Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)

2018-12-28 / 295. szám

8 KULTÚRA 2018. december 28. | www.ujszo.com 2018 a színházainkban és galériáinkban Képes Lóránt mint Nyilas Misi (a képen jobb oldalon) és Paőuta Mátyás Or­czy szerepében a kassai Légy jó mindhaláligban (Németi Róbert felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Összeállításunkban hazai színházainkból, galériáinkból olyan előadásokat ás kiállítá­sokat idézünk vissza - a teljesség igénye nélkül amelyeket megnéztünk ebben az évben, lapunk hasábjain is foglalkoztunk velük, s amelye­ket a szakma ás a közönség is nagy érdeklődéssel és elismeréssel fogadott. Bánk bán Hargitai Iván rendezése Katona József tragédiáját nem egy példá­­zatértékü 13. századi históriaként keltette életre a Jókai Színházban. A komáromi Bánk bánt minden részlete a ma felé mozdítja el. Hargitai Ivánt jól érezhetően elsősorban az emberi dimenzió érdekli. Erőteljesen körvo­nalazott, plasztikusan megrajzolt szereplőket mozgat, akiknek szemé­lyisége, motivációja olyannyira ko­herens, hogy biztos ösvényen vezeti végig a nézőt a mű nem ritkán követ­kezetlenségnek ható szövevényein. Ennek a színészközpontú megköze­lítésnek is köszönhető, hogy a komá­romi előadásban egy sor kivételesen erős, feljegyzésre érdemes egyéni alakítást látunk, és nem csak a főbb szerepekben. A padlás A padlást a Komáromi Jókai Szín­házban szinte házon belül sikerült kiosztani: a társulat tagjai mellett „a színházhoz közel álló” művészek (korábbi tagok, mostanság vissza­visszatérő vendégek) szerepelnek benne. Mindenkit, aki ebben a pro­dukcióban él (hal), mozdul, meg­szólal (vagy nem), énekel, egy ke­gyelmi pillanatban talált meg a ma­ga szerepe. Méhes László rendezé­sében A padlás Komáromban olyan előadás, amelybe a szellemek éteri­ek és átszellemültek, a mese leporellószerűen tárul fel, a (szoc)reálban valós tétet érzünk, a krimi félelmetes, az akció látvá­nyos, a bohózat addig megy el, ameddig elmehet, a lírai-elrévedős szál pedig elvezeti a nézőt arra a pla­tóra, ahol megsejthet valamit a mos­tanság nem olyan sokat ragozott ön­zetlenség szépségéből és az emberi élet értékéről. Lágy ji mindhalálig A Légy jó mindhalálig című Móricz-regény főhőse, Nyilas Misi a musicalverzióban is a romlatlan, tisz­ta ember szimbóluma. A kassai Thá­­lia Színház Légy jó mindhalálig című előadása Dudás Péter rendezésében közelít a tökélyhez. A csoda magya­rázata egyszerű: a gyerekszereplők, akik leiskolázzák a profi színészeket, de minimum egyenrangúak velük. Úgy énekelnek, mint kilenc darab is­ten, úgy ropják a táncot, mint egy amerikai fiúbanda. A regényben szé­pen bemutatott egyéniségek ugyan elvesznek a musicalváltozatban, de amit együtt nyújtanak, az lehengerlő. Kassán sikerült a lehető legtöbbet ki­hozni ebből a musicalből. Aki látta­látja, sokáig emlékezni fog rá. Leenane szépe Mi történik, ha két nő, anya és lá­nya két évtizeden át együtt él egy is­ten háta mögötti helyen? Van-e joga egyiküknek teljesen kisajátítania a másikat? És mihez van joga a másik­nak, ha szabadulni akar? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Martin McDonagh darabja, a Leenane szépe. Ez tipikusan az a darab, amelyben ke­vés szereplő (négy) egyetlen helyszí­nen (egy szobában) látszólag keveset csinál, a néző mégis napokig töpreng azon, amit látott. A budapesti Bérezés László rendező elhozta Kassára a Thália Színháznak ebbe az elődadá­sába egyik kedvenc színészét, Szar­vas Józsefet. Olyan jól ismerik egy­mást, hogy úgy gondolták, lépnek egy merészet együtt. Szarvas József ugyanis egy tolószékes öregasszonyt játszik a Tháliában. Független társulatok A komáromi Dialóg nonprofit szervezet folytatta a Soóky László­­féle történelmi trilógiát: az Egy disz­nótor pontos leírása Lajos András előadásában egyfajta folytatása A nagy (cseh)szlovákiai magyar csöndnek, amelyet Benkő Géza vitt tájainkon igencsak tisztesnek számí­tó sikerre. Lajos András játéka az új darabban emlékezetes játék. Azt a szakmai eleganciát és könnyedséget, amellyel a testét, arcjátékát, hangját uralva pillanatok alatt újabb és újabb figurává lényegül át, csak megsüve­­gelni lehet. Látni kell - írtuk az elő­adásról. A hetényi székhelyű Csavar Szín­ház, vagyis Gál Tamás és Kiss Szil­via Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból című művét vitte szín­padra Pataki András rendezésében. Gál Tamás és Kiss Szilvia az előadás­ban nem illusztrálják szövegüket széles mozdulatokkal, erős mimiká­val. Nincsenek hatásvadász szem­­pilla-rebegtetések, túltolt hisztik, vannak viszont „spontán”, emberi gesztusok, szinte civilként kimondott mondatok. Olyanok, mint mi: esen­dők, bizonytalanok, önteltek, őszin­ték, ravaszak - a helyzettől függően. Legendás kiállítások A Munkácsy-díjas Németh Ilona kapta a Tatra bank idei födíját kép­zőművészet kategóriában Eastern Sugar című kiállításáért, amely a po­zsonyi Kunsthalle termeiben volt lát­ható. A kiállítás a cukorgyártás tör­ténetéről mutatott be átfogó képet, feltérképezve a mai Szlovákia egész területét: a múlt idézésével, a jelen­kori helyzet vázolásával és egyfajta jövőkép érzékeltetésével a hazai cu­korgyárak megszűnésére reagált. Az érsekújvári Zmeták Ernő Mű­vészeti Galériában rendezték meg a Transart ’30 című kiállítást. Har­minc éve a hazai performansz- és akcióművészet központja Érsekúj­vár volt. Juhász R. József, a hazánk­ban akkoriban szinte ismeretlen mű­faj megszállottja egy kis csapatot to­borzott maga köré (Németh Ilona, Mészáros Ottó, Simon Attila), és 1988-ban megszervezte az első Transart Communication fesztivált. A Transart ’30 ennek az Érsekújvár­ból indult és rövid idő alatt nemzet­közi hírnévre szert tett rendezvény­nek a három évtizedét mutatta be. Komiss Péter Változások című, a Fotóhónap részeként megrendezett kiállításának a Pozsonyi Városi Ga­léria adott otthont. Komiss munkás­sága az egyik leggazdagabb közép­­kelet-európai fotográfiai életmű. Az ötven évet átfogó kiállítás képein a történelmi folyamat érzékelése mel­lett a közönség nyomon követhette Komiss Péter fotográfusi munkás­ságának változásait is. (as, juk, tb) Tegnap délután vettek végső búcsút rokonai, barátai és tisztelői Grendel Lajos Kossuth-díjas írótól, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjától a pozsonyi krematóriumban, római katolikus szertartás szerint. A búcsúztatás végén az író kedvenc zenekara, a Led Zeppelin Stairway to Heaven című dala csendült fel. Grendel Lajos december 18-án hunyt el, súlyos betegség után, 70 éves korában. (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN Az Aquaman nyerte a versenyt New York. A nagy riválisokat messze megelőzve, 67,4 millió dolláros bevétellel indított az Aquaman című fantasy az észak­amerikai mozikban a karácsony előtti hétvégén. Mivel négy év óta első ízben nem indult Star Wars­film a jövedelmező decemberi ün­nepi időszakban, számos produk­ció próbálta kihasználni a helyze­tet. A hétvége egy másik nagy premierfilmje, az 1964-esMary Poppins folytatása, a Mary Pop­­pins visszatér azonban kénytelen volt beérni a szerénynek mondható 22,2 millió dolláros jegyárbevé­tellel, a szerdai kezdéstől számítva 31 millióval. Egy másik nagy ver­senyző, az ŰrDongó - a Transformers-széria legújabb epi­zódja - hasonlóan teljesített, 21 millió dollárral nyitott. A Pókem­ber: Irány a Pókverzum! az első öt helyezett között maradt, bár 16,3 millió dollárral a negyedik helyre csúszott vissza. (MTI) Új rekordot döntött Mariak Carey dala New York. Mariah Carey Alii Want for Christmas Is You című karácsonyi klasszikus dala új re­kordot döntött a Spotify streaming­­szolgáltatón: december 24-én 10,8 milliószor játszották le. A Chart Data adatai szerint a 24 éves dal lett az egyetlen napon legtöbbször le­játszott dal a Spotifyon. Carey az Instagramon közzétett üzenetében „csodálatos karácsonyi ajándék­nak” nevezte dala sikerét, amely minden évben a karácsonyi idő­szakban előkelő helyre kerül a Billboardon. Idén karácsonyig a hatodik helyre kúszott fel a Billbo­ard százas listáján. (MTI) A Komáromi Jókai Színház A padlás című előadásának egyik jelenete

Next

/
Oldalképek
Tartalom