Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-17 / 288. szám
4 I KÜLFÖLD 2018. december 17. | www.ujszo.com Megegyezés a klímacsúcson RÖVIDEN Vucsics lemondását követelték Belgrád. Több ezren tüntettek Belgrádban szombat este a hideggel és a hóeséssel dacolva Aleksandar Vucsics szerb államfő ellen. A tüntetők menete az elnökségi palota elé vonult Vucsics lemondását követelve. Az aktivisták különösen sérelmezték a sajtónak az Aleksandar Vucsics vezette Szerb Haladó Párt (SNS) kormánypárt általi ellenőrzését. A „Véget vetni az erőszaknak” jelszóval megtartott ellenzéki tüntetésre a belgrádi Studio B televízió egyik korábbi műsora adott közvetlen okot. A tévé december kilencedikéi műsorában az ellenzékiek állítása szerint teljesen jelentéktelennek tüntette fel az aznapi tiltakozó akciójukat, amelyen mintegy tízezren vettek részt. Vucsics a múlt hét elején bejelentette, hogy nem fog engedni az ellenzék követeléseinek, még akkor sem, ha ötmillióan vonulnak az utcákra. (MTI) Bécsben is utcára hívták az embereket Bécs. Hozzávetőleg 17 ezren tüntettek Bécsben az osztrák kormány migrációs és szociális politikája ellen szombaton. „A jobbra húzódás, a rasszizmus és a szociális megszorítások” elleni tüntetésre baloldali politikai erők, szakszervezetek, feminista és az indegengyűlölettel szemben alakult csoportok hívták az embereket. Az utcára vonuló emberek emellett kifogásolták az osztrák óvodákban és általános iskolákban bevezetni tervezett fejkendőtilalmat is. Sebastian Kurz osztrák néppárti kancellár és Heinz-Christian Strache szabadságpárti alkancellár kormánya bevándorlásellenes politikát folytat, amelynek részeként lefaragna a sokgyermekes családok támogatásából is. Az intézkedés, amely mindenekelőtt külföldieket céloz, osztrák állampolgárokat is érint. Szintén nagy felháborodást váltott ki az osztrák munkajogi törvények lazítása, ami lehetővé teszi a napi 12 órás munkavégzést. A bécsi vezetés ugyanakkor adóreformot jelentett bejövőre, ami a kis- és közepes jövedelmű munkavállalókat tehermentesítené. (MTI) Erőszakba torkollott tüntetés Brüsszel. Több ezren utcára vonultak tegnap Brüsszelben tiltakozásképpen az ENSZ migrációs csomagja ellen. A hatóságok szerint nagyjából 5500 ember vett részt a több flamand bevándorlásellenes és szélsőjobboldali szervezet által meghirdetett demonstráción. Néhány százan köveket és kukákat kezdtek dobálni a rendőrök felé, illetve megpróbáltak bejutni az Európai Bizottság épületébe, amelynek több ablakát is betörték. A rendfenntartók erre válaszul vetettek be könnygázt és vízágyút, s többeket őrizetbe vettek. A belváros egy másik pontján eközben ellentüntetők gyülekeztek. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Katowice. Megállapodás született a három évvel ezelőtt megkötött párizsi klímaegyezmény végrehajtásának szabályairól és menetrendjéről szombaton a lengyelországi Katowicében tartott ENSZ- klímakonferencián. A két hete kezdődött értekezleten - az ENSZ Éghaj latváltozási Keretegyezményének 24. ülésén (COP24) - mintegy 200 ENSZ-tagország szakpolitikusai és diplomatái vettek részt. A konferenciát egy nappal meghosszabbították, és a résztvevőknek késő éjszaka sikerült konszenzusra jutniuk. Értesülések szerint a záródokumentum elfogadását az utolsó percben Törökország és Brazília akadályozta, az előbbi például azért kardoskodott, hogy a „befizető” fejlett országok helyett a fejlődők közé sorolják. A dokumentum részletekbe menően rögzíti azt a sza-Budapest. Április óta a legnagyobb tüntetés zajlott tegnap a magyar fővárosban, a részvevők a parlament által szerdán elfogadott rabszolgatörvényt ellen tiltakoztak. A felvonulók között most is ott voltak a szakszervezetek és az ellenzéki pártok képviselői, sokan jöttek vidékről is, buszokkal. A sor elején Kunhalmi Ágnes, Szabó Tímea, Bangóné Borbély Ildikó és Vadai Ágnes vonult. Molinójukra azt írták, Tiltakozunk a rabszolgatörvény ellen. Sokan sípoltak, fütyültek, kereplőztek, és zúgott az „Elegünk van!”, „korrupt Fidesz” és az „Orbán, takarodj!”. Az összes ellenzéki párt női képviselői, az MSZP-től a Jobbikig mind felmentek az emelvényre és a parbályrendszert, amely meghatározza, hogy a tagországoknak milyen irányelvek és menetrend szerint kell elérniük a 2015-ös párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célokat. A maratoni tárgyalások végén Michal Kurtyka, a COP24 lengyel vezetője úgy fogalmazott, hogy a résztvevők „a megállapodáscsomag révén ezernyi apró lépést tettek meg együtt előre, amire büszkék lehetnek”. Kurtyka szerint valószínűleg minden egyes ország talál majd a megállapodásban olyat, ami nincs ínyére, de a résztvevők komoly erőfeszítéseket tettek, hogy kiegyensúlyozzák a különféle érdekeket. António Guterres ENSZ-főtitkár azt hangsúlyozta, hogy a párizsi egyezmény megvalósítási szabályrendszere az átalakulás alapjául szolgál. „A tudomány világosan megmutatta, ambiciózusabbnak kell lennünk ahhoz, hogy leküzdjük a klímaváltozást” - mondta Guterres. Bár a párizsi klímaegyezmény szerint az országoknak közös felelősségük van az éghajlatváltozás elleni lamenti ellenzék összefogását sürgették. Lapzártánk előtt Galgóczi ; Péter aktivista nyilatkozott, aki elmondta, hogy továbbra is az erőszakmentes tüntetésben hisznek, „békében hozhatunk egy szebb or: szágot”-emelte ki. A tüntetést megelőzően Bayer Zsolt, a Békemenetet is szervező kormányzati kommentelő felhívást tett közzé blogján, melyben azt írta: I „Lassan ideje tennünk egy sétát, ; ahogy szoktunk! Se erőszak, se hő; zöngés, se füstbomba, se dobálás, se törés-zúzás, se rendőrök elleni táí madás...” Bayer mindezt azért tartja szükségesnek, mert már elege van „a törő-zúzó sz.. lumpenprolik: ból”. (index, hvg) harcban, minden országnak a maga felelősségéhez és képességeihez mérten kell hozzájárulnia ehhez. A szakpolitikusoknak sikerült áthidalniuk egy sor nézeteltérést a 156 oldalas „szabálykönyvben”, mely rögzíti például azt is, hogy egy adott országnak hogyan kell jelentést tennie és monitoroznia a saját maga által vállalt kötelezettségek teljesítését. A három évvel ezelőtti klímaegyezmény legfőbb célkitűzése, hogy 2100-ig két Celsius-fokon belül tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest. Ez a megállapodás szerint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, illetve a kibocsátott széndioxid megkötésével és környezetbarát felhasználásával érhető el. Az egyezményt eddig 184 ország ratifikálta az ENSZ 193 tagállama közül. Nem csatlakozott hozzá Oroszország, Donald Trump amerikai elnök pedig tavaly nyáron jelezte: az Egyesült Államok 2020-ban kihátrál a megállapodásból. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Dulakodás alakult ki Párizsban a sárgamellényesek és a francia rendőrség között az előbbiek immáron ötödik hete tartó szombati megmozdulása során, szemtanúk beszámolói szerint azonban a tüntetések az előzőekhez képest nyugodtabb hangulatban zajlottak. A megmozdulásra csaknem nyolcezer rendőrt és 14 páncélozott járművet vezényeltek ki, miután az elmúlt hetekben a hasonló eseményeken erőszakos cselekmények is előfordultak. A szombati tüntetés, amelyre több ezer ember ment ki, nyugodtabb hangulatban zajlott az előzőeknél, bár a készenléti rendőrség kisebb mennyiségű könny-Az értekezleten az egyik fő vitás kérdés az volt, a végső megállapodás hogyan viszonyuljon az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) októberi jelentéséhez, amelyet a legfontosabb tudományos útmutatónak tartottak a párizsi egyezmény megvalósításához. Eszerint fel kell gyorsítani a klímavédelmi intézkedéseket, a széndioxid-kibocsátás mértékét 2030-ra a 2010-es adatokhoz képest 45 százalékkal kell csökkenteni ahhoz, hogy az iparosodást megelőző szinthez képest a globális felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. Az IPCC úgy foglalt állást, hogy ehhez drámai mértékű átalakulás szükséges a világgazdaságban, le kell mondani a fosszilis üzemanyagok használatáról. A katowicei értekezleten azonban az olajtermelő országok - az USA, Oroszország, Szaúd-Arábia és Kuvait - megakadályozták az IPCC- jelentés ajánlásainak elfogadását, amit felháborodással fogadtak kisebb szigetországok és környezetvédelmi csoportok. gázt is bevetett. Néhány tüntető a hatóságok által kijelölt útvonalat kifogásolta, nagyobb területet követelve. Az elnöki palotához közel szemtanúk szerint felbukkant a Femen radikális feminista mozgalom néhány aktivistája is, félmeztelenül tiltakozva. Szombaton annak ellenére vonultak újra utcára az emberek, hogy csütörtökön a kormány arra kérte őket, a strasbourgi merényletre való tekintettel halasszák el a megmozdulást. Emmanuel Macron francia államfő elismerte, részben felelős azokban a vádpontokban, amelyeket a tüntetők felrónak neki, és bejelentett néhány, a munkások vásárlóerejét növelni hivatott intézkedést, de fő követelésüket, a vagyonadó visszaállítását nem teljesítette. Ortodox papok az új egyház vezetőjének megválasztása után a székesegyház terén összegyűlt hívők előtt. A szombaton Kijevben tartott egyházegyesítő gyűlés résztvevői a kijevi patriarkátushoz tartozó Jepifanyij (Dumenko) perejaszlavi és bilocerkivi metropolitát választották meg az új egységes, önálló - Moszkvától független - ukrán egyház vezetőjének. Az ukrajnai egyházegyesítő gyűlést zárt ajtók mögött tartották a kijevi Zsófia-székesegyházban. Vendégként többek között részt vett rajta Petro Porosenko ukrán elnök is. Porosenko kijelentette, hogy ezzel a nappal, az egységes ukrán ortodox egyház megteremtésével Ukrajna végleg függetlenné vált Oroszországtól. Az egyházegyesítő gyűlésen a három, Ukrajnában működő ortodox egyház közül a kijevi patriarkátus képviseltette magát a legnagyobb létszámban. Az új ukrán egyház autokefál státust kap, azaz független lesz és egyenrangú minden más ország nemzeti ortodox egyházával, (tasr/ap felvétel) Sípoltak, fütyültek, zúgott a tömeg Dulakodás a tüntetők és a rendőrök között
