Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)

2018-12-08 / 281. szám

14 OTTHON PRESSZÓ ■ 2018. DECEMBER 8. www.ujszo.com Corinna Thiel friss, modern otthont teremtett egy régi lakásban, melynek varázsát a nyikorgó kazettás ajtó, a spaletta, a magas mennyezett adja Minimalizmus fekete-fehérben Goethe városában, Majna Frankfurt­ban „az igaznak, a szépnek, a jónak” énékéhez tartják magukat. Ez a felirat olvasható a városi operaház homlokzatán is. Amikor Corinna Thiel Frankfurt­ban érkezett, elvarázsolta őt ez a felirat, és elhatározta, hogy a gon­dolatot modern elemekkel átvi­szi a lakásába. A tehetséges fiatal marketing szakember, jógatanár, aki szereti a szép dolgokat, kitárta lakása ajtaját, hogy mi is betekint­hessünk stílusosan berendezett otthonába. Azonnal szembeödik az egyszerű vonalvezetés, a kevés színnel kom­binált minimalizmus fekete-fehér­ben. Corinna szereti a különleges kombinációkat, az apró szokadan eltéréseket, mind a divatban, mind a lakberendezésben. Kedveli a cse­csebecséket is, de nem tűri, hogy azokból túl sok legyen. ,A csecse­becséket állandóan rendezgetem, és az éppen nem aktuális dísz­tárgyakat eltüntetem a fiókban.” Hatvankét négyzetméteres lakása ezért is látszik mindig rendezett­nek és tisztának. Az otthon varázsát az olyan a rész­letek adják, mint amilyenek a régi lakásokra jellemző kicsit nyikorgó kazettás ajtók, a nagy ablakok, a magas mennyezet. „Szeretem, ha valami modern elem valami régi­vel keveredik” - mondja a 33 éves Corinna. Lakásában a fekete és a fehér szín uralkodik, ám hogy otthona ne legyen túl formális és túl ri­deg, a fekete-fehér koncepciót megbontja a világos fapadló és a pisztáciaszínű fal. „Mindig is tudtam, hogy a lakásom majd egyszer ilyen színvilágú lesz. Ami­kor öt évvel ezelőtt Frankfurtba költöztem, magam kevertem ki, és vittem fel a falra ezt a színt.” És máig meg van elégedve az ered­ménnyel. A nappalit, amely fekete bútorral és egy egyszerű, mohazöld, szür­ke és őszibarack színű párnák­kal díszített bőr ülőgarnitúrával van berendezve, finom elegancia uralja, épp a korábban említett pisztáciazöldnek köszönhetően. Érdekes, hogy ezt az eleganciát a modern neonszínű elemek, a lét­rapolcon levő cipő vagy a színes könyvborítók sem bontják meg. Ugyanez a vonalvezetés mutatko­zik be az ebédlőben is, ahol a fehér dominál. A fényes asztalt Vitra­­székekkel kombinálta - ezekre di­ákkora óta vágyott. Egy klasszikus darabba mindig érdemes befektet­ni, nem csak a bakok városában. „Nagyszerűen lehet őket új és különös darabokkal kombinálni, és ideális esetben hosszú ideig szol­gálják az embert.” Minthogy nincsenek családi erek­lyéi, régi bútordarabjai, Corinna azt szeretné, ha pár éves bútorai sokáig maradnának vele. A lakásban fel-felbukkannak a finom arany- és rózsaszínű ak­centusok, a könyvek és a könyv­borítók színben és alakban egy egységet alkotnak. „Fontos, hogy minden illeszkedjen egymáshoz, ezért ismétlődnek többször is az idomok és a színek” - magyarázza Corinna. Egyedi darab az íróasztala, ame­lyet a nosztalgikus spalettákkal fel­szerelt nagy ablak elé helyezett. Az aprócska hálószoba álomra szólít, nem kreativitásra. Magas, széles ágyát Corinna puha ágytakaróval és sok-sok párnával tette kényel­messé, és olyan légkört alakított ki, mint amilyent egy luxusszál­lodában teremtenek a dizájnerek. Igazán szép és jó. (Westwing/ug)

Next

/
Oldalképek
Tartalom