Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-29 / 296. szám
www.ujszo.com I 2018. december 29. KÖZÉLET 3 2018: az év, amikor megölték Kuciakot Az emberek többsége Ján Kuciak és Martina KuSnírová meggyilkolását tartja a legmegrázóbb eseménynek (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az emberek több mint fele nem tartja rendkívülinek a 2018-as évet - derült ki a Focus intézet felméréséből. A megkérdezettek szerint az év legmeghatározóbb eseményei közé tartozott Jón Kuciak és Martina Kuönírová meggyilkolása, valamint Robert Fico (Smer) lemondása. A rendszerváltás óta nem voltak akkora tüntetések az országban, mint a Kuciak-gyilkosság után. A nyomás miatt lemondott Robert Fico (Smer) miniszterelnök és Robert Kalinák (Smer) belügyminiszter, Andrej Kiska államfő pedig kinevezte a Peter Pellegrini (Smer) vezette új kormányt. Ennek ellenére az emberek 5 7 százaléka úgy véli, hogy a 2018-as év egyáltalán nem volt kiemelkedő - közölte a Sme napilap a Focus ügynökség felmérésére hivatkozva. Ezzel szemben a megkérdezettek mindössze 40 százaléka gondolja, hogy az idei év kulcsfontosságú volt Szlovákia jövője szempontjából, 3 százalékuk pedig nem tudott dönteni a kérdésben. Nem törtánt igazi változás Eubomír Falfan szociológus az eredményt azzal magyarázza, hogy az emberek nagy része nem közéleti vagy politikai szempontból figyeli az eseményeket, hanem elsősorban a személyes életükben történt változások alapján értékelnek. „A vidéki emberek közül sokan nem is követik a híreket. Ugyan hallanak valamit, de ha az nem érinti a hétköznapi életüket, akkor nem is foglalkoznak a dologgal. A gazdasági változásokra sokkal inkább felkapják a fejüket, mint a politikaira” - tette hozzá a szakértő. Grigorij Meseznikov politológus szerint azért is született ilyen eredmény, mert az emberek nem érzik valódi változásnak az idei eseményeket. „Előrehozott választások esetén ez az arány alacsonyabb lenne. Peter Pellegrinit sokan Fico jobbkezének tartják” - mondta a politológus. Ez a vélemény elsősorban a 24 év alatti fiatalokra jellemző, és főleg azokra az emberekre, akik nem mennének el szavazni. A gyilkosság súlya A felmérés készítői azt is megkérdezték, hogy mit tartanak az emberek az idei év legkiemelkedőbb eseményének. A válaszadók 45 százaléka Ján Kuciak és Martina Kusnírová februári meggyilkolását választotta. A második legfontosabb eseménynek Fico távozását tartják (38%), harmadikként pedig a gyilkosság utáni tüntetéseket jelölték meg a résztvevők (21%). Szintén jelentős történésnek tartják Marián Kocner letartóztatását (18%), Robert Kalinák lemondását (18%) és Csehszlovákia megalakulásának századik évfordulój át (12%). Fico ás Soros Robert Fico lemondása után többször is támadta a Tisztességes Szlovákiáért mozgalom képviselőit. A volt kormányfő nemegyszer kijelentette, hogy a tüntetéseket Soros György finanszírozza, akinek célja a hatalom átvétele Szlovákia felett. A felmérés eredményei szerint az emberek 35 százaléka hisz Ficónak, és elképzelhetőnek tartja, hogy a tüntetéseket valóban külföldről támogatták. A megkérdezettek 55 százaléka azonban továbbra sem bízik a Smer elnökében, 10 százalékuk pedig nem tudta eldönteni, hogy mit válaszoljon. Martin Slosiarik, az ügynökség szociológusa hangsúlyozta, hogy az összeesküvéselméletben elsősorban a Smer választói hisznek. „Ebből is látszik, hogy Fico szavai még mindig nagyon nagy hatással vannak a szavazók véleményére. Főleg az idős emberekről van szó, akik nem használják a közösségi médiát, így nem jut el hozzájuk annyi információ” - mondta a szakember. A Smer szavazóinak csaknem 67 százaléka hisz Ficónak, utánuk következnek az SNS választói 49 százalékkal és Kotleba választói 45 százalékkal. Erősebb demokrácia A felmérés résztvevőinek 71 százaléka úgy véli, hogy a kialakult helyzet csillapítása érdekében meg kell erősíteni a demokráciát az országban. A válaszadók 23 százaléka szerint a megoldás inkább egy erős politikai vezér személyében keresendő. 6 százalékuk bizonytalan volt a kérdésben. Eubomír Falfan aggasztónak tartja ezt az arányt. „23 százalék nem kevés, de nem vagyok meglepődve. Az emberek csalódottak és dühösek. Úgy érzik, hogy a jelenlegi rendszer lehetőséget nyújt a politikusoknak, hogy bármit megtehessenek. Ezért inkább egy erős egyén kezébe adnák az irányítást” - magyarázta a szociológus. Ez a vélemény leginkább az ESNS szavazóira jellemző, 45 százalékuk adná egyetlen személy kezébe a hatalmat, (nar, SME) Kronológia ► Február 21. Meggyilkolják Ján Kuciakot és jegyesét, Martina KuSnírovát. ► Március 9. Az ország történetének legnagyobb tüntetésén a fővárosban több mint 40 ezer ember vesz részt, s további ezrek más szlovákiai városban tüntetnek. Atömeg a kormány bukását, a rendőrfőkapitány leváltását követeli. ► Március 12. Robert Kalibák belügyminiszter lemond tisztségéről, három nappal később Robert Fico is távozik a kormány éléről. ► Április 5. A gazdák keleten traktoros tüntetést szerveztek, amellyel a földekkel való visszaélésekre akarták felhívni a figyelmet. ► Április 30. A német Frankfurter Allgemeine Zeitung először tájékoztat arról, hogy Szlovákiának köze lehetett egy vietnámi férfi elrablásához. ► Május 30. Tibor Gaépar országos rendőrfőkapitány lemond a tisztségéről. ► Június 20. Váltóhamisítás ügyében letartóztatják Marián Koőnervállalkozót. ► Szeptember 20. Lucia Zitbanská volt igazságügyi miniszter kilép a Hídból, független képviselőként folytatja a munkát a parlamentben. ► Szeptember 24. Andrej Danko nem hajlandó megmutatni kisdoktori munkáját, melyről később kiderült, hogy hat másik munkából lett összevágva. ► Szeptember 27. A rendőrség letartóztatott három személyt, akiket Ján Kuciak és Martina Kuánírová meggyilkolásával gyanúsítanak. A gyilkos állítólag Sz. Tamás volt M. Miroslav sofőrrel, a megrendelő nevében A. Zoltán kommunikált a tettesekkel. Egy nappal később letartóztatják a gyilkosság állítólagos megrendelőjét, Alena Zs.-t. ► Október 4. A. Zoltán együttműködik a rendőrséggel, s vallomásában állítólag azt állítja, hogy a gyilkosság valódi megrendelője Marián Koőner volt. A gyilkossági ügyben mindeddig hivatalosan nem gyanúsították meg a kétes múltú vállalkozót. ► November 7. Adócsalás ügyében Ladislav Baáternák vállalkozó beismerő vallomást tett a Pozsonyi II. Járásbíróságon. Az ötéves szabadságvesztésről szóló ítélet még nem jogerős, Baáternák fellebbezést nyújtott be a döntés ellen. ► November 15. A Legfelsőbb Bíróság a faliújságtender ügyében jogerősen elítéli az SNS két volt építésügyi miniszterét, Marian Januáeket és Igor Stefanovot. ► November 29. A parlament elutasítja az ENSZ menekültügyi paktumát. Miroslav Lajöák külügyminiszter benyújtja Andrej Kiska államfőnek a lemondását. ► December 7. Miroslav Lajőák meggondolja magát, külügyminiszter marad. ► December 27. Robert Kalifiák volt belügyminiszter bejelenti, évvégével lemond képviselői mandátumáról, mert rájött, a családjával akartöbb időttölteni. a botrányok ellenére egységes A Smer CZÍMER GÁBOR Politológusok egyetértenek, hogy a Smer a párton belüli feszültségek ellenére egységes. Pozsony. Bár a Smeren belül mindig is több frakció működött, utóbbi időben nagyon átláthatatlanok a belső viszonyai - mondta Darina Malová politológus. Grigorij Meseznikov elemző azonban azt hangsúlyozza, hogy a Smer mindig is egységesen viselkedett. Látszólag Peter Pellegrini miniszterelnök mellett a párt Robert Fico nevével fémjelzett garnitúrája is erőteljesen jelen van. Még annak ellenére is így van ez, hogy a Fico-gamitúra második legfontosabb embere, Robert Kalinák egykori belügyminiszter éppen a héten mondott le parlamenti mandátumáról is. Meseznikov azt tartaná valódi gamitúraváltásnak, ha Pellegrini valamiben jelentősen szembe menne Ficóval. Erre azonban nem volt még példa. „Inkább Fico meghosszabbított kezeként működik” - mondta Meseznikov a miniszterelnökről. A Smemek jelentős problémát okoz az államföjelölt-állítás is - Malová szerint a párt válsága így személyi szinten is megnyilvánul. Ezzel kapcsolatban az ellenzéki Spolu vezetője, Miroslav Beblavy azt írta a Twitteren, hogy információi szerint a Smer által jelölt külügyminiszter, Miroslav Lajcák pont Kalinák távozását szabta feltételül az elnökválasztáson való indulásának. Meseznikov szerint ez valószínűtlen, Lajcák nincs abban a pozícióban, hogy feltételeket szabjon. Fia azonban ez mégis így lenne, a Smer egy befutó jelöltet kapna. A Focus novemberi felmérése szerint a szavazók 32,3 százaléka választaná őt elnöknek, amivel toronymagasan vezet az összes többi jelölt előtt. Danko már készül Az SNS vezére, Andrej Danko még októberben azt mondta, akár a házelnöki posztról is lemondana, hogy a régiókat járva találkozhasson az emberekkel, illetve, hogy megerősítse az SNS-t. Utódjaként Tibor Bemafákot, az SNS-frakció jelenlegi elnökét tudná elképzelni. Decemberben azonban már azt mondta, hogy amennyiben pártja felkéri őt, elindulna a köztársaságielnökválasztáson. Rendhagyó módon azonban nem kampányolna, mivel állítása szerint pártja számára nem fontos, hogy megnyerje az elnökválasztást, így az indulást csak formalitásnak kezelné. Kérdés azonban, hogy Danko valóban ehhez tartja-e majd magát. Malová szerint ugyanis az SNS elnökének jelentős személyes ambíciói vannak. A felmérések azt mutatják, hogy Dankónak van esélye bejutni az elnökválasztás második fordulójába. Egy októberi Focus-felmérésben ugyanis, amiben Lajcák az első helyet szerezte meg 26 százalékkal, Danko volt a második 12,3 százalékkal. Az SNS elnöke korábban azt mondta, hogy pártja csak a Smer után fogja bejelenteni a saját államföjelöltjét. Szintén még az ősszel nyilatkozott arról, hogy az ellenzéki pártok vezetőivel, Igor Matoviécsal (OLaNO), Richard Sulikkal (SaS) és Boris Kollárral (Sme rodina) kizárja a parlamenti választás utáni együttműködést. A következő választáson azonban „történelmi sikert” akar elérni az SNS-szel. Ki kivel és mit? Az év végén az ellenzéki pártok vezetői is nyilatkoztak. Sulik nem gondolja úgy, hogy a választások után egy széles, héttagú koalíció jönne létre, de azt is kizárta, hogy pártja a Smerrel, az SNS-szel, vagy Kotlebáékkal együtt alkotna kormányzó többséget. Kollár egy tegnap megjelent nyilatkozatában a közszolgálati hírügynökségnek azt mondta, a választások után minden politikai szubjektummal tárgyalni fog, de hozzátette azt is, hogy a Smerrel, az SNS-szel, vagy Kotlebáékkal ő sem lépne koalícióra. „Legalábbis addig nem, míg meg nem magyaráznak bizonyos dolgokat. Nem hallottam még a véleményüket a holokausztról”- mondta Kollár. A parlamenten kívüli MKP-val kapcsolatban szintén még az ősszel derült ki, hogy Matoviő együttműködést ajánlott a pártnak. Az OLaNO vezetője akkor arról is beszélt, hogy számukra nem lényeges, hogy ezt milyen formában, valamiféle koalícióban, vagy közös listával valósítják meg. Az MKP ugyancsak állított elnökjelöltet, mégpedig a pártvezető, Menyhárt József személyében.
