Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)

2018-12-01 / 275. szám

www.ujszo.com | 2018. december 1. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A külügy is belügy A héten is megbízhatóan folytatódott a belpolitika zullesztése SÁNTA SZILÁRD Miroslav Lajcák kül­ügyminiszter betar­totta ígéretét. Azt mondta, ha a parla­ment nem szavazza meg az ENSZ migrációs paktumát, benyújtja a le­mondását. Két kormánypárt, a Smer és az SNS ellenzéki segítséggel, a Sme rodina és Kotlebáék támogatá­sával csütörtökön elutasította az ENSZ-megállapodást. A szlovákiai külpolitika vezetője pedig még aznap este bejelentette távozását. Kerek történet lenne, ha Lajcák korábban is hasonló következetes­séggel viselkedett volna, amikor a külügyi kompasz rossz irányba mozdult a kormányban. Elnézően viselkedett mindaddig, amíg a tét nem a saját „arcvesztése” volt az ENSZ-ben. Most, hogy a marrákesi expressz Szlovákia nélkül indul út­nak - tessék csekkolni a takarítónő­ket -, itt marad nekünk a régóta hú­zódó belpolitikai válság. Ha a parla­ment úgy dönt, hogy nem akar a migráció kérdésével foglalkozni, és még a róla való gondolkodást is el­utasítja, attól a migráció továbbra is világméretű probléma marad. Peter Pellegrini kormányfő meg akaija győzni a távozó külügymi­niszterét. Arra az újságírói kérdésre azonban képtelen volt érdemben vá­laszolni, hogy egészen pontosan mi­lyen érvekkel és miről győzködné a kiválósági jelzőkkel elhalmozott diplomatát. A kormányfő nem volt teljesen meggyőző a sajtótájékozta­tón, olyan benyomást keltett, mint aki nem az események alakítója, ha­nem csak reagál arra, ami körülötte történik. Nagyon is létező veszély tehát, hogy a Lajcák utáni külpolitika nem lesz ugyanolyan, mint korábban. Eddig rossz, rosszabb és Robert Fico-forgatókönyvekről hallani. A keleti gravitáció jegyében And­rej Danko házelnök, plagiátor azzal büszkélkedik a Facebook-oldalán, hogy az egyik szlovák kereskedelmi rádióban mondott blődségei beke­rültek az orosz állami televízió pro­pagandaanyagába. Danko a héten si­keresen terelte el a figyelmet a leg­nagyobb akadémiai vétségéről, a szellemi tulajdon eltulajdonításáról, az országot pedig tovább lökte a mélybe. Ondrejcsák Róbert védelmi ál­lamtitkár pontosan nevezte meg az elmúlt napok belpolitikai züllését: a hatalomban lévő politikusok rövid távú célok, érdekek miatt hazardí­roznak; úgy tesznek, mintha nem lenne orosz befolyásolás, a migráció nem lenne globális probléma, össze­esküvés-elméleteket teijesztenek stb. Egyre világosabban látszik, hogy ez a kormánykoalíció már nem akar „gátat verni a szélsőségeseknek”. Ha a fasiszták módszereit, retorikáját veszi át, azzal csak nekik ágyaz meg, atöbbit már ők fogják befejezni. A vezető születésnapja LAMPL ZSUZSANNA zzal kezdődött a hét, hogy egy csehországi város főterén vaddisznó kószált. Még a kerámia­boltba is betévedt. Eljátszva a gon­dolattal, hogy vajon illemtudó állat módjára viselkedett-e, vagy pedig úgy, mint egy elefánt a porcelánbolt­ban, ez akár vicces is lehetne, főleg pár száz kilométer távolságból nézve. De akinek a kulturális emlékezetében szerepel egy gyilkos vadkan, az nem tud teljesen felszabadultan nevetni. Aztán derült égből villámcsapás­ként jött az orosz-ukrán konfliktus, valami nagyon nem jónak a kezdete, s attól kezdve a vadkan városi sétája tényleg mosolyogtató történetté tör­­pül. Közben haditechnikai eszközök - így mondják a hírekben - vonulnak az országon keresztül. Nem szeretem a haditechnikát, már a szó hallatán is valami zsigeri félelem éled bennem. S még ez sem elég. Tűz üt ki kedves Pozsonyom karácsonyi vásárjában, és elég egy gyönyörű régi épület an­nak a porcelánboltnak a szomszéd­ságában, amelynek kirakatát gyer­mekkorom óta folyamatosan csodá­lom. Csupa rossz dolog. Hát csoda, hogy az embernek elromlik a kedve? Nem, nem a köd, meg az eső, meg a hó tehet erről. Aztán a borult égből elősejlik egy napsugár. Mit sem sejtve felszáll az ember egy villamosra, ahol maga a megtestesült csoda várja. Egyelőre még csak ül elgondolkodva, elborul­va, aztán amikor elindul a villamos, egyszer csak eléperdül két, népvise­letbe öltözött szép fiatal lány. Ke­zükben kosár, a kosárban alma, po­gácsa, nyalóka. Mosolyogva kínálják az utasokat. Csak nézünk. Mi ez? A villamosvezető úrnak születésnapja van, ő akar kedveskedni az utasainak, csicsergik a leányzók. Tessék? Elő­ször mindenki elképed. Aztán mo­soly fakad mosoly után. Vannak uta­sok, akik jó hangosan, hogy a vezető is hallja ott, a feldíszített fülkéjében -mert fel van díszítve, de azt csak utó­lag, a leszálláskor veszem észre -, elmesélik, hogy igen, ez az az ember, aki, mikor futottak a villamosra, nem csukta be az orruk előtt az ajtót, ha­nem türelmesen várt. Majd megindul a találgatás, hogy hány éves lehet. Egy fiatalember megoldja a helyze­tet, kezében a frissen kapott nyaló­kával előresétál az ünnepekhez és megkérdezi. Közben a lányokról ki­derül, hogy a népviseletük nem csak erre az alkalomra szól, abban szoktak fellépni, mert táncolnak a közleke­dési vállalat folklórcsoportjában. Marhajó ez a pogácsa, mondja vala­ki, vehetek még egyet? A lányok örömmel viszik. S ezt az egészet úgy kell elképzelni, hogy a csodálkozás, majd az öröm felvillanása minden megállóban ismétlődik, mert a kosár, úgy tűnik, feneketlen, s a lányok minden új utashoz odamennek. S a leszállók illedelmesen elköszönnek! Amikor nyalókát szopogatva kilépek az utcára, odaintek a villamosveze­tőnek. Ott trónol magának a virágjai között, s látom, hogy nagyon-nagyon boldog. Csodálatos egy ilyen vezető. Mumus liberálisoknak SZOMBATHY VIKTOR „A rólam szóló cikkek kilencven százaléka negatív. A liberálisok utálnak. Mégj óbban, mint Trumpot. ” (Orbán Viktor Chuck Norrisnak) A magyar miniszterelnök a maga vezette autójával fuvarozta körbe a budapesti látogatáson járó amerikai karatekirályt, akcióhőst, s nagy republikánustámogató konzervatív szí­nészt. A megjegyzés nem panasz volt, inkább dacosan hetyke ténymegállapítás - mondhatni, Oscar Wilde felfogásában: sok ellenség, nagy megtiszteltetés. Orbán Viktor mára elérte, hogy ő a li­berálisok egyik globális mumusa. A puszták Trumpja, útban a sztyep­pe felé. A provokátor szerepét politikusi alkata miatt szívesen vállalja, a magyaroknak így van egy világhírű, ugyanakkor Európát megosztó vezetőjük. Orbán Viktort a harc és a kifejtett hatás érdekli, s mind­emellett ütésálló típus. Ez nem kispályás kombináció. Stratéga, aki hi­deg fejjel képes gondolkodni, nyomot akar hagyni, nemzetközi ténye­ző szeretne lenni. A migrációs témát, a kontinens konzervatív tradíci­óinak védelmét, a népesedési kérdést, a jövőtől való szorongás kor­hangulatát kiváló érzékkel ragadta meg, s tette egyrészt fontos európai vitává, s közben nem mellékesen először a modem magyar politikában egy külpolitikai témát nyerő választási üzenetté formált. Kétségtelen, politikai tehetséggel állunk szemben, ezt tagadni vakság lenne. „Nélkülözhetetlen szerepetjátszik! Ő az, aki benne van az Európai Néppártban, és kelti a felfordulást, ami kreálja az új megosztottsá­got. ..A valóság az, hogy választani kell Merkel és Orbán között. A po­litikai döntés arról szól, hogy vagy az egyik, vagy a másik. ” (Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés elnöke az Indexnek) A regionális játékos kontinentális ambíciókkal bír: hatalmas lendü­lettel vezényelné a szuverenitáspárti erők küzdelmét a brüsszeli bü­rokrácia mint a központosítás szimbóluma ellen. A másik oldalon Emmanuel Macron francia elnök állna a csapatok élére, nem titkoltan diabolizálva a magyar vezetőt. A játszma tétje a 2019-es európai vá­lasztás, az erőviszonyok átrendezése vagy a status quo megőrzése. Orbán Viktor számára pedig ebben a nemzetközi helyzetben a rossz sajtó is jó sajtó, mert az is nyilvánosság, ahol menetelhet. Régi csibé­szes jelszava az is, hogy nem az a legény, aki adja, hanem aki állja. És öreg hiba ellenfelei részéről, hogy diplomatát keresnének ott, ahol nincs diplomata. „A Soros Györgyről szóló összeesküvés-elméleteket Magyarország terjeszti. Ez pedig az európai antiszemitizmus legaljasabb formáira vezethető vissza. ” (Andreas Kluth főszerkesztő a Handelsblattban) „ Orbán Viktor élen jár az antiszemitizmus elleni harcban. ” (Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a CNN-nek) Itt most egy pillanatra a „Mindkettőnek egyszerre nem lehet igaza” című rovatunk jelentkezik. Avagy tessék választani, két állítás, két hangulat, két indulat. Az európai liberálisok és baloldaliak elkesere­detten támadják a magyar kormányfőt, s ebben még ma is muníció le­het a diktatúrázás mellett az antiszemitizmus ilyen-olyan gyanúja, vádja, címkéje. Erre viszont Orbán komoly védelmet dolgozott ki a kemény vonalas izraeli vezetővel kötött közép-európai szövetséggel. Sőt, offenzívába is kezdett, mégpedig vitába szállva az Izrael-kritikus európai baloldallal, illetve rámutatva az iszlám szélsőségesek, a be­vándorlás európai zsidóságot fenyegető elemeire, törekvéseire, po­tenciáljára. Politikai fegyvertárában tehát ott a konzervativizmus po­pulista (vagy populáris) átformálása, a hagyományőrzés modem ver­ziója, a liberalizmussal szembeállított antikommunizmus és a nemzet­­állami keretek védelme a globalizáció népvándorlásaival szemben. E keretek közt érdemes tehát értelmezni a megosztó magyar politikai vezető jellemzőit, lépéseit. Orbán nem antiszemita, mint ahogy nem is diktátor. Otthon ellenfelek híján autokrata, idegenben plebejus de­mokrata. Posztmodem politikus, akire érdemes a legendás Raymond Aron megállapítását alkalmazni: „A modem társadalom demokratikus társadalom, amelyet a lelkesedés és méltatlankodás elragadottsága nélkül kell szemlélni.” FIGYELŐ Rumbach Sebestyén utcai zsina­gógában. A címlapon „pénzeső­ben” látni Heislert. Az írás kapcsán közleményt adott ki az Izrael budapesti nagyköve­te, Yossi Amrani, emellett fel­hívta Heislert, és személyesen fejezte ki aggodalmát és meg­döbbenését a címlappal kapcso­latban. „A nagykövet elmondta, hogy a címlap nem mulasztotta el, hogy burkolt és szégyenletes célzást tegyen. A nagykövet meggyőződése, hogy mindenki távol tartja magát ettől” - olvas­ható a nagykövetség bejegyzésé­ben. (atv.hu) Izraeli tiltakozás a magyar kormánylap miatt Izrael állam nagykövete aggo­dalmát és megdöbbenését fejezte ki a Figyelő című magyar kor­mánylap címlapja miatt. Heisler András, a Mazsihisz el­nöke látható a címlapont, emel­lett négyoldalas cikk foglalkozik az Együttélés Háza projekttel, melyre 3 milliárdos támogatást kapott a Mazsihisz, és amely jö­vő évben nyithatja meg kapuit a Chuck Norris, a TEK-esek (életükben először csuklya nélkül) és a kis köpcös kakukktojás (Fotó Orbán Viktor Facebook-oidaiárói)

Next

/
Oldalképek
Tartalom