Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-21 / 292. szám
KÜLFÖLD 2018. december 21.1 www.ujszo.com 6 I Vihart vetett Trump húzása A kurdok az Iszlám Állam újjáéledésétől tartanak az amerikai csapatkivonás nyomán Néhány héten belül távozhatnak az amerikai katonák Szíriából (tasr/ap) RÖVIDEN Áder aláírta a rabszolgatörvényt Budapest. Áder János magyar elnök tegnap aláírta a munka törvénykönyve módosítását. Az államfő nyilatkozatában ismerteti, hogy az évi 400 túlórát is lehetővé tevő módosítás - amit az Országgyűlés december 12- én fogadott el - nem ütközik az alaptörvény rendelkezéseibe, így jogszerű keretek között, alkotmányosan nem kifogásolható. Áder János hangsúlyozta: „A munka törvénykönyvének módosítása az aggodalmak ellenére sem lehet akadálya annak, hogy a munkavállalók karácsonya áldott, a két ünnep közötti időszak békés, az új esztendő pedig nyugodt legyen”. „Most fogadtuk el és működni fog” - ezt mondta Orbán Viktor kormányfő, mikor az ATV azt kérdezte, hogy módosítják-e a „rabszolgatörvényt”, ha nem működik. Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke korábban azt mondta: „Ha Áder aláírja a rabszolgatörvényt, akkor elindul a sztrájkok szervezése”. (MTI, ú) Vóge a katalánok éhségsztrájkjának Barcelona. Befejezi az éhségsztrájkot az előzetes letartóztatásban lévő négy katalán politikus -jelentette be szóvivőjük. Pilar Calvo hangsúlyozta: a tiltakozó akció elérte célját, mert az alkotmánybíróság már elkezdett foglalkozni a jogorvoslati kérelmeikkel. Jordi Sánchez, Josep Rull húsz, Jordi Turull és Joaquim Főm pedig 17 nappal ezelőtt kezdett éhségsztrájkba, mivel ügyükben igazságtalannak és diszkriminatívnak tartották az alkotmánybíróság eljárását. (MTI) Nem bukott meg a román kormány Bukarest. Hivatalban marad Bukarestben a Viorica Dancila vezette szociálliberális kormány, miután a jobbközép ellenzék által beteijesztett bizalmatlansági indítvány a tegnapi voksoláson nem kapta meg az elfogadásához szükséges szavazatszámot. A „bűnöző Dragnea (szociáldemokrata pártelnök) bábkormányának” távozását sürgető bizalmatlansági indítványt az ellenzék 163 törvényhozója a múlt héten nyújtotta be. A kormány- ’ buktatáshoz legalább 233 szavazatra lett volna szükség. (MTI) Iráni diplomatákat utasított ki Tirana Tirana/Tehsrán. Albánia kiutasított két iráni diplomatát. Az iráni külügyminisztérium az Egyesült Államokat és Izraelt tette felelőssé az intézkedésért. Tirana szerint a kiutasított irániak az ország biztonságát fenyegető illegális tevékenységet folytattak, amivel megsértették a diplomatákra vonatkozó szabályokat. „Albánia az USA, Izrael és néhány terrorista csoport vétlen áldozata” - mondta Bahram Kászemi iráni külügyi szóvivő. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Moszkva/Párizs. A Fehér Ház bejelentette, megkezdődött az amerikai katonák kivonása Szíriából. Putyin üdvözölte a szíriai amerikai csapatkivonást, az amerikai szenátorok neheztelnek, Izrael árulásnak tartja a lépést. Az Iszlám Állam dzsihádista szervezet „kalifátusát” legyőzték, ezek a diadalok Szíriában azonban nem jelentik az USA vezette terrorellenes globális koalíció vagy az általa folytatott kampány végét. Az Iszlám Állam elleni küzdelem új szakaszba lép - fogalmazott közleményében az amerikai elnöki hivatal szóvivője magyarázatul arra, hogy megkezdődött az amerikai erők kivonása a polgárháború sújtotta közel-keleti országból. Sarah Sanders leszögezte: az USA és szövetségesei továbbra is készen állnak „minden szinten“ cselekedni, hogy megvédjék az amerikai érdekeket, és folytatják együttműködésüket, hogy megakadályozzák az iszlamista terroristák térnyerését, finanszírozását, támogatását. Az amerikai katonák csak azután térnek haza a közel-keleti országból, hogy Végrehajtották a dzsihádisták elleni végső hadműveletüket. Ennek fényében az amerikai csapatkivonás 60 és 100 nap közötti időszakot fog igénybe venni. A döntés azután született, hogy Donald Trump amerikai elnök telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogan török államfővel. Trump nem egyeztet Az Egyesült Államokban és az amerikaiak szövetségeseinél riadal-Oroszországnak normalizálnia kell kapcsolatait az Egyesült Államokkal - jelentette ki az orosz elnök évzáró moszkvai sajtóértekezletén. Vlagyimir Putyin ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy találkozike a közeljövőben Donald Trump amerikai elnökkel. Moszkva. Az orosz elnök a csaknem négyórás, több televízió által élőben sugárzott, 14. alkalommal megtartott év végi sajtóértekezletén egyebek között kijelentette: Moszkva külpolitikájának célja a legkedvezőbb feltételek biztosítása az orosz gazdaság fejlődéséhez. A NATO külső ellenségképének fenntartásához szükséges, a történelmi félelmeket kihasználó klisének nevezte az Oroszországgal szemben hangoztatott vádakat. Szerinte az Egyesült Államok törekszik dominanciára, katonai költségvetése meghaladja a 700 milliárd dollárt, szemben a 46 milliárdos orosz büdzsével. Barátkozna Britanniával Készségét fejezte ki arra, hogy rendezze a megromlott viszonyt Nagy- Britanniával is. Kiemelte ugyanakkor, hogy a Szkripal-ügy - a Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya ellen márciusban Angliában elkövetett mérgezéses merénylet - is eszközként szolgált az újabb gazdasági büntetőintézkedések mat váltott ki az elnök váratlan bejelentése, még olyan lelkes szövetségese, mint az eddig minden elnöki döntést nyilvánosan megvédő Lindsay Graham szenátor is el volt képedve, pláne, hogy Trump azt még velük sem egyeztette. „Ha ezt Obama csinálta volna, már mind őijöngenénk” - mondta Mike Pence alelnöktől távozóban. Graham és öt szenátortársa, demokraták és republikánusok vegyesen, levelet is írtak Trumpnak, amiben arra kérték, bírálja felül döntését. A kivonulás, érveltek, csak felbátorítja az Iszlám Államot, és megerősíti a térségben az USA ellenfeleit, Iránt és Oroszországot. Trump gyors döntése komoly kavarodást okozott, amit talán az jelez a legjobban, hogy a Fehér Háznak annyira nem voltak kész válaszai, hogy minden érdeklődő riportert a Pentagonhoz irányítottak. Ahhoz a Pentagonhoz, ami a felvilágosítást kérőket azzal utasította vissza, hogy egyelőre ők se tudnak mit mondani. Putyin örül a lépésnek Üdvözölte és helyesnek nevezte a Szíriából történő csapatkivonásról hozott amerikai döntést Vlagyimir Putyin orosz elnök. Hangot adott álláspontjának, hogy az amerikai erők jelenlétére nincs szükség a szíriai konfliktus politikai rendezéséhez. Megismételte az orosz álláspontot, amely szerint az USA törvénytelenül állomásoztatott katonákat az arab országban, mert jelenlétüket sem az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hagyta jóvá, sem pedig Bassár el- Aszad szíriai elnök nem kérte. Az izraeli elemzők Izrael váratlan arculcsapásának látják az amerikai csapatok kivonását Szíriából, mivel ezzel szerintük Washington magára bevezetéséhez. Putyin szerint a szankciókkal és az oroszellenességgel a Nyugat az orosz gazdaság növekedését igyekszik visszafogni. Rámutatott, hogy az orosz gazdaság alkalmazkodott a szankciókhoz, és egyes esetekben, így az agrárszférában, a saját javára fordította. Putyin arra figyelmeztetett, hogy nem szabad alábecsülni a nukleáris háború veszélyét, és hogy a fegyverzetellenőrzés szerződési rendszerének széthullása fegyverkezési versenyhez vezet. Az orosz vezető óvott attól, hogy az USA kis kapacitású nukleáris eszközök rendszerbe állításával leszállítsa a nukleáris küszöböt, vagy hagyományos robbanótöltettel hagyta Jeruzsálemet Irán közel-keleti terjeszkedése ellen folytatott harcában. Hami Selo a Háárec című újságban egyenesen Izrael „arculköpésének” nevezi Donald Trump amerikai elnök lépését, mert az teljes hegemóniát biztosít Oroszországnak Szíriában, és azt üzeni a közel-keleti országoknak, hogy oldják meg maguk a bajaikat. A szerző szerint az amerikai elnök cserben hagyta Izraelt, elárulta a kurdokat, és tőrt döfött Bassár el-Aszad szíriai elnök ellenzékének hátába, megerősítette Iránt, elsöprő győzelmet adott az oroszoknak, mentőövet dobott az Iszlám Államnak, valamint bátorítja a radikális iszlámot. A kivonulás váratlanul érte Jeruzsálemet, különösen, mivel Trump alig két hónappal ezelőtt engedélyezte a Szíriában állomásozó amerikai felszerelt ballisztikus rakétát bocsásson fel, mert az összetéveszthető egy nukleáris eszköz indításával, ami globális katasztrófához vezet. Az ukrán incidensről Abszolút megengedhetetlennek nevezte, hogy az Egyesült Államok beavatkozzon az ukrajnai egyházi ügyekbe. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kérdésről Mike Pompeo amerikai külügyminiszter telefonon tárgyalt Kijewel. Az orosz elnök szerint az „egyesített szakadár” ukrajnai ortodox egyház állami beavatkozással történő létrehozásának célja az volt, hogy az orosz és az ukrán népet még jobban eltávolítsa egymástól az katonák számának kétezerről négyezerre növelését. Védtelenné vélő kurdok Az USA által támogatott, kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) fegyveres szervezet arra figyelmeztetett, az amerikai csapatkivonás az Iszlám Állam újjáéledéséhez és a kelet-szíriai harcok kiújulásához fog vezetni. Az SDF szerint a csapatkivonásnak veszélyes következményei lesznek a nemzetközi stabilitásra. Ez a döntés „politikai és katonai vákuumot hoz létre a régióban, ellenséges erők karmai közé lökve” az ott élő népeket - áll a közleményben. Franciaország továbbra is fenntartja katonai jelenlétét Sziriában - mondta Nathalie Loiseau francia Európa-ügyi miniszter, reagálva az amerikai katonák kivonására. (MTI, ú) ukrán elnökválasztás küszöbén. Az orosz elnök nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy az egyházi vagyon újrafelosztása véres konfliktushoz vezethet Ukrajnában. Mint mondta, a Kercsi-szoros közelében történt orosz-ukrán tengeri incidens megnövelte „az egyik ukrán elnökjelölt” támogatottságát. Anélkül, hogy kiejtette volna az újraválasztásra törekvő Petro Porosenko ukrán államfő nevét, azt hangoztatta, hogy az egyik jelölt a „provokációval” Ukrajna érdekeinek rovására érte el célját. Putyin készségét fejezte ki az Azovi-tenger hasznosításáról megkötött orosz-ukrán szerződés tiszteletben tartására, valamint a hajózás körül kialakult helyzet javítására. Oroszországnak áttörést kell elérnie és minőségi szempontból a gazdaságok egy másik ligájához kell felzárkóznia, ezt célozzák nemzeti projektjei - hangoztatta Putyin. A célok megvalósíthatóságának realitását feszegető kérésre azt mondta, hogy ambiciózus célok kitűzése nélkül semmilyen célok nem valósulnak meg. Kijelentette, hogy az orosz GDP növekedése az év végére eléri az 1,8%-ot, az ipari termelésé a 3 százalékot, a feldolgozóiparé pedig a 3,2 százalékot. Az infláció várhatóan 4,1-4,2% körül alakul, a munkanélküliség 4,8 százalékra csökkent. Szavai szerint a kereskedelmi többlet az év végére a tervek szerint eléri a 190 milliárd dollárt. (MTI) Putyin: Ne becsüljük le az atomháború veszélyét Putyin órákon át magyarázta országa álláspontját az évértékelőn (tasr/ap)