles segédpüspöke, Alexander Salazar le­mondását. (MTI) A Nyugat beérte Visegrádot JARÁBIK BALÁZS A tüntetések éve volt 2018. Csak míg a visegrádi négyeknél fő­leg az ún. illiberális tendenciák miatt tüntettek, addig Francia­­országban éppen Macron elnök liberális gazdasági reformjai ellen. Ami a közös a tüntetésekben, az a hatalom arroganciája. Lehet 2019a változás éve? Természetesen, ám a kérdés, hogy milyen változásé. Miközben hiába vártuk a fehér karácsonyt, az Egyesült Álla­mokban történelmi fekete karácsonyt könyveltek el. A fő amerikai rész­vényindexek szeptember óta folyamatosan csökkennek, s a közel 20 szá­zalékot csökkenő S&P 500-as mutató azt jelzi, a válság borítékolható. A kérdés csak az, mikor üt be, és mekkora lesz. Az újabb gazdasági válság elsősorban a nyugati liberális világrendet fe­nyegetné, ezt már a világ vezető liberális kommentátorai is (felismerik. A Financial Timesben karácsony előtt Wolfgang Munchau ismerte el új fent, hogy a jelenlegi kapitalizmus a nagyoknak kedvez. A magukat vesztesnek érző kisemberek viszont immár többségben vannak, az adatok alapján is. A francia elnök 180 fokos fordulatot tett, hogy mentse a menthetőt, a tervezett lépések közt a legkisebb (sic!) nyugdíjakra kivetett speciális adó eltörlése is szerepel. Tényleg megáll az ész. Az elitek önkorrekciójának hiányát mutatja viszont, hogy a média to­vábbra is Macron immár elbukott, „bátor” reformjait siratja. A magát technokratának tartó elit, a liberális demokrácia egy újabb vívmánya, mintha képtelen lenne túllépni az általa több évtizede istenített megoldá­sokon. Talán ez is a baj, a liberális demokráciában nem hinni kéne a refor­mokban, hanem ami nem működik, azt lecserélni és elfelejteni. A visegrádi országok Franciaországot és Olaszországot megelőzve lá­zadtak fel a kapitalizmus e formája ellen, beleértve a nyereségek egyen­lőtlen eloszlását. Orbán Viktor magyarországi népszerűsége továbbra is a gazdaság jobb menedzselésén és a költségek igazságosabbnak tűnő elosz­tásán alapszik. Ártott neki, de nem végzetesen a nemzeti burzsoázia meg­erősítése, amibe jókora járadékvadászat is belefér. De ami a lényeg, az Orbán-kormány a lakástulajdonosokat próbálta menteni, nem pedig ban­kokat, amikor a devizahitelesek bajba kerültek. Jaroslaw Kaczinsky Jog és Igazság pártja Lengyelországban azért népszerű továbbra is, mert növelni tudta az áruforgalmi adó beszedését az országban (becslések szerint Lengyelország mintegy hetven milliárd euró áfa-bevételtől esett el a Donald Tusk kormányai alatt), és ezt a bevételt a családi támogatások növelésére fordította. Csehországban Andrej Babis is az állam jobb menedzselésével nyert választásokat és próbál (Zeman elnök hathatós támogatásával) lavírozni az euroszkeptikus ellenzék és az eurofil cseh bürokrácia között. Nálunk pedig Robert Ficónak (saját magát is feláldozva) sikerült stabi­lizálnia a kormányt, és pártja népszerűségét. A Smer eddigi sikere éppen azon alapult, hogy Ficónak sikerült ötvöznie a szlovák (vidéki) választók etatista hozzáállását egy szinte teljesen neoliberális gazdaságpolitikával, amely a nagy, részben külföldi befektetők kezében van. Ha sikerül meg­győznie Miroslav Lajcákot, akkor akár egy szövetséges államfővel vár­hatja a következő parlamenti választásokat. Vagyis a közép-európaiak nem őrültek meg hirtelen, amikor azokra szavaztak, akik az állam szerepét hangsúlyozták a piac mindenhatóságával szemben. Amíg ezek a kormányok többet és jobban foglalkoznak az em­berek gazdasági sérelmeivel, mint a liberálisok, ráadásul költségvetési szigor mellett, addig nemcsak felesleges szembeállítani velük az EU-t, hanem egyenesen kontraproduktiv. A liberális demokrácia védelmét egy egyenlőbb gazdaságpolitikával kellene kezdeni. Amíg nem késő... FIGYELŐ Juncker javasolta a Fidesz kizárását A Welt am Sonntagnak adott in­­teíjút Jean-Claude Juncker, az Eu­rópai Bizottság elnöke azt mondta, az Európai Néppártnak rég ki kel­lett volna zárnia a F ideszt, mert a kereszténydemokrata elvekkel összeegyeztethetetlen Orbán Vik­tor politikája. Arra a kérdésre, mi­ért engedi, hogy Orbán Viktor ma­gyar kormányfő, akinek pártja ugyanúgy az Európai Néppárthoz (ÉPP) tartozik, megússza az Euró­pa elleni kirohanásait, miközben Magyarország egyértelműen pro­fitál az EU-ból, azt mondta, ő ál­landóan vitatkozik Orbán Viktor­ral, és az EPP-ben kezdeményezte a Fidesz kizárását. Juncker megkérdőjelezte, hogy Románia politikailag felkészült az EU soros elnökségének átvételére január 1-jétől. Romániában kiéle­ződött az ellentét a kormány és az ellenzék között az igazságszolgál­tatás átalakítása miatt. A féléves uniós elnökség viszont komoly feladatokat ró a tagországra, neki kell meghatároznia az EU fejlesz­tésének fo prioritásait és menetét, valamint folyamatosan közvetíte­nie kell az összes tagország között. Ráadásul a következő fél évre esik Nagy-Britannia kilépése és az eu­rópai parlamenti választás. Juncker azt mondta, az Európai Bizottság segítségének köszönhe­tően Románia technikailag jól fel­készült. „De a bukaresti kormány nem teljesen értette meg, hogy mit jelent az uniós elnökség. A soros elnöknek tudnia kell figyelni a többiek álláspontjára, és nagy aka­raterő kell ahhoz, hogy a saját kí­vánságait félretegye” - mondta. Iohannis román elnök november­ben maga is kijelentette, hogy or­szága nincs felkészülve az elnök­ségre. Liviu Dragnea, a kormányzó szociáldemokraták elnöke emiatt arra kérte pártját: találja meg a módját, hogy hazaárulásért bíróság elé állítsák az államfőt. Iohannis azóta derűlátóbban nyilatkozik a következő fél évről. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom