Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)

2018-12-14 / 286. szám

24| TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2018. december 14. I www.ujszo.com A tejtermékek aranykorát éljük A bolti tejtermékek ma kifogyhatatlanul bőségesnek tűnő világát látva felmerül, mind egészségesek? Nem. Alapvetően persze igen, de nemritkán ellenkezőleg, annyiféle bennük a vegyipari összetevő, hogy az borzasztó. (Fotó: Shutterstock) CSIBRÁNYI ZOLTÁN Milliók esküsznek címszereplőinkre, magasztalják a tejfajtákat, a tejtermákeket, dicsárik áldásos hatásaikat. Velük szemben vannak olyan nézetet vallók, akik szerint felnőtteknek felesleges a tej, amit alapozva vélnek igazoltnak, hogy csak az ember issza élethosszon át egy másik faj tejét. Egyesek szívesen innának­­ennének ilyesmiket, de szervezetük nem búja. Mások hangoztatják, ká­ros lehet, miután antibiotikumok jut­hatnak a legelésző állatok tejébe. Mindeközben a boltokban - a divat­hullám gyártói részről való meglo­­vagolása folytán - egyre nő az ipari­lag feldolgozott, adalékoktól hem­zsegő tejtermékek fajtája és mennyi­sége. Jót tesz vagy árt, kell vagy sem? Ideálisan életünk első tápláléka édesanyánk teje. Kutatások igazol­ják az anyatejfogyasztás fontossá­gát, amely a felnőttkori egészséghez is hozzájárul. A Medical News To­day honlap 2016 augusztusában ar­ról írt, egy kutatás szerint (vezetője Mandy Brown Belfort), amely mö­gött az USA egyik legjobb kórhá­zának tartott bostoni Brigham and Women’s Hospital áll, az életük első 28 napján anyatejjel táplált koraszü­löttek agya jobban fejlődött, megis­merési és gondolkodási funkcióik érettebbek lettek. A 30. hét előtt vi­lágra jött csecsemőket 7 éves koru­kig figyelemmel kísérő kutatási eredmény alátámasztja: koraszülöt­teket kezdettől megéri szoptatni, mert ez hosszú távon megmutatko­zik -szürkeállományuk bizonyos ré­szének térfogatában, magasabb IQ- ban, jobb memóriában. Kisgyere­keknek is fontos a tej elsősorban a csontok egészségéért, de az egész testben elkelnek a tejek értékes összetevői (fehéijék, vitaminok, szénhidrátok, zsírok, ásványi anya­gok). Arról már jelentősen eltérnek a nézetek, felnőttként milyen és mennyi tejet szükséges inni; a napi kalciumadag kapcsán egyesek pár­száz mg-ot tartanak szükségesnek, mások másfél ezer mg-nyi mennyi­­ségetjavallnak. Érvek kavalkádját jól mutatja, hogy miközben például kalciumban és D-vitaminban gazdag, a benne lé­vő kazein kapcsán pedig úgy tűnik, gátolja a kóros baktériumok bélfalon való megtapadását, a Medical Onli­ne 2015-ben írt egy svéd kutatásról, amely azt sejteti: a sok tej fogyasz­tása pont hogy gyengíti a csontokat. Tehén, juh, kecske, szamár, bi­valy, teve, jak... Számos állatfaj te­jét és a belőlük készített tejszínt, tej­fölt, vajat, sajtot, túrót, kefirt... fo­gyasztja az ember. Természetesen mind más jellemzőkkel bír. Az összes állati tejféle emberi szem­pontból jelentős értékeinek felsoro­lása itt lehetetlen, ezért csak néhány példa. Az édes ízű tevetej kevés zsírt tartalmaz, laktózérzékenyek is ihat­­ják. Vizsgálatok szerint az egyik legtáplálóbb tejet a kecske adja, rá­adásul a tehén tejénél könnyebben emészthető. A kecskesajtok vitami­nokban, linolénsavban, ásványi anyagokban gazdagok, a bennük le­vő kalcium minden más élelemfor­rás kalciumánál fokozottabban hasznosul az emberben. Azért nega­tívumok is felmerülnek. Ismert olyan orvosi eset, amikor kecskesajt­allergia lépett fel olyasvalakinél, aki előtte többször használt testápolásra kecsketejes krémet. 2008-ban egy kanadai-tibeti kutatás különös összehasonlító elemzést végzett. Gabonalapú takarmánnyal táplált kanadai tehenek tejéből készült cheddar sajt és Nepál hegyvidékei­nek füvein élő jakok tejéből készült sajt zsírsavösszetételét vizsgálták. Eredményeik azt sugallják, a hima­­lájai alpesi legelőkön legeltetett ja­kok tejéből készült sajt egészsége­sebb zsírsavösszetétellel rendelke­zik, omega 3-zsírsavainak mennyi­sége háromszorosa a gabonaalapú étrenden nevelt tehenek tejéből elő­állított sajtokénak (Jounal of Agri­cultural and Food Chemistry, Volu­me 56, Issue 5). A gyógyszerrel ke­zelt állatok tejébe valóban bejuthat­nak gyógyszerösszetevők, de szer­vezetükből értelemszerűen idővel kiürül az antibiotikum, és ha a vára­kozási időt betartja az ember, tejük ismét gond nélkül felhasználható. A bolti tejtermékek ma kifogyha­tatlanul bőségesnek tűnő világát lát­va felmerül, mind egészségesek? Nem. Alapvetően persze igen, de nemritkán ellenkezőleg, annyiféle bennük a vegyipari összetevő, hogy az borzasztó. Sajnos egyes termé­kekhez olyasmiket is adnak a gyár­tás során, amelyek biztonságosságát legalábbis kétségesnek vélik a té­mával foglalkozó kutatások. Meg aztán tegye fel magának mindenki a kérdést: néhány évtizeddel ezelőttig nem elvolt úgy az ember, nem evett úgy is jóízüeket, hogy közben nem hiányolta a bifidusokat, élőflórákat? Ma ezekre az esetenként csak reklámértékű szavakra ráharapott az emberiség jókora része, óriási divat lett, amely hatalmas üzletágat gaz­dagít. Hogy a fogyasztónak mind­ezek táplálkozásba vétele által mi a haszna? Az egészséget támogató összetevők. Mi a kára? A veszélye­ket hordozó összetevők. Melyekből van többseregnyi bolti élelmiszerfé­leségben, közte tejtermékben is? A válaszokért érdemes megnézni a termékek összetevőinek listáját és utánaolvasni a felsoroltaknak. Annyiféle a tudományos érv mel­lettük és ellenük, átlagember el sem tudja dönteni, milyen irányt vá­lasszon, így az elbizonytalanítottak inkább nem isszák azt gondolván, jobb biztosra menni. Akik egészség­­ügyi okok, például tejcukor­érzékenység miatt nem képesek megfelelően feldolgozni a tejet, azoknak nem ajánlott vagy csak rit­kán és keveset. Nekik azonban fel­tétlenül gondolniuk kell arra, más­honnan vigyék be szervezetükbe fő­leg a kalciumot, lehet az hüvelyes, gabonaféle, spenót, banán, málna... Akik bírják és szeretik, fogyasszák nyugodtan, nincs olyan eredmény, amely határozottan kijelentené, hogy a tejivás egyértelműen ártalmas és ti­los. Persze a mértékletesség mindig hasznos. Összességében egyvalami jelent­hető ki teljes bizonyossággal. Teljes a katyvasz a válaszok között. Marad a kérdés, mit tegyen az ember? Az egyetlen érdemi megoldás, ha min­denki maga tapasztalja ki, mennyire bírja. Ha érezhetően rosszat vált ki, mindenképpen érdemes elhagyni. Aki viszont jól bírj a és imádja is, igya csak, a tejekben levő nagyszámú hasznos összetevő az ember előnyé­re válik. A képernyő előtt töltött idő hatással van a kisgyerekek agyára MTI-H(R Egy új kutatás szerint a digitális képernyő előtt töltött túl sok idő hatással van a gyerekek agyának fejlődésére: az amerikai gyermekorvosok nem tanácsolják a kisgyerekek digitális médiahasználatát. A kutatók szerint a digitális mé­diahasználat nyomot hagy az agy mintázatában: agyi képalkotó eljá­rással kimutatható változás követke­zett be az okoseszközöket és video­játékokat használó gyerekek agyá­ban. Az amerikai Nemzeti Egész­ségügyi Intézet (NIH) 300 millió dolláros költségvetéssel elkészült tanulmánya kimutatta, hogy a na­ponta több mint hét órát monitor előtt töltő 9-10 éves gyerekek agyának legkülső rétegén, amely az érzék­szervi információkat feldolgozza, korai elvékonyodás jelei tapasztal­hatók. „Nem tudjuk, hogy ezt vajon a képernyő előtt töltött idő okozza-e. Azt sem tudjuk, hogy ez vajon rossz fejlemény-e. Csak annyit tudunk egyelőre, hogy így néz ki azoknak a A naponta több mint hét órát monitor előtt töltő 9-10 éves gyerekek agyának legkülső rétegén, amely az érzékszervi in­formációkat feldolgozza, korai elvékonyodásjeleittapasztalhatók (Fotó: Shutterstock) gyerekeknek az agya, akik sok időt töltenek a képernyők előtt” - mondta el Gaya Dowling, az NIH orvosa, aki részt vett a projektben. Az NIH adatai szerint a napi több mint 2 órát a digi­tális képernyők előtt töltő gyerekek nyelvi és gondolkodási felmérői rosszabbak lettek, mint az eszközö­ket kevesebbet használóké. A tanul­mány, amelyhez 4500 gyermek agyát vizsgálták képalkotó eljárással, arra irányult, hogy kimutassa, vajon füg­gőséget okoznak-e a digitális eszkö­zök, de a kutatóknak még többévi munkájába telik, míg megértik és ér­tékelni tudják a hosszú távú követ­kezményeket. „Sok szempontból felmerül az ag­godalom, hogy egyfajta természe­tes, ellenőrizetlen kísérlet közepé­ben vagyunk mi, kutatók, amelynek alanyai a következő generáció gyer­mekei” - magyarázta Dimitri Chris­­takis, az Amerikai Gyermekorvosi Akadémia legfrissebb ajánlásairól szólva. Az akadémia új irányelvei­ben azt ajánlja a 18-24 hónaposnál fiatalabb kisgyermekek szüleinek, a videócsevegésen kívül ne engedjék őket digitális médiát használni. A tanulmány . első adatait 2019-ben tárják majd a nyilvánosság elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom