Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-27 / 294. szám
www.ujszo.com | 2018. december 27. KÜLFÖLD I 5 Tramp a Fehér Házban rekedt A Szíriából váratlanul kivonuló amerikai katonai erők helyét a török hadsereg venné át RÖVIDEN Előrehozott választás Izraelben Az Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság (NÓRÁD) fenntart egy szolgáltatást, amivel a Télapó mozgását követik az amerikai légtérben. Rengeteg amerikai gyerek hívta fel a parancsnokságot a Télapó hollétét tudakolva. A hívások közül többet is átkapcsoltak a Fehér Házba, ahol Donald Trump elnök, és felesége, Melania fogadta őket. Az elnök beszélt a hétéves Colemannel is, akitől megkérdezte, hogy „még mindig Télapó-hívő-e". Az igenlő válasz hallatán az elnök azt mondta, szerinte 7 évesen ez már eléggé ritka dolog... (íasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az előzetesen vártnál korábban, február vége helyett már január 1-jén távozik tisztségéből James Mattis amerikai védelmi miniszter, helyét átmenetileg jelenlegi helyettese, Patrick Shanahan veszi át az elnök szándékai szerint. Több amerikai médium - köztük a The Wall Street Journal és a TheNew York Times - is úgy értesült, hogy Donald Trump elnököt utólag felbosszantotta Mattis lemondó levele, amelyben a tárcavezető az elnök külpolitikai döntéseit bírálta, ezért döntött úgy, hogy Mattisnak a tervezett február vége helyett már január 1-jén távoznia kell. A The New York Times kormányzati forrásokra hivatkozva azt írja, Trump konkrétan nem értette, vagy nem teljesen fogta fel Mattis levelének súlyát, és csak akkor esett le neki, hogy abban nagyon kemény kritika van, amikor a tévékből hallotta vissza azt. Ezért döntött mégis úgy, hogy már sokkal hamarabb menni fog Mattis, és teszi helyére - átmenetileg - Shanahant. Trump méltatta ajelölt eddigi tevékenységét, és leszögezte: „O (Shanahan) nagyszerű lesz”. Amerikai sajtóértesülések szerint ugyanakkor Trump nem Shanahant szánja véglegesen a Pentagon élére. A jelöltet a szenátusi meghallgatás és egyetértő szavazás után lehet kinevezni. James Mattis egy hete jelentette be lemondását. Mattis lemondását jórészt azzal indokolta, hogy nem ért egyet Donald Trump döntésével, amely szerint az Egyesült Államok kivonja katonáit Szíriából és részlegesen kivonul Afganisztánból is. Az amerikai sajtóban múlt pénteken jelent meg a hír, hogy a 14 ezer amerikai katonát számláló afganisztáni kontingens mintegy fele az elkövetkező hónapokban hazatér. Lemondott tisztségéről Brett Mc- Gurk, az Iszlám Állam dzsihádista szervezet ellen küzdő nemzetközi koalícióhoz delegált amerikai különmegbízott, tiltakozásul amiatt, hogy Donald Trump úgy döntött, kivonja az amerikai csapatokat Szíriából. McGurk már eljuttatta lemondó levelét Mike Pompeo amerikai külügyminiszterhez. A még Barack Obama volt amerikai elnök által kinevezett Brett McGurk pár nappal ezelőtt még arról beszélt, hogy „meggondolatlan” lenne azt állítani, hogy sikerült legyőzni az Iszlám Államot, és nem lenne bölcs dolog kivonni Szíriából az amerikai katonákat. Lemondó levelében úgy fogalmazott, hogy az amerikai erők idő előtti kivonása éppen olyan körülményeket teremtene, amelyek annak idején hozzájárultak az Iszlám Állam felemelkedéséhez. Törökország mielőbb be akar hatolni Észak-Szíriába, az Euffátesztől keletre fekvő területre - közölte Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter. „Ha Törökország azt mondja, hogy bemegy Szíriába, az úgy is lesz. Egyeztetni fogjuk az Egyesült Államokkal a csapatkivonást. Minél előbb be akarunk hatolni az Euffátesztől keletre levő területre” - idézte a külügyminiszter szavait a TRT televízió. Cavusoglu szerint Törökország azon lesz, hogy „a Szíriából történt amerikai csapatkivonás után ne alakuljon ki légüres tér az országban, amelyet a terrorszervezetek töltenének be”. Ibrahim Kalin, Recep Tayyip Erdogan török elnök szóvivője hétfőn azt mondta, hogy Ankara egyeztet Washingtonnal a hatalmi vákuum kialakulásának megakadályozása érdekében. Az USA-ban múlt péntek éjféltől leállt a kormányhivatalok egy részének működése. A nem létfontosságú hivatalok dolgozóit átmeneti időre fizetés nélküli szabadságra küldhetik, a létfontosságú intézmények - például a rendfenntartó erők vagy a nemzetbiztonsági szervek — alkalmazottai azonban továbbra is dolgoznak. ,A- kormányzat leáll, semmit nem tehetünk, mert szükségünk van a demokraták szavazataira” - fogalmazott Donald Trump, aki emiatt nem tudott elutazni floridai birtokára, ehelyett a Fehér Házban ontja a Twitter-üzeneteit... (MTI, ú) Megszűnt az egy hónapos hadiállapot Ukrajnában Megszűnt az egy hónapra elrendelt a hadiállapot Ukrajnában - jelentette be tegnap Petro Porosenko ukrán elnök a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülésén. Kijev. Petro Porosenko ukrán államfő közölte, hogy a hadiállapot beszüntetése az ő elvi döntése, amely az ország biztonsági helyzetének értékelésén alapul. Korábban már többször kijelentette, hogy nem fogják meghosszabbítani a hadiállapotot annak lejárta után, kivéve, ha Oroszország nagyszabású támadást indítana Ukrajna ellen. Porosenko ugyanakkor megállapította, ami az ország fenyegetettségét illeti, „a helyzet jelentősen nem változott”. „Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megerősítette felderítésünk információt, miszerint (a szakadár ellenőrzés alatti) Luhanszk körzetében Grad rakéta-sorozatvetőket észleltek, továbbá növelték a tüzérségi fegyverek számát, és a harckocsikat sem vonták hátrébb. Nem csökkent Oroszország katonai jelenléte az Azovi-tengeren sem” - szögezte le az ukrán elnök. Porosenko azonban kijelentette, a közelgő - március végén esedékes - elnökválasztás miatt szükségesnek ítélte a hadiállapot megszüntetését. A hadiállapotot - ami az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája - azután vezette be az elnök kezdeményezésére az ukrán parlament az ország tíz megyéjében 30 napra, hogy november 25-én a Kercsi-szoros közelében az orosz parti őrség tüzet nyitott 3 ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a legénységüket pedig letartóztatta és tiltott határátlépés címén eljárást indított ellenük. Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthaj ózást Moszkva engedélyhez köti. (MTI) Összecsapások voltak tüntetők és a biztonsági erők között a tunéziai Kaszerínében, miután felgyújtotta magát egy fotóriporter az afrikai ország szociális és munkakörülményei ellen tiltakozva. Abder-Razzák Zergui életét vesztette. Zergui akciója tüntetést robbantott ki, a feldühödött emberek barikádokat emeltek és gumiabroncsokat égettek. A riporter akciója Mohamed Buazizi tiltakozását idézi fel, akinek halála a társadalmi és gazdasági elégedetlenség katalizátorának bizonyult: neki tulajdonítják a 2011-es „arab tavasz" kirobbantását. (MTI) Macronék rendre intenek Párizs. A rend visszatérését szorgalmazta Edouard Philippe francia kormányfő a többheti, időnként zavargásokba torkollott tüntetések után. Philippe, aki a párizsi rendőrkapitányságra látogatott - amelynek több motoros rendőre is megsebesült a szombati zavargások során - , „radikalizálódottnak” nevezte az üzemanyagadó-emelés miatt tiltakozó sárga mellényesek mozgalmát. „Ez a vita és intézményeink működése megköveteli a rend visszaállítását, illetve a provokációk beszüntetését” - hangsúlyozta a miniszterelnök. Szombaton ismét tízezrek tüntettek országszerte Emmanuel Macron elnök és politikája ellen országszerte. Párizsban ugyan kevesebben vonultak az utcára, de mint a korábbi hétvégéken, most is törtek ki összecsapások. A tiltakozók megtámadták a Champs- Élysées sugárútra kivezényelt motoros rendőröket. Az egyik tüntető megütött egy rendőrt, egy társa pedig utcakövekkel dobálta a rendőröket. Ez utóbbi közül az egyik elővette a fegyverét, a támadókra célzott vele, de nem sütötte el. Emmanuel Macron francia elnök nyugalomra és a megosztottság enyhítésére intette a társadalmat az újabb tüntetést követően, egyben a törvényeket megszegők szigorú megbüntetését ígérte. A sárga mellényesek novemberben kezdtek tiltakozni eredetileg az üzemanyagadó tervezett emelése ellen, de azóta általánosabb tömegdemonstrációvá nőtte ki magát az akció Macron gazdaságpolitikájával szemben. Az első megmozduláson, november 17-én még több mint 280 ezren vonultak az utcákra. (MTI) Jeruzsálem. A koalíciós pártok vezetői elhatározták az izraeli parlament, a kneszet feloszlatását és új választások kiírását április 9-re, miután nem sikerült dűlőre jutniuk az ultraortodoxok katonai behívásáról szóló törvényről. A törvények szerint a jelenlegi kormány hivatalban marad egészen az új kabinet felesküdtéig. A jobboldali Likud párt élén álló Benjámin Netanjahunak ez már a negyedik kormányfői ciklusa volt, először 1996 és 1999 között vezette Izraelt, majd 2009-es visszatérése óta folyamatosan. Helyi elemzők szerint a korrupciós ügyeiben történő vádemelési eljárás időzítése miatt döntött Netanjahu az új választások mellett. (MTI) Iszlamista támadás a líbiai Tripoliban Tripoli. Öngyilkos merénylők támadtak kedden a líbiai külügyminisztériumra Tripoliban, tüzet nyitottak, majd az épületbe behatolva felrobbantották magukat. Az Iszlám Állam dzsihádista szervezet jelentkezett az épület elleni robbantásos merénylet elkövetéséért. A dzsihádisták jelezték: a szervezet három tagja hajtotta végre az akciót, amelyben - a támadókat leszámítva - legalább két ember meghalt és minimum húszán megsebesültek. Líbia Moamer Kadhafi rendszerének 2011 -ben történt bukása óta mély káoszba süllyedt, az ország megosztott. (MTI) Menekültek a La Manche csatornán Dovor/Madrid. Negyven, a La Manche csatornán átkelni próbáló menedékkérőt mentettek ki a brit és a francia hatóságok, a migránsokat kedden találták meg gumicsónakokban. Ősz óta a Nagy-Britanniába vágyó menedékkérők egyre többször próbálkoznak a 40 km széles tengeri úton elérni az angol partokat. 138 embert mentettek ki több tutajból spanyol mentőcsapatok a Földközi-tengeren, az illegális bevándorlók Marokkóból próbálták meg elérni Spanyolország déli partjait. A spanyol kormány szerint több mint 62 ezer bevándorló lépett be illegálisan Spanyolország területére január óta. (MTI) Az Iszlám Állam zászlaja Berlinben Berlin. A német rendőrség az Iszlám Állam terrorszervezet zászlaját és arab nyelvű iratokat foglalt le kedden Berlin délkeleti, Karlshorst nevű városrészében, ahol ismeretlenek megrongálták egy elővárosi vasút felsővezetékét és egy tartókötelet a hétvégén. Összesen 60 arab nyelvű röplapot, a dzsihádisták fekete zászlaját, valamint egy csáklyát találtak a helyszínen. A rendőrség vizsgálatot indított, hogy a zászló és az iratok összefüggésbe hozhatók-e a rongálással, amely átmeneti fennakadást okozott a közlekedésében. (MTI)
