Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)

2018-12-15 / 287. szám

16| ÜNNEPI MELLÉKLET 2018. december 15. | www.ujszo.com r Milyen szerepet j átszik az életében az Uj Szó? Bugár Béla, a Híd elnöke: A legrégebbi hazai magyar napilapunkat már a szüleim is járatták. Én diákként kezdtem olvasni, és túlzás nélkül állítha­tom, hogy mind a mai napig az Új Szóval (is) kezdem a napot. Ráadásul hűséges maradtam a lap nyomtatott változatához, napközben online is rákattintok, de az elő­ző nap eseményeit a reggeli kávé mellett a „printben” futom át. 1948. december 15-én pártlapként indult. Azóta nagyot fordult a világ, s az Új Szó a hazai szabad sajtó szer­ves részeként egyetlen magyar napilapként talpon tudott maradni. Remélem, hogy a századik születésnapján is leírhatom, hogy talpon maradt, mert bízom abban, hogy a digitális tartalmak világában is helytáll a piacon. Ehhez kívánok sok szerencsét és elegendő olvasót. Az olvasóknak pedig objektív és kiegyensúlyozott tartalmat és naprakész munkatársi gárdát. (ie) Menyhárt József, az MKP elnöke: Az Új Szó számomra a múlt: a gyermek­kort, majd az ifjúkort idézi. Gyermekként naponta láttam, ahogy a szüleim a kezükbe veszik és beleolvasnak, s elidőznek egy­­egy cikk felett. Kamaszként - egyetlen magyar nyelvű napilapunk lévén - engem tettem mellékállásban a rövidhíreket. Madi Géza, aki azóta sajnos már nincs köztünk, különösen nagy hatással volt rám, gyakor­latilag neki köszönhetően tanultam meg a fogalmazás alapjait és érthető, kerek mon­datokat írni - ez sokkal nehezebb, mint elsőre tűnhet. Később is nagy hasznát vet­tem, hiszen gyakorlatilag azóta is megállás nélkül írok. Pár évvel később a sportrovat­ban is megfordultam, és ismételten rájöt­tem, jócskán van mit tanulnom az írásról, a szerkesztésről, de még a tördelésről is. Ta­lán ezért van az, hogy számomra az Új Szó nem feltétlenül egy napilap - sokkal inkább egy kedvelt munkahely. (ie) L. Juhász Ilona, a Fórum Kisebbségkutató Intézst komáromi székhelyű Etnológiai Központjának tudományos munkatársa: Gyerekkorom óta tudtam róla, hogy van ilyen magyar nyelvű napilap, de nem olvastam, csak miután lett vasárnapi melléklete, Vasárnapi Új Szó. A szüleim­nek nem járt ez a lap, a Hétnek viszont kezdettől fogva előfizetői voltak, addig, amíg létezett. A rendszerváltás után az Új Szó már a tájékozódás egyik fontos mé­diumává vált számomra, később a mun­kám egyik nagyon fontos eszköze lett. Kutatási témáim (emlékjelek, nemzeti szimbólumok, szokásváltozások, jelen­kutatás, gyászjelentések stb.) szempont­jából a mai napig nélkülözhetetlen. Az Új Szó egy nagyon fontos adatközlő szere­pét tölti be. Mivel többé-kevésbé sikerült máig megőriznie politikai függetlensé­gét, nagyon fontos tájékozódási eszköz számomra, s a kulturális mellékleteket is szívesen olvasom. Sajnálom, hogy az egykor sokunk által kedvelt Könyvjelző című melléklet megszűnt, pedig ma is fontos szerepe lenne. (ie) NAPTAR December >1 fiatalabb akart pert vesztett Háború a Greenpeace Karácsonyi jateK a Rejtvényekkel! KERESSE szombatonként Ma eldől Miroslav Lajőák sorsa arról, mi történik a szlovákiai magyar környezetben és a nagyvilágban. Főleg a művészettel kapcsolatos írásokra figyelek: portrékra, interjúkra, kritikákra. Ezért is örültem Csanda Máté portréinak, amelyek a hazai képzőművészet kiemelkedő egyé­niségeit mutatták be. (tb) Németh Ilona Munkácsy-díjas képzőművész, egyetemi professzor: Az első újságélményem az Új Szó. Min­dig is az asztalunkon volt, mint szinte minden Szlovákiában elő magyar család asztalán a 60-as években is, amikor szü­lettem. Apukám abban az időben párhuza­mosan olvasta az Új Szót, a Pravdát és a Rudé právót. Amikor gimnazista voltam, és baráti kapcsolatok fűztek a Dunaszer­­dahelyen és környékén élő íróemberek­hez, elsősorban Szigeti Lászlóhoz, akkor néhányan közülük, így Laci is, az Új Szó kulturális rovatában dolgoztak. Ebben a rovatban jelentek meg az első illusztrá­cióim, és az első honoráriumomat is az Új Szótól kaptam. Ezek voltak az első nyilvános megjelenéseim. A bársonyos forradalom idején alapítója voltam a Nap című napilapnak, akkor a másik oldalra kerültem, mert azt gondoltam és gondo­lom ma is, hogy a rendszerváltásnak el­engedhetetlen része az új független sajtó. Az Új Szónak is fel kellett vennie a kesz­tyűt a konkurenciával, és ez sok pozitív változást hozott, a lap sikeresen túlélte a rendszerváltást. Pályakezdő képzőművész koromban a legelső méltató írás, Tallósi Béla tollából, az Új Szóban jelent meg az első kiállításomról. A mai napig is előfize­tői vagyunk a lapnak, 83 éves édesanyám napi olvasmánya a nyomtatott változat. Én az online verziót olvasom leginkább. Az Új Szónak nagy felelőssége van a szlo­vákiai magyar közhangulat alakításában

Next

/
Oldalképek
Tartalom