Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-07 / 255. szám

4 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2018. november 7.1 www.ujszo.com Nem bántuk meg az euró bevezetését Pozsony. Sikertörténetnek tartja az euró tíz évvel ezelőtti szlovákiai bevezetését a vállalkozók döntő többsége. A CSOB pénzintézet megbízásából a Datank társaság ál­tal elvégzett felmérés szerint a megkérdezett vállalkozók 83 szá­zaléka elégedett a közös fizetőesz­köz bevezetésével, és csupán a 15 százalékuk gondolja ennek az el­lenkezőjét. Háromból kettő vállal­kozó ismerte el, hogy az eurózónás tagság pozitív hatással volt cégé­nek a működésére, negatív hatásról nagyjából a tizedük számolt be. Ha ma kellene dönteni az eurózónás tagságról, a vállalkozók csaknem 86 százaléka igennel szavazna. „Nem meglepő, hogy az euró be­vezetésével főként az évi 200 ezer eurós forgalom feletti cégek elége­dettek, hiszen a kereskedelem szempontjából ez számukra hozta a legtöbb hasznot. Ugyanakkor a ki­sebb cégeknek is több mint a há­romnegyede pozitívan nyilatkozik az euróról” - mondta Dása Pollá­­ková, a CSOB kisebb cégeket ki­szolgáló részlegének a menedzse­re. A legtöbb vállalkozó az euró po­zitív hatásai között elsősorban az árfolyamkülönbségek felszámolá­sát és a kereskedelem adminisztra­tív terheinek a csökkentését említi. (TASR-felvétel) „A jó hír, hogy az euró bevezetése miatt nem nőttek drasztikus mér­tékben az árak, épp ellenkezőleg, a 2014 és 2016 közötti időszakban ezek csökkenéséről adhattunk szá­mot” - nyilatkozta Marek Gábris, a CSOB elemzője. A pénzintézet azt is felmérte, hogy mire számítanak a hazai vál­lalkozók és cégvezetők az elkövet­kező időszakban. Az ezt mérő han­gulati index ugyan enyhén vissza­esett, ami azonban csupán a keres­let várható csökkenésével magya­rázható. Az ország helyzetének a megítélésével kapcsolatban azon­ban nőtt az optimizmus. Míg az idei év elején a vállalkozók 33 százalé­ka volt megelégedve Szlovákia gazdasági helyzetével, mára ezek aránya 42 százalékra nőtt. (mi.TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8731 Hl Lengyel zloty 4,3088 Cseh korona 25,833 HB Magyar forint 322,06 Horvát kuna 7,4383 Qj Román lej 4,6647 Japán jen 129,31 KJ Svájci frank 1,1460 Kanadai dollár 1,4996 Q USA-dollár 1,1428 Privatbank« 1,17-1,11 26,47-25,18 OTP Bank 1,19-1,09 26,97-24,70 336,33-307,98 Postabank 1,17-1,11 26,60-25,05 334,93-309,16 Szí. Takarékpénztár 1,18-1,10 26,52-25,05 336,50-307,52 Tatra banka 1,18-1,10 26,64-24,99 335,43-308,69 CSOB 1,17-1,11 26,48-25,17 ' -Általános HMbank 1,18-1,10 26,60-26,05 ■ 336,54-307,56 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) A gázdíj visszafizetésével csábítana a Smer Az akkori kormányfő, Robert Fico 2016 januárjában személyesen ellenőrizte a gázdíj-visszafizetés postázását (TASR-feivétei) Pozsony. A gazdasági tárca leg­frissebb bejelentése alapján a Smer valószínűleg a követ­kező parlamenti választások előtt is a lakossági gázdíjak egy részének a visszafizetésé­vel próbálja majd növelni a népszerűségét. Ez azonban már 2016-ban sem hozta meg a kívánt hatást. A Szlovák Gázművek (SPP) a múlt héten jelentette be, hogy már decem­bertől 6 százalékkal növeli a lakos­sági gázszolgáltatás árát, ami fo­gyasztói kategóriától függően nagy­jából 10 és 80 euró közötti összeggel növeli a háztartások éves kiadásait. Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) ugyan már korábban figyelmeztetett arra, hogy a gáz piaci ára az elmúlt egy évben 16 százalékkal drágult, amire 2006 óta nem volt példa, vagyis a la­kossági díjak növelése a piaci ármoz­gások miatt elkerülhetetlen, az ellen­zék a mostani drágulásért is a kor­mányt teszi felelőssé. Karol Galek, az SaS parlamenti képviselője szerint a Robert Fico vezette kormány az elő­ző választási időszakban felszámolta az energiapiacon az egészséges kon­kurenciát, amelynek köszönhetően a gáz ára stabil volt. Galek szerint a la­kosság nem csupán a gáz valódi ér­tékét fizeti ki az SPP-nek, hanem az állami dotációt is. Elszabadultak az árak A gazdasági tárca nem ért egyet az ellenzéki bírálattal. „Az SaS újra bebizonyította, hogy ha hatalomra kerülne, kiszolgáltatná a védtelen fogyasztókat a nagy energiacégek­nek. A lakossági áram és a gáz drá­gulását nem a szlovák kormány okozza, hanem a világpiaci ármoz­gások. Mindenhol ez a helyzet, nem csak Szlovákiában” - nyilatkozta Maros Stano, a gazdasági tárca szó­vivője, hozzátéve, hogy a kormány regulációs politikája nélkül az em­lített 6 százalék helyett az árak akár 15-20 százalékkal is emelkedhet­tek volna. Váratlan bejelentés Az ellenzék és a kormány közötti adok-kapok az energiaárakkal kap­csolatban most azonban egy újabb elemmel bővült. „Ha jövőre is foly­tatódik a gáz világpiaci árának a nö­vekedése, a kormány fontolóra veszi az újabb gázár-visszatérítést” - jelen­tette be Maros Stano. A Smer egyik alelnöke, Peter Ziga által vezetett gazdasági tárca szóvivője részletek­kel egyelőre nem szolgált, az intéz­kedést azonban valószínűleg ezúttal is a parlamenti választások előtti hóna­pokra időzítenék. A gázdíj egy részének a visszafi­zetésére már az előző választási idő­szakban is rászánta magát a Fico­­kabinet, abban reménykedve, hogy ezzel is sikerül növelnie a Smer népszerűségét. A 2016-os parlamenti választások előtt egy hónappal nagy­jából 1,43 millió háztartás kapott vissza bizonyos összeget a korábban befizetett gázdíjából. A legtöbb fo­gyasztó ugyan csak 10 eurót kapott vissza, de a nagyobb fogyasztást pro­dukáló háztartások akár 165 eurót is kaphattak. Az elemzők már akkor fi­gyelmeztettek az intézkedés igazság­talanságára, hiszen elsősorban nem azokon segítettek, akik erre valóban rászorultak. A legtöbb pénzt a tehe­tősebb, nagyobb fogyasztású háztar­tások kapták, miközben az államnak mindez nagyjából 47 millió eurójába került. Bukásra ítélve A gázdíj visszatérítésének a politi­kai hatása ugyanakkor erősen kétsé­ges. A Smer a 2016-os választásokon csúnyán leszerepelt a korábbi ered­ményeihez képest, és már nem tudott önállóan kormányt alakítani. „A Smer visszaesése bebizonyította, hogy nem lehet hosszabb távon fenntartani a népszerűséget a választók megvásár­lásával, olyan populista intézkedé­sekkel, mint az ingyenes vonatozás vagy a gázdíj visszatérítése” - figyel­meztetett már akkor Ján Oravec, a Szlovák Vállalkozói Szövetség (ZPS) elnöke. (mi, tasr) Továbbra is a készpénzfizetés dominál Szlovákiában Szlovákiában egyre népsze­rűbb a kártyás fizetés. Míg két évvel ezelőtt 420 millió ilyen fizetést regisztráltak, idén a számuk mér eléri az 560 mil­liót, miközben az így elköltött pénzösszeg 28 milliárd euró körül mozog. Azonban van még mit behoznunk. Pozsony. „Szlovákiában ugyan egyre többször vesszük igénybe a bankkártyáinkat, a készpénzes fize­tés végnapjairól azonban egyelőre nem beszélhetünk. Jelenleg az összes fizetés nagyjából 40%-ánál használ­juk a kártyánkat, míg a fennmaradó 60% készpénzes fizetés. Elsősorban vidéki környezetben, a kisebb váro­sokban dominál még mindig a kész­pénz” - nyilatkozta Rastislav Valló, a Szlovák Bankkártyaszövetség (ZBK) elnöke. Szerinte a szakmai szerveze­tük - a tavalyi sikerre való tekintettel - épp ezért rendezi meg idén is, ezút­tal november 8-án a készpénzmentes napot; amelynek a célja, hogy felhív­ják a figyelmet a kártyás fizetés elő­nyeire. „Számításaink szerint az el­következő időszakban folytatódik a kártyák digitalizációja, vagyis az okostelefonos fizetés terjedése. Ezzel párhuzamosan már most is látszik, hogy Szlovákiában rendkívül népszerű az online vásárlás” - nyi­latkozta Marcel Gajdos, a Visa Szlo­vákiáért és Csehországért felelős igazgatója. Az Erste-csoport megbí­zásából készült legfrissebb felmérés szerint a netes bankolás előnyeit ma­napság Szlovákia lakosságának a 65 százaléka veszi igénybe, ami csak az elmúlt évhez képest 4 százalékpont­tal több. A megkérdezettek 56%-a rendszeresen vásárol is a neten. A KÁRTYÁS FIZETÉSEK SZLOVÁKIÁBAN Év Fizetések Kifizetett száma összeg (millió) (milliárd euró) Az idei adat előzetes becslésen alapul • Forrás: Szlovák Bankszövetség másik kártyakibocsátó, a Mastercard régiós vezérigazgatója, Miroslav Lukes szerint az elkövetkező idő­szakban a mobilos fizetések esetében is több újításra számíthatunk. A Mas­tercard felmérése szerint az egyérin­­téses technológia népszerűsége is tö­retlenül növekszik Európában: 2018 első 8 hónapjában 20 százalékos nö­vekedés volt jellemző a régióra. „A fogyasztók szívesen fizetnek egyet­len érintéssel, és a technológiába ve­tett bizalmuk is erősödik” - mondta Javier Perez, a Mastercard európai el­nöke. A készpénzmentes napról bő­vebben a www.denbezhotovosti.sk honlapon tájékozódhatnak. (mi) l\CU VCZ.CLL a EVE EGYÜTT UJ szó EGYÜTT! wFT ' MOLGROUP cards SLOVAKIA Az évforduló alkalmából december 15-éig 70 hűséges előfizetőnk közül minden nap egyet megajándékozunk egy üzemanyagkártyával. •lioi0 70 E* *E E6yu*T logo ostí orac, s-,31 Ma SZTRUHÁR ESZTERNEI ÚOÖO0H Gratulálunk! A nyereményét postán küldjük el! 3 I/O S/sqh : ajándék értéke 25 c.

Next

/
Oldalképek
Tartalom