Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)

2018-12-10 / 282. szám

4 I KÜLFÖLD 2018. december 10. | www.ujszo.com Pusztítás után A gazdasági miniszter szerint katasztrofális párbeszéd jön a zavargások hatása a francia gazdaságra Afrancia fővárost a szombati tüntetés is alaposan megviselte (TASR/ap) RÖVIDEN Timmermans a szocialisták jelöltje Lisszabon. Egyedüli jelöltként hivatalosan is Frans Timmer­­manst, az Európai Bizottság első alelnökét választotta listaveze­tőjévé szombati lisszaboni kongresszusán az Európai Szo­cialisták Pártja (PES). A talál­kozó résztvevői egyhangúlag szavazták meg Timmermanst, miután egyedüli riválisa, Maros Sefcavic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős szlovák alelnöke a párt egységének erő­sítése céljából novemberben visszalépett. (MTI) Kisebbsógi kabinet lesz Belgiumban Brüsszel. Kisebbségi kormányt alakít Charles Michel belga kormányfő, miután lemondtak a legnagyobb koalíciós partner, a jobboldali Új Flamand Szövet­ség (N-VA) nevű flamand naci­onalista párt miniszterei. Az Új Flamand Szövetség - 4 év közös kormányzás után és öt hónappal a következő, májusban esedékes parlamenti választások előtt— azért döntött a kormányból való kilépés mellett, mert nem tudták áthidalni a közte és a másik há­rom koalíciós párt között kiala­kult mély nézetkülönbségeket az ENSZ migrációs csomagjáról - a flamandok a dokumentum aláírása ellen szavaztak. (MTI) Nem akarnak rabszolgák lenni Budapest. Több ezer embert vittek utcára szombaton a ma­gyar szakszervezetek, hogy a Fidesz túlóratörvénye ellen til­takozzanak. A hivatalos rendez­vény után közel ezer ember áttört a rendőrsorfalon, hogy a Parla­ment előtt tiltakozzon. A javaslat úgy módosítaná a munka tör­vénykönyvét, hogy az engedé­lyezett túlórák számát a mostani évi 250-ről 400 órára emelnék. Mindezt a munkaadók kollektív szerződés nélkül, a munkaválla­lóval kötött megállapodás alap­ján is megtehetnék. (444.hu) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Brüsszel. Édouard Philip­pe francia kormányfő szerint eljött a párbeszéd ideje a kor­mány szociális és adópolitiká­ja ellen tüntető sárga mellényesekkel a szombati negyedik országos tiltakozónap után. Emmanuel Macron államfő a hét elején megszólal, és konkrét intézke­déseket fog javasolni - ígérte meg a kormányfő. Egy héttel azután, hogy a múlt szombati párizsi zavargások ké­pei bejárták a világot, a sárga mellé­­nyesek ismét tömegesen vonultak ut­cára a francia fővárosban és a vidéki nagyvárosokban a kormány gazda­ságpolitikája ellen tiltakozva, or­szágszerte mintegy 125 ezren tilta­koztak a december eleji 136 ezer után. Párizsban és a nagyobb városokban a be nem jelentett megmozdulásokon a radikális tüntetők és a rendőrök kö­zött számos helyen történtek össze­csapások, és a kizárólag az össze­tűzést kereső rendbontók is megje­lentek a tömegben, gépkocsikat bo­rogattak és gyújtottak fel, üzleteket Washington. Donald Trump amerikai elnök igazságügyi minisz­ternek William Barr jogászt, új ENSZ-nagykövetnek pedig Heather Nauert külügyi szóvivőt jelöli. Wil­liam Barr a néhai George H. W. Bush kormányzatának igazságügyi mi­nisztere volt, Nauert pedig, aki ko­rábban újságíróként dolgozott, 2017 óta a külügyminisztérium szóvivő) e­­ként tevékenykedett. Mindkettőre szenátusi meghallgatás vár. Az év végéig távozik hivatalából John Kelly, a washingtoni Fehér Ház ka­binetfőnöke - jelentette be a hétvé­gén Trump. Az amerikai elnök azt is közölte: Mark Milley tábornokot je­löli a vezérkari főnökök egyesített bi­zottsága elnökének. Az amerikai saj­tó az utóbbi napokban már cikkezett a kabinetfőnök küszöbönálló távozá­sáról, mivel Trump és Kelly kapcso­lata látványosan megromlott, sajtó­fosztogattak. A múlt szombatinál azonban jóval kevesebb erőszakos cselekmény történt, ami a miniszter­elnök szerint a rendőri erők jó felké­szülésének köszönhető, taktikájukkal sikerült a rendbontók dinamikáját megtömi. Országszerte közel 1700 előállítás történt, 974-en kerültek őri­zetbe, többségük nem az összecsapá­sokat követően, hanem azokat meg­előzendő. Christophe Castaner bel­ügyminiszter szerint 118-an sérültek meg a tüntetők közül, ez feleannyi, mint múlt héten, és 17 rendőr is sérü­lést szenvedett. Legalább hetven, a belga kor­mány gépjármüveket érintő adópo­litikája miatt szerveződött, sárga mellényes tüntetőt állítottak elő, és több mint tíz ember ellen indítottak eljárást a hatóságok szombaton Brüsszelben. A mintegy ötszáz tün­tető a belvárost körülvevő belső körgyűrű és az uniós intézmények­nek otthont adó városrész határán és utcáin gyülekezett, onnan vonult az Európai Bizottság és Tanács épüle­teinek otthont adó Schuman térhez, komoly fennakadásokat okozva a környék forgalmában. A legkomo­lyabb összecsapás az Európai Par­lament épületénél volt, ott a sorfalat értesülések szerint már beszélő vi­szonyban sincsenek. Kelly korábban belbiztonsági miniszter volt. Szópárbaj tört ki Donald Trump és korábbi külügyminisztere, Rex Til­­lerson között. Donald Tmmp „kő­butának” nevezte Tillersont, miután a volt tárcavezető egy rendezvényen azt mondta, hogy az elnök gyakran olyan politikai döntésekre akarta rá­bírni őt, amelyek törvényt vagy szer­ződéseket sértettek volna. Trump a Twitteren azt írta, hogy a jelenlegi külügyminiszter, Mike Pompeo „nagyszerű munkát végez”, míg elődjének, Tillersonnak „nem volt meg a szükséges szellemi képessé­ge” ahhoz, hogy vezesse a külügy­minisztériumot, és átlássa az ameri­kai külpolitikát. „Buta volt, mint a kő, és nem tudtam elég gyorsan megszabadulni tőle. Pokolian lusta volt”-fogalmazott Trump. (MTI) álló rendőrök könnygázlövedékek­kel szorították vissza a rendbontó­kat. A sárga mellényes tüntetők az ország több részén, főként a Fran­ciaországgal határos utakon és au­tópályákon folytattak forgalomkor­látozó megmozdulásokat. A kormány szociális és adópoliti­kája ellen tüntető sárga mellényesek megmozdulásait kísérő zavargások hatásai katasztrofálisak a francia gazdaságra - jelentette ki Bruno Le Maire gazdasági miniszter, aki sze­rint a kormánynak egy „nemzeti London. Hétvégi brit sajtóérte­sülés szerint a kormány elhalasztja a holnap estére kitűzött alsóházi szavazást a brit EU-tagság meg­szűnésének (brexit) feltételrend­szerét rögzítő megállapodásról, és Theresa May miniszterelnök meg­próbál módosításokat elérni az egyezményben a jövő heti évzáró EU-csúcson. A The Sunday Times konzerva­tív vasárnapi brit lapnak név nél­kül idézett kormánytagok és kor­mányzati tanácsadók egybehang­zóan azt mondták, hogy várakozá­suk szerint Theresa May ma beje­lenti a parlamenti szavazás elha­lasztását, annak érdekében, hogy az Európai Unió csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján meg­próbálkozhasson még egy utolsó diplomáciai erőfeszítéssel az egyezmény módosítására. A The válságot” kell orvosolnia. „Kataszt­rófa a kereskedelem és katasztrófa a gazdaságunk számára. A károk számláját az állam állja szolidaritás­ból, és a biztosítóknak, mindenkinek bele kell tennie a magáét” - fogal­mazott a miniszter. A francia kor­mány - eleget téve a sárga mellényes mozgalom fő követelésének - beje­lentette, eltörli az üzemanyagadó jö­vőre tervezett emelését, és élet­színvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti azt, de a tüntetők ezt már kevésnek tartják. Sun on Sunday úgy tudja: a Kon­zervatív Párt alsóházi frakciójának a parlamenti ügymenet irányításá­ért felelős tisztviselői ma még egy­szer felmérik a pártcsoport hangu­latát és voksolási preferenciáit, és May ennek ismeretében hozza meg döntését a keddre előirányzott sza­vazás esetleges halasztásáról. A Downing Street cáfolja ezeket az értesüléseket. A londoni minisz­terelnöki hivatal szóvivője tegnap annyit közölt, hogy az alsóházi szavazást a kijelölt kedd esti idő­pontban megtartják. A jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján mindazonáltal valószínűtlennek tűnik az egyezmény keddi elfoga­dása. Stephen Barclay brexit­­miniszter kijelentette, May tisztsé­gében maradna még akkor is, ha az alsóházi szavazáson a kormány sú­lyos vereséget szenved. (MTI) Trump szid és tisztogat Brexit: mikor szavaznak? Magyarellenes provokátor bukott le Ungvár. Az ukrán hatóságok megtalálták és meggyanúsították az októberben Kárpátalja több járásában kihelyezett magyarel­lenes óriásplakátok feltételezett megrendelőjét, egy munkácsi nőt - táj ékoztatott az Ukrán B izton­­sági Szolgálat (SZBU). Eszerint a Kárpátalja megyei ügyészség az SZBU kárpátaljai főosztályá­val és a rendőrséggel közösen le­leplezte a provokatív tartalmú óriásplakátok kárpátaljai illető­ségű megrendelőj ét és nyomta­tásának szervezőjét. A nyomozás megállapította, a 31 éves mun­kácsi nő egy reklámügynökség­nél rendelte meg és fizette ki az Állítsuk meg a szeparatistákat feliratot és a kárpátaljai magyar­ság 3 prominens vezetőjének fényképeit tartalmazó óriáspla­kátokat, amelyeket október 20-án helyeztek ki Kárpátalja több já­rásában a főutak mentén. (MTI) A CDU új elnöke kész szembeszállni Merkellel A migráció és a biztonság té­máját veszi elsőként napirend­re a német Kereszténydemok­rata Unió (CDU) új elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer. A CDU támogatja az ENSZ migrációs csomagját. Berlin. A politikus arra a kérdésre, hogy mi lesz az első nagy projektje, elmondta, hogy januárban úgyneve­zett műhelytanácskozást szerveznek a migrációról és a biztonságról szak­értők és a jelenlegi „migrációs és menekültügyi politika bírálói” rész­vételével. Ä tanácskozás célja konk­rét javítások kidolgozása - mondta Annegret Kramp-Karrenbauer. Hozzátette, hogy az eredményeket beépítik majd a májusi európai par­lamenti választásra készítendő prog­ramba. Hangsúlyozta, hogy az alul­maradt elnökjelölteknek - Friedrich Merz volt parlamenti (Bundestag) Sokfeladatvára pártelnökre (TASR/AP) frakcióvezető, Jens Spahn egészség­­ügyi miniszter- is tenniük kell a CDU egységének megőrzéséért. Az el­nökválasztási küzdelem során min­dig egyetértettek abban, hogy mind­hárman felelősek a párt összetartá­sáért, azért, hogy a választásból egy­ségesen kerüljön ki a CDU. Kramp-Karrenbauer arról is be­szélt, hogy miként képzeli el a párt és a szövetségi kormány viszonyát az új felállásban. Jelezte, hogy ezen a te­rületen is átalakításokra készül. Hangsúlyozta, hogy hajlandó „szem­beszállni” Angela Merkel kancellár­ral, a CDU volt elnökével, ha a párt érdeke ezt diktálja. „Ami jó, azt to­vábbvisszük, és változtatunk, ahol változtatni kell” - fogalmazott. Ki­fejtette, hogy erősíteni kell a párt sze­repét a kormányzati döntések meg­hozatalában. A párt keresztényszoci­ális irányzatához és Angela Merkel középre húzó politikájának támoga­tóihoz sorolt Annegret Kramp- Karrenbauert szűk többséggel, a kül­döttek 51,7%-ának támogatásával választották még elnöknek a CDU hamburgi tisztújító kongresszusán. Az ENSZ tervezett globális mig­rációs megállapodását támogató ha­tározatot fogadott el a német CDU a hamburgi hétvégi tisztújító kong­resszusán. A küldöttek nagy több­séggel fogadták el a pártvezetés in­dítványát, amely szó szerint meg­egyezik a szövetségi parlamentben (Bundestag) november végén meg­szavazott határozattal. A kong­resszusi vitában az indítványt bemu­tató vezérszónok, Ralph Brinkhaus, a CDU és a bajor testvérpárt, a Ke­resztényszociális Unió (CSU) közös Bundestag-frakciójának vezetője élesen bírálta a CDU/CSU-tól jobb­ra álló, Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki pártot, amiért soha nem tapasztalt módszerrel, a „tények tudatos elhallgatásán alapu­ló internetes kampánnyal” megpró­bálta befolyásolni a parlamentáris demokráciát. A megállapodást ma fogadják el az ENSZ-nek a marrokói Marrákesben tartandó tanácskozá­sán, amelyen részt vesz Angela Merkel kancellár is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom