Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-03 / 276. szám
4 I RÖVIDEN Beiktatták Mexikó új elnökót Mexikóváros. Beiktatták szombaton Mexikó új elnökét, Andrés Manuel López Obradort, aki 70 év után az első baloldali elnök az országban. A ceremónián részt vett Mike Pence amerikai alelnök és Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt vezetője is. Beszédében López Obrador békés, de gyökeres változásokat ígért az ország életében és irányításában. Kijelentette, az országot évtizedekig irányító neoliberális kormányok katasztrofális örökséget hagytak maguk után, ezért célja a Mexikó újjászületését akadályozó korrupció és büntetlenség felszámolása. Az új elnök beszédében azonban megpróbálta megnyugtatni az üzleti szféra szereplőit, akiket aggodalommal töltenek el Obrador olykor szélsőségesnek hangzó ígéretei. (MTI) Klímakonferencia Katowicóban Katowice. A párizsi egyezmény szabálykönyvének megalkotása a célja a tegnap a lengyel Katowicében kezdődött COP24 ENSZ-klímakonferenciának. A december 14-ig tartó csúcstalálkozó feladata, hogy résztvevői rögzítsék a 2015-ben kötött klímaegyezmény technikai megvalósításának szabályait. A résztvevők 2016 óta foglalkoznak e feladattal. A nehézség abban rejlik, hogy a több mint 180 államnak, amely aláírta a párizsi egyezményt, egyezségre kell jutnia egy lehető legegységesebb rendszer megalkotásában, amely alapján jelentést tehetnek a klímavédelmi intézkedésekről. (MTI) Újabb vádemelós Netanjahu ellen Jeruzsálem. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és felesége elleni újabb vádemelést javasol az izraeli rendőrség az ügyészségnek csalás, korrupció és hivatali hatalommal való visszaélés gyanújával, ami már a negyedik az idén. A gyanú szerint Netanjahu bizonyos szabályozások megváltoztatásának kezdeményezésével több száz millió dollár értékű előnyt biztosított a Bezek Telekom távközlési szolgáltatónak. (MTI) Hasogdzsi-ügy: 11 üzenet a gyilkosnak New York. Tizenegy üzenetet váltott Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös a Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságírót meggyilkoló csoport vezetőjével a bűncselekmény elkövetését megelőzően és röviddel utána - közölte a Wall Street Journal lap, amely betekintést nyert a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vizsgálatának anyagába. A CIA adataira hivatkozva a lap azt írta, a trónörökös all elektronikus üzenetet Szaúd al-Kahtaninak, volt tanácsadójának küldte, aki a Hasogdzsi meggyilkolására, majd a bűnügy eltussolására Rijádból érkezett 15 fős csoportot irányította. (MTI) KÜLFÖLD 2018. december 3. I www.ujszo.com Csatazaj Párizs belvárosában A francia rendőrség rendkívüli állapot kihirdetését kérte a brutális párizsi zavargások miatt A rendőrökre támadó tüntetők közül sokan fekete csuklyát és álarcot viseltek. A francia hírtelevíziók tudósítói Párizsban soha nem tapasztalt háborús feszültségről, könnygázban úszó utcákról, terekről számoltak be. (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Emmanuel Macron francia elnök válságórtekezletet hívott össze az üzemanyagadó emelése ellen tüntető sárga mellónyesek megmozdulásait kísérő, egyre erőszakosabb zavargások miatt. A G20 csoport Buenos Aires-i csúcstalálkozójáról hazaérve a zavargások egyik központi színhelyére, a Diadalívhez ment, és fejet hajtott az Ismeretlen Katona sírjánál, amelyet meggyaláztak a rendbontók. A köztársasági elnököt a kormánytagokkal tett jelképes látogatásán a belvárosban ellentmondásosan fogadták a párizsiak. Voltak, akik fütyültek és Macron lemondását követelték, mások megtapsolták és azt kérték tőle, hogy tartson ki. A France2 köztévé értesülése szerint a zavargást kirobbantók ultrajobboldali szélsőséges csoportok tagjai, szerepelnek a titkosszolgálatok nyilvántartásában. A szenátus tegnap bejelentette, az illetékes bizottság holnap meghallgatja a közbiztonságért felelős kormánytagokat, hogy magyarázatot adjanak arra, milyen biztonsági intézkedéseket léptettek életbe szombaton, és hogyan alakulhatott ki háborús helyzet a fővárosban. Csatatérré vált belváros Felborított és kiégett autók tucatjai, felgyújtott épületek, betört és kifosztott kirakatok, megrongált buszmegállók, utcakövekből épített barikádok - csatatérre emlékeztetett szombat késő este Párizs belvárosának legelegánsabb része. Miközben a tűzoltók megpróbálták eloltani a lángoló gépkocsikat, a tüntetők baseballütőkkel szétvert újságosbódék és a bérbicikli-tárolók tartozékait dobálták a tűzre. Az Opera környékén bankautomatákat és szintén kirakatokat törtek be, a tér könnygázban úszott délután, miközben az egyik legelegánsabb kávéház, a Café de la Paix gyorsan elbarikádozta minden bejáratát. A Diadalívre „A sárga mellényesek győzni fognak” feliratot, az Operaházra „Macron = XVI. Lajos” feliratot festettek. Tegnap délelőtt azonban Párizs ismét a megszokott arcát mutatta: a külföldi turisták visszafoglalták a tüntetőktől a karácsonyi fényekben úszó Champs- Élysées sugárutat, és kezükben a luxusboltokban vásárolt ajándékokkal szelfiztek a kiégett gépjárművek és a rendőrkordonok között, többen gratuláltak a rohamrendőröknek. Többen viszont azt mondták francia újságíróknak, hogy soha nem láttak még ekkora rombolást egy városban. Több rendőrségi szakszervezet rendkívüli állapot kihirdetését kérte, ugyanis csatatérre emlékeztetett szombat késő este Párizs belvárosának legelegánsabb része a sárga mellényesek harmadik tiltakozónapja után. A rendkívüli állapot a 2015. november 13-i párizsi iszlamista merényleteket követően két évig volt érvényben, korábban pedig a 2005 novemberi külvárosi zavargások idején vezették be egyes városokban. Profi bajkeverők? A prefektúra tegnapi összesítése szerint a zavargásokban 133-an megsérültek, köztük 23 rendőr. A hivatalos tájékoztatás szerint 412 embert előállították, és közülük 378-at őrizetbe is vettek. Christophe Castaner belügyminiszter jelezte: kész minden lehetőséget megvizsgálni. A minisztérium adatai szerint szombaton országszerte 136 ezren tüntettek a sárga mellényesek felhívására. A belügyminiszter szerint a fővárosban, ahol 4600 rendőrt mozgósítottak, a tiltakozó 5500 tüntető közül 3 ezren törtek-zúztak. Christophe Castaner úgy véli, „profi bajkeverők” stratégiája alapján törtek ki a zavargások Párizsban. A helyzet miatt Edouard Philippe miniszterelnök nem utazik el az ÉNSZ klímaváltozással foglalkozó katowicei csúcsértekezletére. A sárga mellényes mozgalmat a Facebookon egy hónapja elindítók a Le Journal du Dimanche című vasárnapi hetilapban közzétett felhívásukban jelezték: készek a párbeszédre a kormánnyal. Mi akarunk a konstruktív düh szóvivői lenni című írásukban elítélték az erőszakot, politikai megoldást sürgettek a kormánytól, amelynek vezetőivel készek találkozni. Megmozdult az ellenzék Az utcára vonulók főbb követelései az üzemanyagadó eltörlése mellett továbbra is az életszínvonal javítására vonatkozó intézkedések, de többen követelték Macron államfő lemondását is. Laurent Wauquiez, a jobbközép Köztársaságiak elnöke népszavazást, Marine Le Pen a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (volt Nemzeti Front) elnöke pedig egyeztetést javasolt Macronnak az ellenzéki pártok vezetőivel. A radikális baloldali Lázadó Franciaországot vezető Jean-Luc Mélenchon szerint vissza kellene állítani a vagyonadót, amelyet Macron eltörölt. Mélenchon egyébként üdvözölte „az állampolgári lázadást, amely megrengette Macron és a pénz világát”. Rövid találkozó Trump és Putyin között a G20-on Putyin orosz elnök számára nem gond, hogy vértapad a szaúdi trónörökös kezéhez. A többiek kiközösítették Mohamed bin Szalmán trónörököst a G20 találkozóján az országvezetők hivatalos csoportképük készítésekor. (TASR/AP) Mégis sor körűit egy rögtönzött találkozóra Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között a G20 országcsoport csúcsértekezletének helyszínén - jelentették be amerikai és orosz részről anélkül, hogy bármiféle részletet közöltek volna. Buenos Aires. Korábban az amerikai elnök megerősítette, hogy találkozni kíván a csúcsértekezleten orosz hivatali kollégájával, majd a keresi incidens miatt lemondta a találkozót. Végül mégis beszélt egymással röviden a két nagyhatalom vezetője, de csak annyi történt, hogy a családi fotózás előtt váltottak egymással egykét szót. Vlagyimir Putyin később elmondta, rövid találkozójukon tömören kifejezték álláspontjukat a keresi incidensről a Fekete-tengeren. Közölte: álláspontjaik nem egyeznek, mindenesetre ismertette Trumppal az orosz szempontot. A két ország kormányzatának tisztségviselői viszont kapcsolatba léptek egymással. Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója elmondta: találkozott John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval. Megállapodtak abban, hogy Oroszország és az USA kész a továbbiakban is tartani a kapcsolatot. Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szíriái helyzetről, a keresi incidensről és az Azovi-tenger körüli ukrán-orosz vitáról folytatott megbeszélést a G20 országcsoport találkozóján. Merkel felszólította Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben a 2003-ban kötött orosz-ukrán szerződést, amelynek értelmében biztosítani kell a tengerszoros átjárhatóságát. November 25- én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket aztán elfoglalt, a 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. A történtek miatt Petro Porosenko ukrán elnök 30 napra hadiállapotot vezetett be. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint a Merkel-Putyin megbeszélés meglehetősen hosszú és részletekbe menő volt. Peszkov tudatta, Putyin találkozott Emmanuel Macronnal is, aki Merkelhez hasonlóan sürgette a keresi incidens nyomán letartóztatott és moszkvai börtönökbe szállított ukrán matrózok elengedését. Putyin leszögezte: a matrózok ügyében a bíróság az illetékes hatóság - mondta Peszkov. A csúcstalálkozón jelen volt Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös, akit a nyugati politikusok többsége elkerült, mióta nemzetközi megítélése súlyosan megromlott Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró meggyilkolásának következtében. Számos ország, amely részt vesz a csúcson, elítélte a gyilkosságot, amelyhez több forrás szerint is köze volt a szaúdi trónörökösnek. A trónörökös azonban ettől függetlenül több vezetővel találkozott. Donald Trump elnök közölte, valószínűleg januárban vagy februárban találkozik újra Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, a júniusi szingapúri első csúcstalálkozójuk után. Trump a csúcsértekezletéről hazatérőben beszélt erről. Három lehetséges helyszíne van a találkozónak - tette hozzá a Fehér Ház, de több részletet erről nem közölt. Trump azt is elmondta, „valamikor” az US A-ban is vendégül fogja látni az észak-koreai vezetőt. A szingapúri csúcson megállapodtak abban, hogy elkezdik a Koreai-félsziget teljes atomfegyvermentesítését, ennek folyományaként amerikai és észak-koreai tisztségviselők találkozókat tartanak, de elemzők szerint a megállapodásnak egyelőre nincs érdemi eredménye. (MTI)
