Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-06 / 254. szám
2 I KÖZÉLET 2018. november 6. I www.ujszo.com ,3iztosan politikai per lesz” Carles Puigdemont: A katalán forradalmat összeegyeztethetővé tettük a modernitással MARTXELO OTAMENDI Carles Puigdemont katalán újságíró, politikus. Katalónia 130. elnöke, akit a spanyol kormány visszahívott pozíciójából. Jelenleg Belgiumban tartózkodik. Ma az Európai Kisebbsági és Regionális Nyelveken Megjelenő Napilapok Egyesiiletáhez (MIDAS) tartozó lapok többsége egyszerre jelenteti meg a Puigdemonttal készült interjút. Egy év eltelt a katalán népszavazás óta. Hogyan látja a dolgokat egy év távlatából? Még semminek nincs vége, a történelem nem állt meg, mi pedig részei vagyunk, még túl korai bármilyen történelmi értékelést végezni. Ön azonban köteles értékelni a helyzetet... Természetesen. Követtünk el hibákat, máskor helyesen cselekedtünk, és sokat tanultunk az elmúlt egy évben. Október 1. (a katalán függetlenségi népszavazás) és október 27. (a katalán parlament kikiáltotta a függetlenséget) két kulcsfontosságú dátum, mindkettő hatályban marad és összeköt bennünket. Olyan folyamatot indítottunk el, amelynek nem volt előzménye. De súlyos kétségek is felmerültek. így van, de azért volt így, mert korábban ezt senki sem lépte meg, nem volt előzménye, nem tudtunk mindent előre látni. Idővel a kétségek egy részéről kiderült, hogy alaptalanok voltak. Mit tanultak belőle? Azt, hogy Spanyolország megtéveszt, félrevezet. Milyen értelemben? A spanyol kormány nem reagált felelősségteljesen a katalán válságra, és nem vette komolyan, nem cselekedett demokratikusan. Azt gondoltuk, hogy az állam sokkal demokratikusabban fog viselkedni, mivel a spanyol alkotmány hatályos, és Spanyolország az európai közösség tagja. Azt tapasztaltuk, hogy olyanok is hatalmon vannak, akik az alkotmányos válságot erővel akarják megoldani. Legközelebb tudni fogjuk, hogy nem szabad hinni a spanyol vezetőknek. A megoldást nemzetközi közvetítőkkel lehet elérni. Mit csináltak jól? Sok mindent, a jó dolgok messze felülmúlják a rosszakat. Ma Katalónia politikai tényező, politikai szereplő, és folyamatosan napirenden van Európában, az egész világ ismeri. Ez korábban nem volt jellemző. A katalán forradalmat összeegyeztethetővé tettük a modemitással. A társadalom megszervezéséről folyó vitában a modellünk eredeti, innovatív, horizontális és nem gyökerezik a huszadik századi nacionalizmusban. Hogyan nyerték meg az embereket? Az egész folyamat az emberekre épült. Ezrek és ezrek belső igénye volt a függetlenség. 2010 nyarán je-Carles Puigdemont, a katalán kormány volt elnöke (Martxelo Otamendi felvétele) lentkezett tömegesen, amikor a spanyol alkotmánybíróság átértékelte a katalán autonómiastatútumot. Sokan ekkor mondták azt, hogy elég volt. Példát mutattak más, állam nélküli nemzeteknek is? Igen, mert mi békésen akarjuk elérni a célunkat, és ez új dolog. Továbbá mi megújítjuk az önrendelkezéshez való jogot, ami nem csak a dekolonizáció esetén lehetséges. Melyik intézménynek kell ezt elfogadnia? Az Egyesült Nemzetek Szervezetének megszövegezése alkalmas erre. Az Emberi Jogi Tanácsban kellene tárgyalni az új értelmezésről, különös tekintettel azokra az országokra, amelyek békésen akarnak végigmenni az úton. Ez lehetővé tette volna, hogy a belga igazságszolgáltatásnak adjuk át magunkat, nem akartunk még egy államot bevonni az ügybe. Franciaországba is be mer lépni? Inkább nem teszem. Franciaország és Spanyolország között létezik egy speciális egyezmény, és nem szeretnék kockázatot vállalni. Tehát nem bízik az európai diplomáciában. Nem, mivel nem avatkoztak be akkor, amikor kellett volna. De az eltelt egy évben az európai országok nem csak a spanyol nézőpont alapján alkottak véleményt Katalóniáról. Ha azt akarjuk, hogy elismerjenek, tudniuk kell, hogy mi történt, és most ebben a szakaszban vagyunk. A spanyol állam a mai napig azon igyekszik, hogy önök Katalóniában elveszítsék a parlamenti többséget, ugye? így van. Ezzel a céllal hirdették meg a tavaly december 21-ei választásokat. Csakhogy a terv visszafelé sült el: folyamatosan nyomást gyakoroltunk, és nagyon kedvezőtlen helyzetben 100 000-rel több szavazatot szereztünk, ami komoly siker. A támogatottság arányát nem tudták növelni; az október 1-jei események ellenére is 47,5%-on folytatják. És jött a börtön, a száműzetés... Mindegy, honnan nézzük, a december 21-ei eredmény tényleg nagyonjó lett. A bírósági tárgyalásra befolyással lehet a politikai helyzet? Biztosan politikai per lesz. Mindenki ebből indul ki. Néhányan rács mögött vannak, mások száműzetésbe menekültek, nehéz lesz a koordinálás. Az állam arra fogja használni a pert, hogy megtörje az egységet? Egyértelműen ez a célja. Ha véget ér a per, számít arra, hogy enyhébb büntetést kap? Valóban létezik olyan stratégia, amely elhiteti az emberekkel, hogy az enyhébb büntetés ajándék. Résen kell lenni. A felmentő ítéleten kívül semmi mást nem fogadunk el. Megpróbálják elhúzni az orrunk előtt a mézesmadzagot. Egyesek a lázadás vádjának örültek egy éve, ma pedig tagadják, hogy létezett lázadás. Milyen mézesmadzagra gondol? Például nyilatkozatokra, legutóbb három spanyol miniszter tett egy nyilatkozatot, rengeteg pénzt ígértek, hogy az ügyész módosítani fogja a büntetést stb. Mind hamis remények. Nem hisz nekik? A spanyolországi kapcsolatok hiteltelenek. Nem hihetünk nekik. A függetlenség jelenlegi, 47%-os támogatottsága már a felső határ? Szó sincs róla. Még lehet növelni. Nem tart attól, hogy a függetlenség új támogatói elégedetlenek lesznek, ha nem sikerül gyorsan elérni a kitűzött célokat? Nem, ugyanis nincs más alternatíva. Ha föladják a függetlenség eszméjét, rosszabb országban fognak élni. Az emberek keményen dolgoznak a városokban, ötletes rendezvényeket szerveznek. Nagyon hálás vagyok a munkájukért. Mi a helyzet Pedro Sanchezzel, a spanyol miniszterelnökkel? Nincs sem Katalóniára, sem Spanyolországra vonatkozó terve. Nem lesz könnyebb... Ezért javasoljuk azt, hogy néhány kritériumot meg kell változtatni. Ha gerilla vagy, és ezrek halálát okoztad, akkor nemzetközi jóváhagyással tárgyalhatsz. Ha egy békés ország vagy, és még sokan is vagytok, akkor figyelmen kívül hagynak. A tavalyi események után elhagyta Spanyolországot. Mi alapján választott úti célt? Éjjel mentem kocsival Brüsszelbe. Nem illegálisan távoztunk, mert akkor még nem kaptuk meg az idézést. Belgiumból Dániába mentem, és a távozásom előtti naponjelentette be a legfelsőbb bíróság, hogy európai elfogatóparancsot ad ki, de végül mégsem tette. Volt egy listánk azokról az országokról, ahol biztonságban lehetünk. Finnország is rajta volt, vagyis nem számított veszélyes országnak. Amikor Finnországban tartózkodtam, akkor értesültem arról, hogy európai elfogatóparancsot készülnek kiadni ellenem, ezért nem repültem vissza Brüsszelbe. Úgy véltük, ha kocsival megyünk, az diszkrétebb lesz. A két nagy katalán függetlenségpárti család között óriási nézeteltérés van. Milyen tapasztalata van ezzel? Katalóniában megtalálható ez a szektariánus gén. Megteszek mindent azért, hogy a függetlenségpárti családok megegyezzenek. Ezt ebben az interjúban is kij elentem - nem fogok senkit hibáztatni. De a megosztottság egyre inkább jelen van. Megértőnek kell lennünk a pártokkal és az egyénekkel szemben, mert nagyon bonyolult helyzet az övék: a pártok vezetői rács mögött vagy száműzetésben vannak, ez nehézségekhez és hibákhoz vezet. Milyen hibákhoz? Ilyen viszályok közepette az egység föladása gyengeséghez vezet. Nagyon óvatosnak kell lennünk, amíg nem tudjuk, mi az ítélet, milyen büntetést rónak ki ránk. Az utcán egység van, az emberek tőlünk is ezt követelik meg. Annak, aki megtöri az egységet, vállalnia kell a tettéért a felelősséget. Katalán függetlenség 2017. október elsejére a Spanyolország részét képező autonóm Katalónia kormánya népszavazást írt ki atartományfüggetlenségéről. Az 5,3 miliő szavazásra jogosult polgárból 2,3 millió vett részt a népszavazáson (4396), és további 770 ezerre becsülik a rendkívüli körülmények miatt távolmaradók számát. A leadott szavazatok közül hatvanhatezer volt érvénytelen (2,9%). Az igenek nyertek, több mint kétmillió ember a függetlenségre szavazott (92%). A központi kormány világossá tette, hogy nem tűri el a függetlenség kikiáltását, és letartóztatásokat, valamint Katalónia autonómiájának felfüggesztését helyezte kilátásba arra az esetre, ha a katalán törvényhozásvagy a katalán elnök-akkor Carles Puigdemont- mégisdeklarálná a régió függetlenségét. Végül október 10-én Puigdemont beszédet mondott a parlamentben, amelynek során kimondta: a régió kivívta a függetlenséghez való jogot, de a függetlenségi nyilatkozat felfüggesztését javasolta, hogy a helyzetre megegyezéses megoldást lehessen találni. A katalán és a spanyol kormány álláspontja azonban nem közeledett egymáshoz. Végül októberién a katalán parlament 72 igen, 10 nem, 2 tartózkodás mellett kikiáltotta Katalónia függetlenségét. A döntést Spanyolország nem ismerte el, és felfüggesztette a tartomány autonómiáját. Puigdemont külföldre menekült, azóta sem tért vissza, a spanyol hatóságok több katalán vezetőt letartóztattak, akikre a napokban a spanyol államügyész 16-25 év börtönbüntetést kért. Az interjút még az ügyész bejelentése előtt Martxelo Otamendi, a baszk Berria napilap főszerkesztője készítette a volt katalán elnökkel.
