Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)

2018-12-31 / 297. szám

4 I KÜLFÖLD 2018. december 31. lwww.ujszo.com Főszerepben a brexitegyezmény RÖVIDEN Négy halottja van a busz-robbantásnak Kairó. Négy halottja van a pén­teki robbantásnak, melynek célpontja egy turistabusz volt Egyiptomban, négy kilométer­re a gízai piramisoktól. A deto­nációban három vietnámi tu­rista vesztette életét és egyip­tomi idegenvezetőjük, további tíz ember megsebesült, kilenc vietnámi, a tizedik a busz vezetője. A robbanószerkezet házi készítésű volt. A merény­let elkövetőjeként egyelőre semmilyen szervezet nem je­lentkezett. A busz elleni táma­dás után a rendőrség 30 szélsőséges fegyveressel végzett Kairó elővárosa, Gíza környékén és tízzel a Sínai­­félszigeten tartott terrorellenes razziákban. (MTI) Tovább közeledik a két Korea Szöul. Kim Dzsong Un észak­koreai vezető levelet küldött Mun Dzse In dél-koreai elnök­nek, sajnálkozását fejezve ki amiatt, hogy nem tudtak év vége előtt még egyszer talál­kozni - közölte tegnap Mun hivatala. Kifejezte reményét, hogy sűrűbbek lesznek a csúcstalálkozók „a békéért és a gyarapodásért”. Idén felgyor­sult a két ország közeledése, párhuzamosan az Egyesült Államok és Eszak-Korea kö­zötti olvadással. A két koreai vezető háromszor találkozott, és Kim Dzsong Un júniusban Szingapúrban találkozott Donald Trump amerikai elnök­kel is. (MTI/dpa/AP/Yonhap) Moszkva tárgyalna Washingtonnal Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz államfő újévi üdvözlőle­velet küldött Donald Trump amerikai elnöknek, melyben hangsúlyozta, hogy Moszkva nagyon sok témáról kész tár­gyalni Washingtonnal - közölte tegnap a Kreml. „Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy a stratégiai stabilitás és a nem­zetközi biztonság szempontjá­ból az orosz-amerikai viszony a legfontosabb. Megerősítette, hogy Oroszország a lehető leg­szélesebb témakörről hajlandó tárgyalni azUSA-val”-áll a Kreml közleményében. (MTI) Jól halad az USA tárgyalása Kínával Washington/Psking. Donald Trump amerikai elnök „hosszú és nagyon jó” telefonbeszélge­tést folytatott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és a kereske­delmi háború lezárását célzó tárgyalások nagyon jó alakul­nak - derül ki az üzenetből, melyet Trump a Twitteren tett közzé. A kínai elnök abban bí­zik, hogy a két ország képes lesz úgy rendezni nézeteltéré­seit, hogy mindketten engednek álláspontjukból, „félúton talál­koznak”, és sikerül olyan meg­állapodást kötni, amely mind­két fél számára előnyös (MTI) London. A brit külkereske­delmi miniszter úgy véli, megállapodás nélkül csak 50 százalék a brexit esélye. A brit külkereskedelmi miniszter szerint, ha a parlament j anuárban nem fogadja el a brit EU-tagság megszű­nésének feltételrendszerérői elért megállapodást, akkor nem sokkal haladná meg az 50 százalékot annak az esélye, hogy az Egyesült Király­ság a brexit jövő márciusban esedé­kes időpontjában kilép az Európai Unióból. Liam Fox, a kormányzó brit Kon­zervatív Párt elkötelezett, de mérsé­kelt retorikájú brexitpárti táborának tagja a The Sunday Times című kon­zervatív vasárnapi brit lapnak kije­lentette: akkor lehetne 100 százalé­kos esélyűnek tekinteni a márciusi kilépést, ha a londoni alsóház meg­szavazza a brit kormány és az EU kö­zött november végére létrejött bre­­xitmegállapodást. „Ha nem szavaz­zuk meg (az egyezményt), nem fel­tétlenül adnék 50 százaléknál sokkal több esélyt (a márciusi kilépésnek)” - mondta a külkereskedelmi tárca ve-Parlamenti választás kezdődött tegnap reggel Bangladesben. A választással összefüggásben tizenhat embert öltek meg az országban. Dákká. A legutóbbi, 2014. január 5-én tartott voksolás a legvéresebb volt azóta, hogy az ország 1971-ben elnyerte függetlenségét: akkor leg­alább huszonhatan haltak meg erő­szakcselekményekben. A mostani választás rendjének biztosítására a kormány 700 ezer ka­tonát és rendőrt vezényelt ki. A sza­vazásra jogosultak száma 104 mil­lió. Vasárnap 299 parlamenti hely sorsa dőlhet el, ezekre 1861 jelölt pályázik, köztük pártoktól függetle­nek. További 50 helyet a törvény­­hozásban képviselőnőknek tartanak fenn, de őket nem közvetlenül vá-Moszkva elfogadhatatlannak tartja, hogy Angola Markol námet kancellár ás Emmanuel Macron francia államfő köve­teli Oroszországtól a Kercsi­­szorosnál elfogott ukrán ten­gerészek szabadon engedé­sét, ás krími jogsértésekkel vádolja. Berlin. Az orosz külügyminiszté­rium szombaton közleményben re­agált arra, hogy előző nap Merkel és Macron közös közleményben fel­szólította Oroszországot az ukrán tengerészek szabadon bocsátására és arra, hogy gondoskodjon a tenger­­szoros szabad átjárhatóságáról. Merkel és Macron szerint nyugta­lanító az emberi jogok helyzete a nemzetközi jog megsértésével Oroszországhoz csatolt Krím fél­szigeten, és az is, hogy Oroszország katonai erőt alkalmaz az Azovi­zetője. Fox szerint ez a brit EU- tagságról rendezett népszavazás résztvevőinek elárulása lenne. A 2016 júniusában tartott referen­dumon a résztvevők szűk, 51,89 szá­zalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az EU-ból, bár az országos átlagon belül a skót és az észak-írországi választók jelentős többsége a bennmaradásra szavazott. A külkereskedelmi miniszter sze­rint a január harmadik hetében ese­dékes alsóházi szavazáson két vá­lasztás lehetséges: a brexitmegálla­­podás elfogadása, vagy az, hogy nem lesz brexit. A népszavazás kiírásával a parlament közvetlenül a népre ru­házta át szuverenitását, és ezek után elképzelhetetlen, hogy a nép döntését figyelmen kívül hagyja, mert az „gyújtó hatásúnak” bizonyulhat. Az elmúlt hetekben Theresa May miniszterelnök is többször úgy fogal­mazott, ha az alsóház nem fogadja el a brexitfeltételekről szóló megálla­podást, az annak a kockázatával jár­na, hogy Nagy-Britannia megállapo­dás nélkül kerül ki az Európai Unió­ból, vagy egyáltalán nem lesz brexit. lasztja meg a nép, hanem a parla­mentbe bejutott honatyák döntenek személyükről. A legutóbbi választást Sejk Ha­tenger bejáratát alkotó Kercsi­­szorosnál, és ezzel ellenőrzése alá vonja az Azovi-tengert. Az orosz külügyminisztérium szerint sajnálatra méltó a közle­ménynek az a része, amelyben Ber­lin és Párizs „ellentmondást nem tűrő hangon vádolja Oroszországot va­lamifajta emberi jogsértésekkel a Krím félszigeten, a feszültség növe­kedésével az Azovi-tegeren és a Kercsi-szorosban, és elfogadhatat­lan követeléseket fogalmaz meg”. „Ami pedig a Kercsi-szoros átjár­hatóságát illeti, az orosz fél a továb­biakban is szavatolni fogja a hajóz­hatóság szabadságát a térségben a hatályos orosz-ukrán megállapodá­sokkal, a belső jogrend és a vonat­kozó nemzetközi normákkal össz­hangban, természetesen figyelembe véve a valós biztonsági kockázato­kat, fenyegetéseket és esetleges provokációkat Ukrajna és nyugati A brexit feltételrendszerérői szó­ló egyezményjóváhagyásáhoznincs meg a többség a londoni alsóház­ban, elsősorban a tory frakció ke­ményvonalas brexittáborának el­lenállása miatt. E frakciócsoport azt a tartalék­megoldást ellenzi a leghevesebben, amely az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőr­zés visszaállításának elkerülését szolgálná. E mechanizmus alapján az Egyesült Királyság és az EU vámuniós viszonyrendszerben ma­radna, ha nem sikerülne időben olyan szabadkereskedelmi megál­lapodást kidolgozni, amely a határ­­ellenőrzés felújítását feleslegessé tenné. A kilépési megállapodásról a lon­doni alsóháznak az eredeti menet­rend alapján december 11-én kellett volna szavaznia, de Theresa May előző nap január harmadik hetére halasztotta a voksolást, éppen azért, mert a határellenőrzés elkerülésére szolgáló megoldás feletti súlyos né­zeteltérések miatt reménytelen lett volna a brexitegyezmény elfogad­tatása. (MTI) szína Vazed kormányfő Avami Li­gája (AL) és szövetségesei nyerték meg. Most Sejk Haszina Vazed kor­mányfő és a liga legfőbb ellenfele ügyminisztérium közleményében. November 25-én a Fekete-ten­geren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mér­földre az orosz parti őrség tüzet nyi­tott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi le­génységük ellen pedig tiltott határ­­átlépés címén eljárást indított. A moszkvai külügyminisztérium felszólította Oroszország „partne­reit”, hogy ne mérjenek kettős mér­cével, és ahelyett, hogy kioktatják Oroszországot, inkább fordítsanak nagyobb figyelmet arra, hogy Kijev szembeötlően és durván megsérti azokat az emberi és szabadságjogo­kat, amelyek érvényesítésére a Nyugat gondot fordít. A külügymi­nisztérium emlékeztet arra, hogy az ukrán hatóságok fogva tartják a márciusban „kalózmódszerekkel” elfogott Nord halászhajó kapitá-A finnek a legborúlátóbbak Helsinki. Az Európai Unió nemzetei közül a finnek a leg­borúlátóbbak között vannak a nemzetközi helyzet várható alakulását tekintve, holott saját életük alakulásában derűlátók - erre jutott egy felmérés. A Gallup intézet Remény és derűlátás az általános békéről címmel végzett közvélemény­kutatást az EU-ban. A finnek 65 százaléka arra számít, hogy a világban több zavargás és összetűzés lesz jö­vőre, mint idén volt. Az EU nemzeteinek átlagát tekintve csak 35 százalék vélekedik ugyanígy. A finnek közül mindössze nyolc százalék gondolja úgy, hogy 2019 békésebb esztendő lesz a világban, mint az idei volt. Ami a saját sorsukat illeti, 37 százalék javulásra számít, 42 százalék változatlannak jöven­döli 2019-ben helyzetét, és csak 14 százalék gondolja úgy, hogy rosszabbra fordul sora. (Hét százalék véleménye nem is­mert.) A felmérést végzők egyik ve­zetőjének összegzése szerint a finnek úgy érzik, országuk bé­kés sziget egy viharos világban. (MTI) egy olyan pártszövetség, amelynek vezető ereje a bebörtönzött Haleda Zia volt kormányfő vezette Bangla­desi Nemzeti Párt. Az ellenzéki pártszövetség azzal vádolja a kor­mányt, hogy tekintélyelvű, és anti­demokratikus módszerekkel irá­nyítja az országot. Ziát azért ítélték ötévi börtönbüntetésre, mert kor­mányfőként elsikkasztotta azt a pénzt, amelyből egy árvaházat kel­lett volna létrehozni. A választásokkal összefüggő em­berölések még a szavazás megkez­dődése előtt történtek. Az első em­ber azért halt meg, mert tettleges összetűzésbe keveredett a kor­mányt, illetve az ellenzéket támoga­tók egy-egy csoportja. Egy ellenzéki aktivistát a rendőrök lőtték le éjsza­ka, ő állítólag többedmagával sza­vazócédulákat akart ellopni egy sza­vazóhelyiségből. (MTI) nyát, a hajóját pedig törvénytelenül áruba bocsátották, alaptalanul tart­ják fogva Herszon kikötőjében a Mehanyik Pogogyin olajszállító ha­jót a legénységével együtt, illetve május óta sínylődik ukrán börtön­ben Kirill Visinszkij orosz újságíró, akit kizárólag azért üldözik, mert végezte a munkáját. Moszkva arra is felhívja Merkel és Macron figyelmét, hogy a „kijevi rezsim” még mindig nem nevezte meg azokat, akik felelősök a kijevi Máj dánon 2014 februárjában vég­rehajtott „kivégzésekért”, az ogyesszai szakszervezeti központ több tucat halálos áldozatot követe­lő felgyújtásáért, illetve a mariupoli gyilkosságokért 2014 májusában. Sérelmezi továbbá, hogy az ukrán hatóságok a legdurvábban beavat­koznak a vallási életbe, és eltiporják a kisebbségek, elsősorban az orosz ajkúakjogait. (MTI) Véres parlamenti választás Bangladesben Tegnap estig 16 halálos áldozata volt a választásnak (TASR/AP-feivétei) Merkel és Macron vádjai elfogadhatatlanok barátai részéről” - áll az orosz kül-

Next

/
Oldalképek
Tartalom