Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)

2018-12-12 / 284. szám

8 I KÜLFÖLD 2018. december 12. | www.ujszo.com Macron kisebb engedményei Bizalmatlansági indítványt nyújtanak be baloldali pártok a francia kormány ellen Emmanuel Macron államfő a beszéde közben. Egy picit meghátrált. (TASR/ap) RÖVIDEN Leleplező újságírók az óv emberei New York. A megölt szaúdi új­ságíró, Dzsamál Hasogdzsi, a Fülöp-szigeteki Maria Ressa, a mianmari Wa Lone és Kyaw Soe Oo, valamint az annapolisi Ca­pital Gazette szerkesztősége lett megosztva az év embere a Time magazinnál. A lap először ne­vezett meg olyan valakit az év emberének, aki már nem él. A szaúdi vezetéssel szemben kri­tikus Hasogdzsit október 2-án gyilkolták meg Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. Ressa egy olyan Fülöp-szigeteki hírportál alapítója, ami folya­matosan beszámol Rodrigo Du­­terte elnök drogok ellen hirdetett háborújának áldozatairól. A két őrizetbe vett mianmari újságíró a Reutersnek dolgozva számolt be a rohingja muszlimok töme­ges meggyilkolásáról, (index, ú) Tárgyalnak a jemeni fogolycseréről Stockholm. Összeállították a kicserélendő foglyok listáját a jemeni polgárháború lezárásáról tárgyaló küldöttségek, és meg­kezdték egyeztetéseiket a fo­golycsere kivitelezéséről. „A két oldal több mint hétezer nevet tartalmazó listát adott át a má­siknak” - mondta Gálib Mutlak, a síita húszi lázadók delegáció­jának tagja. A nemzetközileg el­ismertjemeni kormány külügy­minisztere, Hálid al-Jamáni je­lezte, az általuk átadott lista több mint 8,5 ezer fogoly nevét tartal­mazza, köztük aktivistákét és új­ságírókét is. A 2014 óta dúló polgárháború a világ legsúlyo­sabb humanitárius válságához vezetett az országban. (MTI) Merénylet az afgán hírszerzés ellen Kabul. Öngyilkos merényletet követtek el tegnap az afgán hír­szerzés több tagja ellen a fővá­rostól, Kabultól nyugatra, leg­alább négyen meghaltak, hatan megsebesültek. A támadó Pag­­mán város határánál hozta műkö­désbe a robbanószerrel megpa­kolt autót a biztonsági konvoj közelében. Az ország déli, Kan­­dahár tartományában legalább 8 rendőr meghalt az iszlamista tá­­libok órákig tartó támadásában egy biztonsági ellenőrző pontnál - közölte Aziz Ahmad Azízi, a kormányzó szóvivője. (MTI) Irán elismerte a rakétakísérletet Teherán. Az iráni Forradalmi Gárda elismerte, a közelmúltban rakétakísérletet hajtott végre. Mike Pompeo amerikai külügy­miniszter szóvá tette, szerinte Teherán olyan közepes hatótá­volságú ballisztikus rakétával hajtott végre kísérletet, amely képes több atomtöltetet is hor­dozni. „Folytatjuk rakétatesztje­inket, ez a legutóbbi egy fontos kísérlet volt” - mondta Amir Ali Hádzsizádi, az Iszlám Forradal­mi Gárda légierejének parancs­noka. Állítólag Irán évi 40-50 rakétatesztet hajt végre. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Emmanuel Macron francia államfő hétfő esti tele­víziós beszédében jogosnak nevezte a francia kormány szociális és adópolitikája ellen negyedik hete tüntető sárga mellényesek elégedetlen­ségét, a velejáró erőszakot ugyanakkor elfogadhatat­lannak tartja. Macron államfő beszédében elis­merte, tisztában van azzal, hogy egyes szavai sértőek lehettek a múlt­ban, valamint közölte, hogy nem lát­ta meg azonnal a szociális válságje­leit. Az államfő jogosnak nevezte a sárga mellényesek elégedetlenségét, jelezte, hogy megértette a dühöt, az azzal járó erőszakot ugyanakkor el­fogadhatatlannak tartja. „Semmi­lyen elégedetlenség nem igazolhatja egy rendőr, egy csendőr megtáma­dását. Amikor az erőszak elszaba­dul, a szabadság véget ér” - mondta Macron. Az államfő szerint negyven év problémái törtek felszínre az út­­blokádoknál, amelyeket nem tudott a politika eddig orvosolni, és ebből vállalta a saját részét is a másfél év­vel ezelőtti megválasztása óta. Magasabb minimálbér A köztársasági elnök 13 perces beszédét nagy várakozás előzte meg, miután a december 1-jei erőszakos zavargásokba torkollott tüntetőnap után most először szólalt meg az ügyben. Emmanuel Macron jelké­pesen „gazdasági és szociális rend­kívüli állapotot” hirdetett ki, és el­mondta: az a célja, hogy Franciaor­szágban ezentúl mindenki méltó módon élhessen meg a munkájából. Konkrét intézkedéseket is bejelen­tett a tüntetők anyagi terheinek eny-Eurépai uniós államok főváro­saiban kezdett tárgyalásokat a brit miniszterelnök. Theresa May a brit EU-tagság megszű­nésének (brexit) feltételrend­szerét rögzítő megállapodás kapcsán a londoni parlament képviselői által kifejezésre juttatott aggályokat kívánja felvetni tárgyalópartnereinek. Brüsszel. Theresa May brit kor­mányfő tegnap Brüsszelben Jean- Claude Junckerrel, az Európai Bi­zottság és Donald Tuskkal, az Eu­rópai Tanács elnökével egyeztetett, akik azonban egyértelműen kizárták a már elfogadott brexitmegállapo­­dás feltételeinek újratárgyalási le­hetőségét. Juncker azon meggyőző­désének adott hangot, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltéte­leit rögzítő szerződés a lehető leg­jobb és egyben az egyetlen lehetsé­ges egyezség. „Nincs lehetőség új­ratárgyalásra” - szögezte le, azon­ban hozzátette, hogy lehet szó újabb dokumentum elfogadásáról, amely­ben tisztáznának, jobban elmagya­ráznának egyes kérdéseket. Markellel egyeztetett May tegnap körútját folytatva Mark Rutte holland miniszterelnök­kel és Angela Merkel német kancel­hítésére: a minimálbér január 1-jétől 100 euróval emelkedik, ami az inf­láción felül mintegy 10 százalékos emelést jelent. A 2 ezer eurónál ala­csonyabb összegű nyugdíjak után ezentúl nem kell járulékokat fizetni (eddig csak az 1200 eurónál alacso­nyabb nyugdíjak mentesültek a já­rulékfizetések alól), a túlórapénzek pedig adó- és járulékmentesek lesz­nek a jövő évtől. Ez utóbbi, a 2007 és 2012 között hivatalban volt Nicolas Sarkozy államfő által bevezetett in­tézkedést, az előző elnök, a szocia­lista Francois Hollandé törölte el. Emmanuel Macron arra kérte a mun­káltatókat, hogy minden munkavál­lalónak fizessenek év végi bonuszt, amely adó- és járulékmentes lesz. Ennek érdekében az elnök tegnap fogadta a nagyvállalatok és bankok vezetőit. Macron azt is szeretné, ha minden francia nagyvállalat ezentúl Franciaországban adózna. Méretes hiány jöhet Kizárta viszont a vagyonadó visszaállítását, amelyet a ciklusa kezdetén törölt el a nemzetgyűlés, és amelyet az egyik legnagyobb igaz­ságtalanságként emlegetnek a sárga mellényesek. Az elnök szerint az in­tézkedésnek köszönhetően új mun­kahelyek jöttek létre, ugyanis a va­gyonosok nem viszik külföldre a pénzüket és szívesebben fektetnek be Franciaországban. A sárga mellé­nyesek többsége a vidéki alsó kö­zéposztály bérből és fizetésből élő rétegéhez tartozik, és igazságtalan­nak tartja a kormány szociális és adópolitikáját, amely ellen novem­ber 17-én kezdődtek országszerte tüntetések a közutakon épített úttor­­laszok mentén. A bejelentett intéz­kedések Olivier Dussopt költségve­tési államtitkár szerint mintegy 8-10 milliárd euróba kerülhetnek a költ­ségvetésnek. lárral is tárgyalt. A brit miniszterel­nök hétfőn bejelentette, hogy elha­lasztják a tegnapra tervezett parla­menti szavazást a kiválási egyez­ményről, mivel ha megtartják, akkor azt az alsóház jelentős többséggel elutasítaná, ezért inkább előbb meg­próbál tárgyalni az uniós intézmé­nyekkel és a huszonhetekkel a kép­viselők nagy része által aggályosnak tartott elemekről. Lebegtetett referendum A miniszterelnöki hivatal egye-Brüsszel máris éber Az Európai Bizottság azonnal je­lezte, figyelemmel kíséri a bejelentett új kiadások költségvetési vonzatait. „Az Európai Bizottság szorosan fi­gyelemmel fogja követni Macron el­nök bejelentéseinek hatását a francia költségvetési hiányra” - mondta Pi­erre Moscovici uniós gazdasági és pénzügyi biztos. „Folyamatos kap­csolatban vagyunk a helyi hatósá­gokkal” - tette hozzá a brüsszeli tes­tület francia tagja. Félő, hogy a jóléti kiadások miatt Párizs költségvetési hiánya megugrik és nem tudja betar­tani a maastrichti kritériumokat. Izmot villant az ellenzék Bizalmatlansági indítványt nyújt be a francia Szocialista Párt (PS) a radikális baloldali Lázadó Francia­­országgal és a Francia Kommunista Párttal együtt a kormány ellen a sár­ga mellényesek megmozdulásai lőre azt jelezte, hogy még január 21 - e előtt megtartják az elhalasztott szavazást, addig viszont próbálnak alkudozni. Van egy olyan lehetőség is, hogy May a megállapodás lesza­vazása miatt valami váratlant húz, habár nem valószínű, hogy egy nyilvános szavazás neki inkább kedvezne: a felmérések szerint a választók többsége elégedetlen a javaslatával. Ez lehet egy újabb re­ferendum, amin a megállapodás és a rendezetlen kilépés között kellene választani, vagy akár egy előreho­nyomán kialakult válság kezelése miatt. A szocialisták korábban azt mondták, hogy megvárják Emma­nuel Macron beszédét a sárga mel­lényesek tiltakozó akciójáról, de ezt követően úgy határoztak, hogy csatlakoznak az indítványt beadók­hoz. A szocialisták „hallatni akarják hangjukat és ismertetni konkrét ja­vaslataikat” - mondta Boris Valla­­ud, a párt szóvivője. Szerinte az ál­lamfő hétfői beszédében nem adott „sem helyes, sem felelősségteljes” válaszokat a „hármas - szociális, környezeti és demokratikus - vál­ságra, az intézkedéseket és a finan­szírozást illetően sok területet ho­mályosan hagyott”. A beszéd után a sárga mellényesek és az ellenzék is elismerte, hogy az elnök megtette az első lépéseket, de jelezték, hogy a tüntetések folytatódni fognak, és szombaton ismét jelentős mozgósí­tás várható. zott választás is. Ez azonban felte­hetően túlzott kockázatokkal járna. Egyébként Theresa May tegnap meglebegtetett egy újabb referen­dum kiírásának lehetőségét is, azonban hozzátette, a bentmara­­dásra nem lehetne voksolni. A brit miniszterelnök az előzetesen is­mertetett hivatalos program alapján részt vesz az Európai Unió csütör­tökön kezdődő brüsszeli csúcsta­lálkozóján is. Egy végső uniós csúcs Ismét napirendre kerül az európai uniós vezetők e heti csúcsértekezle­tén az Egyesült Királyság kiválásá­nak' ügye, de a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit rögzítő szerződésről nem nyithatók újra a tárgyalások — közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Tusk ar­ról számolt be a Twitteren, hogy nem tárgyalható újra az egyezség, az ír-északír határellenőrzés visszaál­lításának megakadályozását célzó tartalékmegoldás sem, amely a brit belpolitikai konfliktus alapja, de a bennmaradó tagállamok készek megvitatni, hogyan máshogy lehet­ne megkönnyíteni a londoni ratifi­kációt. „Miután fogy az idő, a ren­dezetlen kiválásra való felkészülé­sünkről is megbeszélést fogunk folytatni” - írta. (MTI, ú) Juncker a brexitről: nincs lehetőség újratárgyalni May és Juncker. Brüsszel már nem hátrál a brexit ügyében. (TASR/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom