Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-13 / 285. szám
101 HASZNOS TANÁCS 2018. december 13. | www.ujszo.com Tudnivalók a szabadságról Kiegészítő szabadság Vannak olyan foglalkozások, melyek esetében a szokványos 4, illetve 5 héten (vagy ezek időarányos részén) kívül az alkalmazott jogosult úgynevezett kiegészítő szabadságra is, ami legkevesebb 1 hét. Például, aki egész évben a föld alatt dolgozik, vagy aki az egészségre ártalmas munkát végez. Az is jogosult kiegészítő szabadságra, aki csak a naptári év egy részében dolgozik - minden ledolgozott 21 napért jár a kiegészítő szabadság tizenketted része. A kiegészítő pihenést nem lehet kifizetni, a munkaadó nem adhat helyette bérpótlékot, hanem ki kell meríteni, elsőbbséget élvez. Tömeges szabadság A munkaadó az alkalmazottak képviselőivel folytatott egyeztetés után és a velük kötött megállapodás alapján a szabadságok tömeges merítését is elrendelheti, ha erre műszaki vagy egyéb okokból szükség van. Az üzemi szabadság nem tarthat 2 hétnél tovább, kivéve, ha komoly működési problémákról van szó, melyekről legkevesebb 6 hónappal előre tájékoztattak. Ilyen esetben a tömeges kényszerszabadság 3 hétig is húzódhat. Ha hivatásos művészeti csoportoknál küldenek el egyszerre mindenkit szabadságra, az nem tarthat 4 hétnél tovább. Színházakban és zenemüvek előadásával foglalkozó művészi csoportosulásoknál elrendelhetik, hogy az összes szabadnapot mindenki egyszerre vegye ki. Hétvége ás ünnepek Szabadnapokat akkor veszünk ki, amikor egyébként dolgozni kellene. Vagyis a szabadságpapírt csak a munkanapokért kell kiírni. Ha az összefüggő szabadságba beleesik valamilyen munkaszüneti nap (hétvége, államünnep), nem számolják a szabadnapok közé, hiszen akkor egyébként sem kell dolgozni. Minden egyes szabadnap esetében annyi óráért állapítanak meg bérpótlékot, amennyi ideig az adott napon dolgozni kellene. Például annak az alkalmazottnak, aki 11,5 órás műszakban végzi a munkáját, az 1 szabadnapért járó bérpótlékot úgy számolják ki, hogy a 11,5 órát kiszorozzák az illető átlag órabérével. (sza) Pár szabadnap átvihető j övőre ÖSSZEFOGLALÓ Közeledik az áv vége, karácsonykor és utána is sokan több időt akarnak a családjukkal tölteni, kivesznek néhány nap szabadságot. A munkaadó elutasíthatja a kóróst, esetleg megszakíthatja a pihenóst? Mi van, ha az idón nem sikerül az összes szabadnapot elhasználni? Gyakorlatilag minden a munkaadó jóakaratán múlik. Világszerte sokféle munkajogi előírás van érvényben, a szabadnapokkal kapcsolatban is nagy különbségek vannak. Például az USA kormánya nem garantál fizetett szabadságok és a munkavállalók negyede egyáltalán nem kap szabadnapot. Ha pedig valamelyik cég bonuszként mégis ad néhány pihenőnapot, az amerikaiak nem veszik ki. Ezzel szemben Franciaországban, az Egyesült Királyságban vagy Spanyolországban 30 vagy annál is több fizetett szabadnap jár. A szabadsághoz való jog Szlovákiában a foglalkoztatás alapvető feltételeihez tartozik. Azt a célt szolgálja, hogy az alkalmazottak regenerálódjanak, mégpedig az állandó jövedelmük kiesése nélkül. Sajnos a hazai munkajogi normák hézagosak, nem fogalmaznak egyértelműen, ebből kifolyólag többféleképpen értelmezhetőek. A munkatörvénykönyv csak azt szögezi le, hogy minden alkalmazottnak évente egyszer legalább két hétig tartó, megszakítás nélküli pihenést kell biztosítani, miközben fizetést kap - ezt az előző negyedév átlagkeresete alapján számolják ki. A szabadságok típusai Háromféle szabadság van: a naptári év vagy annak időarányos része alapján, a ledolgozott napok után járó, valamint a kiegészítő szabadságot. Akik nem egész évre szóló munkaszerződést kötöttek, a törvényben garantált 20, illetve 25 nap időarányos részére jogosultak. A szerződés aláírása után legalább 60 napot le kell dolgozni, az esetleges szabadságigényt a főnök az első két hónapban indoklás nélkül elutasíthatja, de jóvá is hagyhatja. Aki újonc a cégnél, a ledolgozott napokért szabadnap jár: minden 21 munkanapért az egész évre jóváhagyott szabadnapok tizenkettedére számíthat. A szabadnapok számának megállapítása sokkal A szabadság kivételét a munkaadóval kell egyeztetni (Michal Sebefta/NMH - illusztrációs felvétel) Téma: |J ; az éves wf szabadság ^_JL kimerítése w egyszerűbb, ha valaki rendszeresen, a munkaszerződésben megállapodott napokon, munkaórákban és órabérért dolgozik. Problémák rugalmas munkaidő, rendszertelen munkavégzés esetén szoktak lenni, például heti 3-4 munkanappal, rendszertelen munkaórákkal szeremé érvényesíteni a szabadnapokhoz való jogát. Ilyen esetben először meg kell határozni, az adott alkalmazott egész évben hány munkanapot dolgozik, s ez alapján kiszámolják az egész naptári évben : j áró szabadnapok időarányos részét. Éves terv A szabadságot mindig az aktuális évben kell kivenni. Ha erre nincs lehetőség, a munkáltató köteles az al- ; kalmazott rendelkezésére bocsátani a szabadságát úgy, hogy azt legkésőbb a következő év végéig kimeríthesse. A törvény azt nem említi, a következő esztendőbe hány szabadnapot lehet átvinni - elméletileg akár 2-3 hetet is, de ez ritka, esetleg olyan cégeknél fordulhat elő, amelyek elhanyagolják alkalmazottaik szabadságának a megtervezését. A munkaadóknak ugyanis éves szabadságolási tervet kellene készíteniük, melyben egész évre lebontják, ki mikor pihenhet úgy, hogy a cég működése zökkenőmentes legyen. A tervtől persze lehetnek eltérések, főleg ha azok az érintettek kölcsönös megállapodása alapján történnek. A cégek sokszor elfelejtenek ilyen tervet készíteni, ha pedig létezik is ilyen terv, arról gyakran elfelejtik tájékoztatni az alkalmazottakat. A vonatkozó normák szerint a munkaadónak legalább 14 nappal előre tájékoztatnia kellene arról, hogy szabadságot rendel el. Ahol normálisak a belső viszonyok, a szabadság időpontját a főnök és a beosztott közös megállapodása alapján határozzák meg - az alkalmazott valamit javasol, a főnök pedig rendszerint jóváhagyja. A szabadságok átvitele A legtöbb munkaadó belső szabályzatban határozza meg, legfeljebb hány napot lehet átcsúsztatni a következő évbe. Ez általában 5 nap szokott lenni, de kölcsönös megállapodás alapján lehet több is. Arra nincs lehetőség, hogy az idén megspórolt szabadságról lemondjunk, s helyette pénzt kéijünk. A Nemzeti Munkaügyi Felügyelőség szerint a gyakorlatban komoly problémát jelent a szabadságok átfizetésének a megtagadása. Munkajogi szakértők úgy vélik, csak a munkaviszony megszűnése az egyetlen ok a ki nem merített szabadnapok átfizetésére. A 2018-ból átcsúsztatott szabadnapok merítéséről a főnöknek legkésőbb 2019 június végéig döntenie kellene, ha ezt elmulasztja, az alkalmazott akkor veheti ki, amikor akarja. 2019 végéig azonban a 2018-as szabadságot mindenképpen el kell használni, 2020-ra már nem lehet átcsúsztatni. Ha jövőre sem sikerül kivenni, egyszerűen elveszik. Ez alól csak az anyasági vagy gyermekgondozási szabadságon, a hosszabb ideje betegállományban lévők képeznek kivételt - ők objektív okokból évekig tolhatják maguk előtt régi szabadságukat, s mikor visszatérnek dolgozni, utána merítik ki. (sza) Kinek hány szabadnap jár? 4 hét - legalább 20 szabadnap jár a 33 évnél fiatalabbaknak 5 hét - legalább 25 szabadnap jár a 33 évesnél idősebbeknek 8 hét - legkevesebb 40 szabadnap illeti meg a pedagógusokat 5 nap-a köztisztviselők ennyi plusz szabadnapot kapnak 1 hét - legalább ennyi kiegészítő szabadságot kapnak, akik a föld alatt dolgoznak vagy egészségre ártalmas munkát végeznek Igazolt munkahelyi hiányzások A munkatörvénykönyv meghatároz néhány esetet, amikor olyan objektív akadályok merülhetnek fel a munkavégzésben, hogy az alkalmazott igazoltan hiányozhat. Bizonyos esetekben bérpótlék is jár - az alkalmazott adott időszakra eső átlagkeresete. Ha nem tudunk megjelenni munkahelyünkön, szabadnapra van szükség, a legegyszerűbb fizetett szabadságra menni. Ha erre nincs lehetőség, például orvosi kivizsgálásra, szűrővizsgálatra 7 napot lehet évente felhasználni, erre az időszakra a munkaadó bérpótlékot is ad. A bérpótlék nélküli és a bérpótlékkal járó igazolt munkahelyi hiányzások: Bérpótlék nélkül ♦ az alkalmazott balesetet szenvedett, beteg, 7 napnál hosszabb betegszabadságon van - ilyenkor a Szociális Biztosító (SP) fizet ♦ anyasági vagy gyermekgondozási szabadságon van - az SP fizet ♦ karanténba kerül ♦ közeli hozzátartozó, családtag ápolása ♦ 10 évesnél fiatalabb gyermekét gondozza, akit egyébként nevelőintézetben él, de jelenleg nem lehet ott ♦ ha beteg vagy orvosi vizsgálatra szorul az a személy, aki egyébként a gyermekéről gondoskodik (ha az anyasági szabadságon lévő szülő beteg, és nem tud gondoskodni a gyermekről, a másik szülő is otthon maradhat) 4 ha részt vesz gyermeke vagy szülei esküvőjén - 1 fizetetlen szabadnap 4 ha közlekedési korlátozások, illetve a tömegközlekedési eszközök késése miatt nem tud eljutni munkahelyére, egyszer igazolják 4 költözés miatt évente két napig lehet távol maradni 4 a felmondási idő alatt hetente egy fél munkanapra lehetővé kell tenni, hogy az alkalmazott új munkát keressen magának 4 a sztrájk is igazolt hiányzásnak számít, bérpótlék nélkül Hiányzás bérpótlékkal 4 orvosi kivizsgálás, kezelés céljából - legtöbb 7 napra 4 kivizsgálások terhesség alatt 4 az apuka elviheti a feleségét a szülészetre, haza is szállíthatja 4 baleset vagy hirtelen megbetegedés esetén hétszer elkísérhetjük közeli hozzátartozónkat orvoshoz 4 az egészségkárosodott gyermeket a szülei tízszer fizetett munkanapon elkísérhetik szociális intézménybe vagy speciális iskolába 4 akinek meghal a házastársa vagy gyermeke, két napig hiányozhat, és még egy nap jár temetés céljából 4 ha meghal közeli hozzátartozónk, részt vehetünk a temetésen 4 ha valaki a saját esküvőjén vesz részt, 1 napig igazoltan hiányozhat 4 ha a rossz időjárás miatt nem tud eljutni munkahelyére, a munkaadó egy fizetett szabadnapot adhat 4 ha az alkalmazott a munkaadója érdekéből kifolyólag költözik új lakhelyre, legfeljebb 2 szabadnapot kaphat. JÖVŐ HETI TÉMA: FOGYASZTÓVÉDELEM ■ BECSERÉLHETŐ, REKLAMÁLHATÓ A KARÁCSONYI AJÁNDÉK?
