Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-19 / 290. szám
www.ujszo.com | 2018. december 19. KULTÚRA I 5 Akik Pinktől raboltak nézőket A húszéves Deja vu zenekar alapítója azt állítja, több terve van, mint a két fiának együttvéve JUHÁSZ KATALIN Idén húszéves a somorjai Deja vu zenekar, amelynek alapítója és mindmáig motorja Strieienec Alex dobos. A legjelentősebb hazai klubok mellett eljutottak a Pozsonyi Dzsessznapok színpadára, kétszer játszottak a Sziget fesztiválon, szerepeltek Varsóban, Prágában, ás klubestjeiken élvonalbeli magyar előadókkal játszottak együtt. Akik ott voltak, azt állítják, hogy a Deja vu bemutatkozó koncertje meglehetősen ütősre sikeredett. A pozsonyi Istropolisban álltak színpadra 1998-ban, előtte megtanultak jó néhány dalt Berki Tamás repertoáijából, majd meghívták vendégnek a magyar dzsessz emblematikus énekesét, aki meglepetten konstatálta, hogy egy első rangú kísérőzenekara lett. „El volt ragadtatva, aztán, amikor mondtuk neki, hogy több helyen is megismételhetnénk ezt, közölte, hogy ennyi gázsiért sajnos nem tud rendszeresen átjárni” - meséli Striezenec Alex, aki több éves külföldi vendéglátózás után hazaérkezve alapította a Deja vu-t. „Leültünk megbeszélni, hogy milyen zenét szeretnénk csinálni, és a dzsessz mellett döntöttünk, mert azt szerettük a legjobban. Amikorra rájöttünk, milyen kemény fába vágtuk a fejszénket, már nem volt visszaút, beszippantott minket ez a műfaj.” Aztán telt-múlt az idő, és lassanként rá kellett jönniük, hogy dzsesszszerzeményeilckel nem sok hazai koncerthelyszínen léphetnek fel. A szélesebb közönség elérésének céljából nyitottak a blues és a fünky felé. Az évek során a három alapító tag, Striezenec Alex, Kanik Tibor gitárosénekes és Konrád József basszusgitáros mellett folyamatosan cserélőd-A moszkvai múzeum szeretné a Tiziano-képet Moszkva. Megvenné a Puskin nevét viselő Moszkvai Állami Képzőművészeti Múzeum az Adonisz és Vénusz című festményt, amelyről saját szakértői derítették ki, hogy Tiziano munkája, de egyelőre kénytelen volt levenni a képet egy kiállításról és visszaküldeni a tulajdonosnak, mivel az elállt eladási szándékától. A festményt Vlagyimir Logvinyenko orosz műgyűjtő vásárolta 2005-ben egy franciaországi árverésen mint ismeretlen alkotó 1600 körül készült másolatát a madridi Pradóban őrzött eredetinek. A műgyűjtő a moszkvai Puskin Múzeumtól kért szakvéleményt, ahol arra a megállapításra jutottak, hogy nem a számtalan másolat egyike, hanem maga az eredeti. A Múzeum igazgatóhelyettese közölte, továbbra sem mondtak le a festmény megszerzéséről, van egy szponzoruk, aki hajlandó segíteni a vételár előteremtésében. Úgy tudni, a műgyűjtő végül mégis hajlandó tárgyalni a múzeummal. (MTI) Ajelenlegi felállás tek a tagok. Kezdetben még amerikai basszusgitárosuk is volt, egy Pozsonyban dolgozó bostoni angoltanár személyében, de rövid ideig a zenekar tagja volt például az a Nikolaj Nikitin szaxofon- és klarinétművész is, aki ma már „intézménynek” számít a hazai dzsesszéletben. „A Deja vu-klubot tulajdonképpen önös érdekből találtuk ki, azért, hogy rendszeresen játszhassunk valahol. Kezdettől fogva élveztük a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének támogatását (a mostani Pozsonyi Magyar Intézet - a szerk.), aztán a Hlava 22 zenei klub lett az estek helyszíne, ahol olyan vendégekkel muzsikáltunk, mint Somló Tamás, Kiss Tibi, Lovasi András, Soma, Hernádi Judit vagy Horváth MOZIJEGY Hálónyi ötlet Valószínűleg tekintélyes számú ember gondolta azt, hogy a Pókember: Irány a Pókverzum! mindössze egy újabb bőr lehúzása lesz az egyik legkedveltebb szuperhősről, csupán azzal a különbséggel, hogy most a hálós lengedező animációs keretek között mutatja meg magát. Ennél nagyobbat azonban nem is lehetne tévedni, ugyanis az animációs Pókember az év egyik legnagyobb és alighanem legpozitívabb meglepetése. Már akkor meggyőzve érzi magát a néző, amikor elkezdi nézni a filmet, és arra a tanulságra jut, hogy amit lát, éppen úgy néz ki, mint egy képregény. A korábban a remek Ä Lego kalandot is összehozó rendezők ugyanis nem titkoltan a Pókemberfüzetek világát szerették volna megidézni, és ez sikerült is nekik: az új Pókember világa egyszerre színes és sötét, egyértelmű, ám olykor mégis rejtélyes, egyszer szövegbuborékok jelennek meg, máskor meg kétfelé oszlik a kép. Ebben a világban pedig már-már tökéletesen festenek az akciójelenetek, Pókember lengedezésének egyáltalán nem kell szégyenkeznie a Bosszúállók Charlie. A dolog úgy zajlott, hogy megtanultunk tőlük néhány előre egyeztetett számot, amelyeket egy velük való pódiumbeszélgetés után közösen előadtunk. Próbára nem volt idő, hiszen mindenki csak kezdésre érkezett a helyszínre. Úgyhogy, ami ott született, az a véletlen műve volt, de a vendégek profizmusának hála, legtöbbször jól sült el” - mondja a Deja vu vezetője, mi pedig (az egykori közönség soraiból) hozzátesszük, hogy a kétezres évek második felében ezek az estek számítottak a legizgalmasabb magyar zenei eseménynek Pozsonyban. Aztán változtak az idők, a Diákhálózattal közösen szervezett klubestek közönsége is lecserélődött, az új egyetemisták már inkább beszélgetegyetlen pillanata mellett sem. Bár az animációs szuperhősfilmek általában DVD-n szoktak megjelenni, az Irány a Pókverzum! összetettsége és cselekménye indokolja a nagyvásznas megjelenést. A filmben nem egy, hanem rögtön hat hálószövőt követhetünk, és az alkotók voltak olyan bátrak, hogy nem Peter Parkért tették meg főszereplővé, hanem a brooklyni Miles Moralest, akinek egyszerre kell megküzdenie ni, sörözni akartak, mint kulturálódni. Egyre szerényebb létszámú, ám annál hangosabb nagyérdemű járt a Hlava 22 klubba, és amikor betiltották a dohányzást, illetve drágább lett a sör, a Deja vu áttette székhelyét a Magyar Intézetbe. Azt a termet viszont nem koncertekre tervezték, oda lett a hangulat, és emiatt idővel a legkitartóbbak is lemorzsolódtak. A zenekar mostanság inkább „tájol” a klubestekkel, mindig más városban bukkannak fel, ahol igény mutatkozik rájuk. És változatlanul igyekeznek bevonni egy-egy érdekes személyiséget, legutóbb például Bősön vendégeskedtek, ahol egy helyi tehetség, Zalka Virág gitárosénekesnő volt a meghívott. A dunaszerdahelyi NFG klubban pedig a felnövéssel és a szuperhőssé válással. Ebből fakad elsősorban a humor, amely szintén remekül áll a mozinak, mely simán képes adagolni a poénokat és a fordulatokat közel két órán keresztül. Az animációs Pókember ráadásul tényleg olyan film, amelyre nyugodtan beülhet az egész család, nincs benne semmi olyasmi, amit a kisebbek ne nézhetnének, viszont a felnőttek sem fognak unatkozni, és a olyan esteken működnek közre, amelyeken világutazók tartanak élménybeszámolókat. A Deja vu jelenlegi felállása minden eddiginél érdekesebb, mivel a csapat legújabb tagja, az elképesztő hangú fiatal roma énekesnő, Dominika Pavlíková, akár unokája is lehetne a többieknek. „A somoijai zeneiskolába járt, ahol hosszú évek óta dobot tanítok, és ki tudja, miért, hozzámjött oda, hogy szeretné megmutatni, milyen dalokon dolgozik. Azonnal világos volt számomra, hogy nem mindennapi tehetséggel állok szemben. Adtam neki pár dzsessz-sztenderdet, hogy tanulja meg őket, de akkor még nem érdekelte ez a műfaj. Elkezdtünk együtt dolgozni, és kiderült, hogy bármit képes elénekelni. Nagy öröm számomra, hogy mára megszerette a dzsesszt is”. Striezenec Alex fiai, Dávid és Mátyás szintén zenészek, bár más műfajban tevékenykednek. Saját bevallása szerint mindig kétszer annyi terve van, mint a két fiának együttvéve. Tavaly például írt egy figyelemre méltó zenés színdarabot, amelyben halott rocksztárokat „szerepeltet” (Lucifer és az angyalok hangja), és amelyben természetesen a Deja vu zenél. „Ha nem kellene rendszeresen füvet nyírnom a kertben, elmondhatnám magamról, hogy kizárólag azt csinálom, amit szeretek. Imádok tanítani, zenélni, írni a zenéről, és pár éve a szépirodalom is megérkezett az életembe, egyfajta ajándékként. A Deja vu-val sok mindent elértünk ez alatt a húsz év alatt, például amikor legutóbb a Szigeten játszottunk a Duna TV sátrában, szépen megtelt a helyszín, voltak vagy nyolcvanan. Amikor a számok között konferáltam, átszűrődött a nagyszínpadról Pink hangja. Vagyis azok az emberek ránk voltak kíváncsiak, nem a fesztivál legnagyobb sztáijára. És ez már valami!” komolyabb Marvel-filmek után vágyakozni. Mondhatnánk úgy is, hogy igazi karácsonyi mozis csemegével van dolgunk. Gera Márton Pókember: Irány a Pókverzum! (Spider-Man: Into the Spider- Verse). Amerikai animációs film, 2018,117 perc. Rendezte: Bob Persichetti, Peter Ramsey, Rodney Rothman. Az animációs Pókemberre nyugodtan beülhet az egész család, igazi karácsonyi mozis csemege (Fotó: itafiim)
