Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-22 / 293. szám
www.ujszo.com I 2018. december 22. RÉGIÓ I 5 Párkány marad a Dunamente TDM-ben Az önkormányzatok nyakába szakadt a hóeltakarítás GULYÁSZSUZSANNA Szerdán mindössze három képviselő támogatts a Dunamente Turisztikai Desztinációs Menedzsmentből (TDM) való kilépést szorgalmazó határozati javaslatot. Párkány egyelőre marad a szervezetben. fiKMfni A rendkívüli ülésen a 15 fős testületből 10 képviselő volt jelen. A javaslat elfogadásához - amit ifj. Ján Oravec független képviselő nyújtott be - hat támogatói szavazatra lett volna szükség. A döntésnél azonban hárman tartózkodtak, és a három támogatói szavazat mellett a javaslat négy ellenszavazatot is kapott. Első kiugrási kísérlet A felvetés, hogy Párkány kilép a szervezetből, már 2017-ben felmerült, miután Eugen Szabó polgármester lemondott a szervezetben betöltött elnöki posztjáról. Döntését a szervezeten belüli nézeteltérésekkel indokolta, melyek véleménye szerint hátráltatják annak hatékony működését. Úgy látta, hogy szerkezetileg nagyon heterogén a szervezet, ami bonyolulttá teszi a működését. A megoldást egy kisebb régiót felölelő TDM létrehozásában látta. A Dunamente TDM-ből való kilépésre tett javaslatát a képviselők végül nem fogadták el. Második próbálkozás A kilépéssel kapcsolatos határozatijavaslatot ezúttal ifj. Ján Oravec képviselő - akinek apja több választási cikluson keresztül volt a város polgármestere - nyújtotta be. Azzal érvelt, hogy a szervezet túl nagy területet ölel fel, ahol a turizmus fejlesztése terén eltérő koncepciók mutatkoznak. „A befizetett tagdíj visszatérítése sem hatékony” - szögezte le. Gabriel Szalatnyai független képviselő erre reagálva megkérdezte, hogy ezt a megállapítást milyen kimutatásokra alapozza. Konkrét magyarázat erre a kérdésre a testületi ülésen nem hangzott el. Szalatnyai nem tartja észszerűnek, hogy most, amikor megtérülhetne a szervezet működésébe fektetett pénz, munka és energia, a város kilépjen a TDM-ből. Érvek pro és kontra A további hozzászólók közül Frantisek Árendás független képviselő azt nehezményezte, hogy a testület az elmúlt két évben nem kapott tájékoztatást a TDM működéséről. Bauer Ildikónak felrótta, hogy az előző ülésen - ami a polgármester váratlan kivonulásával ért véget - beszámolójának negatív felhangja volt. „Az a menedzser, aki el akar adni valamit, nem kezdheti beszámolóját negatív felvezetéssel” - véli Árendás, aki nem tartotta elég transzparensnek azt az anyagot sem, amit a napokban kaptak meg a képviselők a szervezet igazgatójától. Csepregi Zoltán független képviselő elmondta, bár egyike volt azon két képviselőnek, akik határozottan ellenezték Párkány belépését a TDM- be, nem tartja célszerűnek, hogy a város akkor lépjen ki a szervezetből- és alakítson esetleg egy újat, ahol ismét két évet kellene várni a megtérülésre -, amikor tagsága révén anyagi támogatáshoz juthatna. Szigeti László MKP-s képviselő azt nehezményezte, hogy az előzőleg összehívott ülésre a képviselők a TDM-mel kapcsolatban nem kaptak kellő tájékoztatást, ezért nem is tudtak volna felelős döntést hozni. Azt mondta, úgy véli, ha Párkány polgármestere nem tud együttműködni a Dunamente TDM-mel, akkor a várost a szervezetben képviselje más - például az alpolgármester. Hasonló véleményt fogalmazott meg Csepregi Zoltán is. „Hogy a fenébe...?" Másfél éve a várost a szervezet perrel fenyegette azért, mert Párkány nem fizette be a kötelező tagdíjat. Azzal viszont, hogy mekkora tagdíjat fizet a város, maguk a képviselők sem voltak tisztában. Frantisek Árendás például azt nehezményezte, hogy a települések közül Párkány fizeti a legmagasabb tagdíjat, holott ez csak az első évben volt így. „Azt, hogy Párkány fizette a legnagyobb tagsági díjat, most tudtuk meg? Mi fektettük le az alapokat! Hogy a fenébe egyeztünk meg?”- kérdezte ezzel kapcsolatban Csepregi Zoltán. Értesüléseink szerint a megalakulás évében (2015) Párkány 34 ezer eurós tagdíjat fizetett. Á 2016-os tagdíjat a város utólag fizette be, miután 2017-ben a szervezeten belül az a megállapodás született, hogy Párkány tagdíját a felére (17 ezer euró) csökkentik. 2017-től a város annyi tagdíjat fizet, mint Komárom, holott a vendégéjszakákat tekintetve Párkánynak nyolcszoros előnye van. 2017-ben a tagdíj 19 ezer euró, 2018-ban 24 ezer euró volt. Eredmények ée filozófia A tanácskozáson jelen volt Bauer Ildikó, a Dunamente TDM ügyvezető igazgatója és Orosz Örs, Nyitra megye turisztikai bizottságának elnöke is. A képviselők jóváhagyásával mindketten szót kaptak az ülésen, és három percben összefoglalhatták mindazt, amit ezzel kapcsolatban közölni szerettek volna a testülettel. „A TDM olyan szervezet, amely egy adott térségben a turisztikai szolgáltatókat koordinálja, az ő tevékenységüket szintetizálja és kapcsolatot teremt a turistával. Vagyis az a filozófia, amelyet egyesek képviselnek, hogy egy adott tag befizet bizonyos tagdíjat, és abból a dupláját szeretné saját részre kivenni, téves. Azon vagyunk, hogy versenyképes régiót építsünk, annak minden szereplőjével, köztük természetesen Párkánnyal. Az utóbbi másfél évben rengeteget dolgoztunk, és ennek köszönhetően sikerült megalapozni egy hatékony szervezetet. Idén annak ellenére, hogy Párkány nulla euróval járult hozzá a minisztériumi dotációhoz, természetesen nem hagytuk ki a várost a tervezett anyagokból. Olyan fontos döntések születtek, mint a határon átnyúló Dunamente konzorcium megalapítása, melyet hétfőn jóváhagyott a közgyűlés. Ennek egyik fontos hozadéka a Dunamente kedvezménykártya, mely a magyarországi oldalon már működik és a jövő évtől a Duna mentén is használhatják a turisták. Készül egy közös elektronikus foglalási és értékesítési rendszer, mely nagy előrelépés lesz a régióban. A szállás.hu-tól egyedülálló módon kaptuk meg a lehetőséget, hogy a Duna menti szolgáltatók is bekerülhessenek a kínálatukba. Kidolgoztunk és elfogadtunk egy új tagdíjrendszert, miszerint jövőre Párkánynak az információs iroda működtetésén kívül - ami mindenképp felmerülő költség - csupán 4500 euró tagdíjat kell fizetni” - közölte a képviselőkkel a rendelkezésére álló három percben Bauer Ildikó. Fontos a közös képviselet Orosz Örs azt hangsúlyozta, Komárom történelmi, geomorfológiai és a jelenlegi közigazgatás szempontjából is egy régiót alkot Párkánnyal, ezért helyénvaló, hogy a megyén belül közösen képviseljék a déli régiót. A megye északi részén két TDM-szervezet működik. „Megyei szinten a turisztikai bizottságban első dolgunk az volt, hogy ebben a választási időszakban kidolgozzuk azt a rendszert, amely a megye részéről biztosíthatja a TDM-ek pausális finanszírozását. Az ezzel kapcsolatos anyagot kedden küldtük szét. Bízom benne, hogy tavasszal a megyei testület elé kerül. Lehetővé fogja tenni, hogy a TDM-szervezetek állandó 5 vagy 10 ezer eurós támogatást pályázhassanak meg a megyénél” - tájékoztatta a testületet a megye turisztikai bizottságának elnöke. LEVA/KOMAROM/ I DUNASZERDAHELY/ PARKANY/KASSA ■ Jóval több feladat hárul az önkormányzatokra a májusi törvénymódosítás miatt, mely szerint minden városi út és járda téli karbantartása az önkormányzat feladata. Léva útjait például fontossági sorrendben tisztítják. Eddig száztíz kilométer hosszú útszakasz és harminchat kilométer hosszú járdaszakasz téli karbantartásáért felelt az önkormányzat. Az új rendelet szerint további ötvennégy kilométer járdaszakaszt kell biztonságossá tenni a városban és a városrészekben. A meteorológusok a következő napokra több helyen is ónos esőre, csúszós, balesetveszélyes utakra figyelmeztetik a régióbeli lakosságot. Léva az utak karbantartását végző Vialle céggel közösen feltérképezte a helyzetet a városban, és egyfajta fontossági sorrendet állított fel. Gépekkel a tisztítást és a szórást csak azokon a helyeken tudják elvégezni, ahol átjárhatók az utak, nincsenek járdaszegélyek, lámpaoszlopok, útjelző és információs táblák, illetve virágládák. Hóekével felszerelt traktorokat, valamint kavics és só keverékét szóró kisteherautókat használnak a főtéren és a sétányon. A nehezen hozzáférhető helyeken a cég munkatársai lapátolják el a havat és sózzák a járdákat. Az utak és járdák téli karbantartását végző cég dolgozói figyelmeztetik a lakosokat, lehetőleg ne parkoljanak a járdaszegélyeken, mert az autóktól nem fémek el a gépeik a szűkebb utcákban. Komáromban eddig 65 kilométernyi járdaszakaszt kellett tisztítania a városnak, az új jogszabály hatályba lépését követően ez további mintegy 40 kilométerrel bővül. Patus Sándor, a városi hivatal városüzemeltetési főosztályának vezetője elmondta, elsősorban a családi házas övezeteket érinti a változás, ahol keskenyek a járdák, és megfelelő technika hiányában csak lapáttal lehet tisztítani őket., A jövő évi költségvetésben szeretnénk egy új, a célnak megfelelő gép vásárlására pénzt elkülöníteni, addig marad a kézi takarítás, de nehéz embereket találni erre a feladatra” - mondta. Ezért arra kérik a lakosokat, aki teheti, továbbra is takarítsa el a háza előtti járdáról a havat, már csak saját biztonsága érdekében is. Dunaszerdahelyen az utak és a járdák karbantartásával a város által működtetett Municipal Real Estate DS Kft. törődik. Harmanovszky Viktor, a közterületeket felügyelő részleg vezetője lapunknak elmondta, az új törvényt szem előtt tartva készültek fel a télre. A Télen szünetel a hóeltakarítás - kényszermegoldás Galántán (Képarchívum) terület, amelyről a városnak kell eltakarítani a havat, az új jogszabály értelmében megháromszorozódott. A vállalat több, főleg járdák takarítására használt kis géppel készült fel a hóesésre, és ez úgy tűnik, be is vált. Még mindig akadnak járdaszakaszok, amelyekről a lakosok lapátolják el a havat, noha ez már nem kötelességük. Harmanovszky Viktor elmondása szerint már hajnali háromkor elkezdik a hó eltakarítását, valamint az utak és járdák szórását. Csak arra kérik a lakosokat, amikor havazik, úgy parkoljanak, hogy a hókotró gépek elférjenek mellettük. Párkányban egy 2019. december 31-ig érvényes szerződés értelmében az utak, a járdák és a közterületek karbantartását a Kommunális Szolgáltatások és Hulladékgazdálkodás (KSOH) Részvénytársaság végzi. A szabályok megváltozása jócskán megnöveli a költségeket. A közterületek tisztítását sokszor a járdán parkoló autók és a villanyoszlopok is nehezítik. A Szent István utca egyik gyalogosátkelőjének megtisztítását például lehetetlenné tette egy, a zebrán parkoló autó, amely december 15-én órákig akadályozta a munkát. A kassai járdák téli takarítását a KOSIT hulladékkezelő vállalat végzi. Összesen 44 gépet és 250 munkást tudnak bevetni. „Az új törvény miatt szinte minden településen duplájára nőtt a megtisztítandó járdák és közutak száma. A járdákat előre megszabott rendszer szerint, fontossági sorrendben fogjuk tisztítani” - közölte a KOSIT. Kassa 22 városrészéből mindössze hétben fogják rendszeresen tisztítani a járdákat, a többiben a városrész önkormányzata köteles elvégezni a munkát. „Ha két vagy több járda párhuzamosan fut, vagy ha egy lakótömb mindkét oldalán járda van, csak egyet fogunk takarítani” - közölte a vállalat. (guzsu, béva, száz, vkm, sk) AJÁNDÉK Falinaptár december 29-én az ÚJ SZO-ban! Keresse az újságárusoknál!
