Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-13 / 285. szám
www.ujszo.com I 2018. december 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Egy sziget lehetősége A kultúrákat nem rendezhetjük hierarchikus viszonyba SÁNTA _____át John Allen Chau huszonhat éves világjáró misszionáriust november 18-án megölték a szentinelézek. Chau a fejébe vette, hogy elviszi a kereszténységet az elszigetelten élő törzsnek. Az Indiához (kicsit) közeli Andamán- és aNikobár-szigetek egyikén élő, amely sziget alapterülete alig haladja meg a 70 négyzetkilométert, a modem civilizációtól távolságot tartó, a modem vívmányoktól érintetlen szentineléz törzs minden kapcsolatfelvételt elutasító, sőt, ellenséges viselkedése ismert volt, a fiatal misszionárius mégis nekivágott a térítésnek egy Bibliával a kenujában. Meggondolatlan - vagy bátor—tettéért az életével fizetett. Chau illegálisan próbált eljutni a szigetre, mivel csak turistavízuma volt. Halászokat bérelt fel, akik a világtól elzárkózott népcsoport közelébe vitték, azonban nem a halálos kimenetelű térítés volt az egyetlen közeledési kísérlet. A misszionárius novemberben többször kísérletet tett arra, hogy bevegye a „Sátán utolsó erődjét”. Az egyik ilyen próbálkozás után a Bibliájába fúródott nyílvesszővel távozott. A vállalkozás veszélyével tisztában volt, hiszen az utolsó levelében arra kéri az Urat, hogy ha nem éli túl a kalandot, ne haragudjon a szentinelézekre. A hátrahagyott, tizenhárom oldalas levélben részletesen beszámol az önként vállalt szenvedéseiről, viszontagságairól, melyek nem tántoríthatják el attól, hogy Jézus dicsőségét hirdesse az utolsó földi „Sátántanyán”. A szigetcsoporton a szentinelézeken kívül még négy törzs található, azok azonban nem zárkóznak el a külvilágtól, míg a szentineléz törzs teljes elszigeteltségben él. És nem csupán elutasítják a közeledést, hanem ellenségesen, agresszíven reagálnak minden kapcsolatfelvételre. Akik nem vették komolyan a figyelmeztetést, azok közül többek életvonala a szigeten ért véget. A sziget ma az indiai hatóság felügyelete alá tartozik, melyhez három mérföldnél tilos közelebb hajózni. A bennszülöttek számát az óvatos becslések 50 fore, a merészebbek 250 főre teszik, ma védettséget élveznek, elsősorban a járványoktól és egyéb civilizációs betegségektől kívánják megóvni az életterületét - lándzsával és íjjal-védő maroknyi szentinelézt. Nem tudjuk, hogy a szentinelézek boldogabbak-e, mint a világ más részén élők. Annyi viszont biztosan állítható, hogy a kultúrákat nem rendezhetjük hierarchikus viszonyba, nem mondhatjuk, hogy az egyik kultúra jobb, mint a másik, a kulturális sokszínűség, sokféleség továbbra is nagy érték.- Látjátok, fiúk, ha vörös mellényt vettünk volna föl, egy ezressel többet kapunk. (Lubomir Kotrha karikatúrája) Egy sikeres „kisebbségi" lobbi FELEDYBOTOND brexit feltételeit a brit fennhatóság alatt élő ír kisebbség javára sikeresen alakítja Dublin és Brüsszel. Az ukrajnai orosz konfliktus nem kis részben etnikai-nyelvi konfliktus. Bosznia-Hercegovina három kisebbségének együttélése a balkáni béke záloga. Katalánok, baszkok, vallonok, flamandok, skótok - hogy mást ne említsek abban a sorban, amely kiválóan demonstrálja, hogy Európa modem történelmének nem kis részét a kontinens kisebbségei írják. Ki autonómiára törekszik, ki függetlenségre vagy anyagi önállóságra, esetleg egy egyszerű kiegyezésre a többségi nemzettel, elismerésre vagy azonos státusra. A lényeg hasonló mindenütt: Európa tele van kisebbségekkel és a hozzájuk kötődő vitákkal, konfliktusokkal és persze lehetőségekkel. Az európai történelemtől sosem állt távol, hogy vallási, etnikai vagy egyéb okokból felszabdalja magát. A kérdés most inkább az, hogy a jövőre nézve mit kezd kontinensünk a kisebbségeivel. Hogyan tudnák ezt az államok és az általuk létrehozott unió jobban kamatoztatni? Végre nem fenyegetést, hanem esélyt és gazdasági hidat látni bennük? A hidegháború évtizedeihez képest az állam mint közösségi szervező egység mellé felnőnek a régiók, metropolisok, regionális nemzeti együttműködések. Nagyvárosok egymással vagy államokkal is kötnek már szerződést, tartományok külföldi városokkal vagy államokkal. Belgiumban a szövetséget alkotó államok önálló külpolitikát vihetnek. Bajorországgal kapcsolatban sem kell sokáig magyarázni, hogy Berlinnek nem mindenben alárendelt. Londonnak a legnagyobb fejfájást a királyság négy darabjának összetartása okozza. Ki hitte volna, hogy Dublin mellett huszonhat európai uniós tagállam ilyen kitartóan felsorakozik, közel két esztendőn át, hogy a Nagypénteki Egyezményt megőrizzék az ír-szigeten? Ez a megállapodás zárta le a terror évtizedeit Eszak-írországban és szomszédainál, mindössze húsz évvel ezelőtt, 1998-ban. A kisebbségek közti békének ezt a zálogát kívánjuk most megőrizni. Londonban vannak, akiknek az egykori birodalom egysége ma fontosabbnak tűnik: azok, akik inkább az északír-ír szárazföldi határt látnák viszont szívesebben, mintsem az országon belüli kikötői vámhatárt az írtenger partjain. Erről folyik most a brexitvita nem kis része a brit parlamentben, hogy megengedhető-e, hogy a királyság északír területei a nagypénteki megállapodás és ezáltal az északír-ír határ átjárhatósága miatt közelebb maradjanak az EU-hoz, mint a brit sziget maga. A bátor kisebbségi politika tehát békét hozhat, és akár európai támogatást nyerhet. Dublin ereje a brexit tárgyalásokon szolgálhat példaként arra, hogyan lehet ezt a gyakorlatba is átültetni. Európai kisebbségei sokszor teremtettek már precedenst, tanulhatnak egymástól a jövőre nézve is. FIGYELŐ Porosenko: Putyin úr, ez háború! Petro Porosenko ukrán elnök a Fox News amerikai televíziónak adott inteijújában Vlagyimir Putyin elnöknek azt üzente, hogy az ukrán haditengerészek ellen a Kercsiszoros közelében végrehajtott orosz támadás nem egy szimpla határincidens volt, miként azt Moszkva igyekszik beállítani, hanem háborús cselekmény. „Putyin úr! Ez agressziós cselekmény! Putyin úr! Ez háború! Ez nem vicc, nem incidens és nem válság. Mert az önök reguláris katonai erői orosz zászló alatt támadást hajtottak végre ukrán hadihajók ellen. Erre nincs más magyarázat” - közölte Porosenko az interjúban. (MTI) Trump biztos a dolgában és a hatalmában Trump szerint az emberek „fellázadnának", ha őt alkotmányos eljárással eltávolítanák. Donald Trump szerint az emberek „fellázadnának”, ha alkotmányos eljárás keretében eltávolítanák őt az amerikai elnöki hivatalból - idézte a Politico című lap kedden este Trump interjúját, amelyet a Reuters hírügynökségnek adott. Trump a Fehér Ház Ovális irodájában fogadta a londoni székhelyű hírügynökség munkatársait. Az interjú során a többi között a Hasogdzsi-ügyről, az amerikaiszaúdi viszonyról, a jemeni háborúról, és az alkotmányos eljárás keretében történő esetleges eltávolításáról beszélt. „Nehéz eltávolítani valakit, aki semmi rosszat nem csinált, és aki országunk történetében a legvirágzóbb gazdaságot teremtette meg” - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy egyáltalán nem aggódik emiatt, annál is kevésbé, mert szerinte „az emberek fellázadnának, ha ez megtörténne”. Az elnök kötekedő megjegyzést tett azokra az ügyészekre, akik vizsgálják 2016-os elnökválasztási kampánya munkatársainak állítólagos orosz kapcsolatait. „Pitiáner dolgok ezek” - mondta az újságíróknak. Volt ügyvédjére, Michael Cohenra utalva - akire pénteken kért az ügyész több évig tartó börtönbüntetést - Trump megjegyezte: ha Cohen hallgatási pénz kifizetésével megsértett is bármilyen törvényt, az az ő baja. „Michael Cohen ügyvéd, feltételezem, tudja, mit csinál. Remélem, tudta is. Az ügyvédeim azt mondják, minden rendben volt” - jelentette ki. Ugyanakkor fontosnak tartotta leszögezni azt is, hogy volt ügyvédje nem kampánypénzből fizette ki azt a pénzt, amelyet két nőnek adott állítólag azért, hogy hallgassanak a Trumphoz fűződő kalandjukról. Az újságírók kérdezték az eínököt Dzsamál Hasogdzsi, szaúdi újságíró meggyilkolásáról és arról, hogy szerinte vajon Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökösnek volt-e köze hozzá, ám Trump közölte: nem kíván ezzel foglalkozni. „Annyit mondhatok - tette hozzá -, hogy ő (Szalmán herceg) azt állítja, hogy nem volt köze hozzá, egyesek azt mondják, hogy nem volt köze hozzá, mások pedig azt állítják, hogy volt”. Trump megismételte: „a tény az, hogy (a szaúdi trónörökös) vehemensen tagadja”. Kifejtette továbbá: reméli, nem hozakodnak elő azzal, hogy további lépéseket tegyen Szaúd-Arábia ellen, hiszen azzal a szaúdi pénz Oroszországba és Kínába vándorolna és több százezer amerikai munkahely is veszélybe kerülne. Donald Trump kifejtette: ő és kormányzata kiáll Szaúd-Arábia mellett és ez a trónörökös melletti kiállást is jelenti. „O Szaúd-Arábia vezetője” — fogalmazott, és Rijádot „nagyon jó” szövetségesnek nevezte. A jemeni háborúról hangsúlyozta: nyitottan áll hozzá, hogy Washington véget vessen az amerikai részvételnek, de - mint mondta - „a tánchoz két ember kell”. Megismételte korábbi álláspontját, mely szerint Iránnak távoznia kell a térségből. Újraválasztási kampányáról bizakodó hangot ütött meg. Idézte a Rasmussen közvéleménykutatóintézetet, amelynek hétfői adatai szerint 50 százalékos az elfogadottsága. „Ez nagyobb arányú, mint Obamáé volt, jóval nagyobb arányú” - mondta. És hozzátette: „még Bruce Springsteen is azt mondta, hogy nincs senki, aki legyőzhetné Trumpot”.