Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-05 / 253. szám

12 ez-az egeszseg 2018. NOVEMBER 5. www.ujszo.com Sztárok életmódja Ravasz a néma kór Epres Attila, akit a tévénézők a Szomszédok presszós Lacijaként is­mernek, szörnyű időszakon van túl. 2015-ben fedezte fel a most 55 éves a Jászai Mari-díjas művész a csomót A csomó, amiről ké­sőbb derült ki, hogy egy áttét, a nyaka jobb oldalán jelent Az első két orvos azt hitte, hogy nyál- vagy nyirokmirigy. ELMEBETEGSEGEK GYÓGYÍTÁSÁNAK TÖRTÉNETE A gonosz szellemektől a modern terápiákig A zavart elméjű ember szinte minden korban nagy érdeklődést váltott ki a magukat ebből a szempontból egészségesnek gondolók­­ból, de ez az érdeklődés nem feltétlenül jelentette az együttérzést és az emberséges bánásmódot. Az Örkény Színház színészét a dolog csak nem hagyta nyugodni, felkeresett egy harmadik szakem­bert is, s végül a Szent Imre kór­ház főorvosa felismerte, hogy nagy a baj. Azonnal szövetmintá­ra küldte, és egy héten belül kide­rült, hogy egy tumor okozza az elváltozást. A legtöbb esetben egyébként ennek a betegségnek nincsenek tünetei, ritka, hogy ko­rai stádiumban észreveszik. A szí­nésznek sem voltak fajdalmai, s ha nem jön ki a dudor, lehet, hogy tovább vár, s az végzetes lett volna. Amikor a orvos közölte ve­le a vizsgálat eredményét, robo­gón ült, jóformán oda sem figyelt, mert a vezetéssel volt elfoglalva. Augusztus volt, kőszegi várszínhá­zi korszaka befejeződött, de azt mondja, ha nem így lett volna, akkor is abbahagyott volna min­dent. Délután bement a rendelő­be, ott tíz percet várnia kellett, az­alatt eljátszadozott a halál gondo­latával, de mikor behívták, s el­mondták neki, hogy mik lesznek a következmények, erős életösz­tönnel rátért arra az útra, amely azt mutatta meg, hogyan lehet meggyógyulni. Persze, a reakció a betegtől függ, de az is fontos, ho­gyan közli az orvos a diagnózist. Nem jó, ha valakire rázúdítja, jobb a fokozatosság. A színész felkeresett még egy or­vost. Nem azért, mintha nem bí­zott volna az előzőben. Arra szere­tett volna választ kapni, milyen kezelést válasszon: műtétet, kemo­terápiát vagy sugárkezelést. Dön­tenie neki kellett. Hajnalban úgy határozott, hogy megműtteti ma­gát, s ettől megnyugodott. Nem voltak kétségei, megbízott az or­vosában, s voltak más kapaszko­dói is: a család és a sport. Kétszer­­háromszor keseredett el, ez azért volt, mert nem tudott enni, nem érezte az ízeket, nem tudott nyel­ni, még vizet sem, de ez nem tar­tott sokáig. Utána lassan-lassan jobban érezte magát, felerősödött. Sok ideje volt gondolkodni. Soha nem cigizett, nem ivott, állandó­an sportolt, mégis utolérte a be­tegség. Igaz, hogy ötvenéves korá­ig nem ült le, ha igen, akkor is csinált valamit. Betegsége után jött rá jó, ha az ember szán ma­gára egy kis időt, amikor csak pi­hen. Megtanult lassítani a tem­pón. (urbán) emberiség tör­ténetének leg­több időszaká­ban az elmebe­tegek sorsa a ki­közösítés és az elkülönítés volt. Amit ma mentális zavarnak, elme­­betegségnek titulálunk és orvosi, pszichiátriai esetnek tekintünk, az egyes időszakokban más és más ma­gyarázatot és „kezelést” kapott. Elődeink sokszor csöppet sem kelle­mes módszereket alkalmaztak a dé­monok vagy éppen az ördög elűzé­sére. A tudomány és az emberek hozzáállása a mentális zavarokhoz nagyot változott az évszázadok és fő­leg az utóbbi száz év során, mégis el­gondolkodtató az a felmérés, amely szerint a megkérdezettek közel fele úgy véli, hogy ha nem is az ördög, de az elmebetegek saját maguk fele­lősek betegségükért. Gonosz szellemek A történelem előtti idők embere azt gondolta, hogy test és lélek a jó és a rossz erők csatározásainak színtere, a rendellenes viselkedés pedig a rossz szellemek győzelmének bizonyíté­ka. Ilyenkor a rossz szellem testből való kiűzésével igyekeztek gyógyíta­ni. Ha a kiűzés sikertelen volt, ak­kor kikanyarítottak koponyájukból egy kör alakú darabot, hátha ott tá­vozik a gonosz. (Más feltételezések szerint a kőkorszaki leleteken megfi­gyelt koponyalékelés azonban nem szelleműzés, hanem korabeli műtét nyoma.) Az ókori egyiptomiak, a zsidók és a kínaiak a fürcsa viselkedésű embe­reket szintén úgy kezelték, mint akikben szellemek lakoznak, ők a koponyalékeléstől eltekintettek, vi­szont úgy gondolták, a szellem nyilvánvalóan jól érzi magát a test­ben, ha azt nem hajlandó elhagyni, tehát kellemetlen lakhellyé kell szá­mára tenni. Ezt az eljárást a sámán vagy a pap végezte, imák mormo­­lásával, sértegetésekkel, hangos kia­bálással, ártalmas italokkal próbál­ta távozásra bírni a gonoszt. Epe, vér és nyál Bár a szelleműzés még sokáig tar­totta magát a gyakorlatban, az ókori görögök és rómaiak egyéb al­ternatívákat is felvetettek az abnor­mális viselkedésre adott magyará­zatokban és kezelésükben. Hip­­pokratész például elsőként gondol­ta azt, hogy az ok az agy megbetegedésében keresendő, ezt pedig mint minden egyéb betegsé­get a testben áramló folyadékok egyensúlyának megbomlása idézi elő. Ezek a folyadékok a sárga és a fekete epe, a vér és a nyál. Ebben a korban már számos elmebetegséget is leírtak, így például az oktalan szomorúságot, azaz a melankóliát, a mániát, a demenciát vagy testi tünetekkel, de szervi ok nélkül je­lentkező hisztériát. Hippokratész felfogása szerint például a mánia a sárga epe, a melankólia pedig a fe­kete epe túlsúlyára vezethető vissza. A római Galénusz azt figyelte meg, hogy a kóros viselkedés lehet szerel­mi csalódás, anyagi gondok, illetve fejsérülés vagy túlzott alkoholfo­gyasztás következménye. Ebben a felismerésben az volt az újdonság, hogy ezeket érzelmi és testi kiváltó okokként különböztette meg, és ke­zelésüket is eszerint írta elő. Az ilyen és ehhez hasonló elméletek elterje­désének következtében az ókori gö­rög és az ókori római birodalomban az elmebetegeket testi-lelki kezelés­ben egyaránt részesítették. Hang­súlyt helyeztek a meleg, barátságos légkörre, volt masszázs és fürdőkú­ra, és csak ezután következtek a megfékezést szolgáló drasztikus fizi­kai eszközök. Vitustánc és farkasember: a középkor A középkorban az egyház egyre je­lentősebb hatalomra tett szert, ezzel egy időben újból megerősödött a demonológia, azaz a gonoszban va­ló hit. A deviáns viselkedést már nem testi vagy lelki okokra vezették vissza, hanem a sátánnal hozták ösz­­szefüggésbe. A korszak amúgy is há­borúkkal, felkelésekkel, hatalmas járványokkal volt terhes, és ennek következtében megnőtt a mentális abnormalitások előfordulása is. Nem volt ritka a tömeghisztéria, amikor az emberek közös halluciná­­ciókat éltek át. Egy-egy ilyen hallu­cináció során azt gondolták, hogy mindnyájukat egy tarantella nevű pók csípte meg, s közös vitustáncba kezdtek A fürcsa tánc során a föld­höz verték magukat és letépkedték ruháikat. Egy másik típusú halluci­náció során azt képzelték, farkasok kerítették őket hatalmukba, egész testüket szőr borítja, hogy ők ma­guk is farkasokká váltak. A gyógyítás szinte kizárólag a papok feladata volt, az ő legfőbb módsze­rük pedig az ördögűzés. Az ördög­űzési technikák nem sokban külön­böztek a korábban sámánok által végzett szelleműzéstől. A kor híres­hírhedt intézménye, az inkvizíció valószínűleg nemcsak eretneknek számító gondolkodót, hanem ren­geteg elmebeteget is a halálba kül­dött. A szerintük az ördöggel lepak­­tálókat, a boszorkányokat különbö­ző próbáknak vetették alá (pl. össze­kötözve vízbe dobták őket, izzó vasat adtak a kezükbe). A próba tu­lajdonképpen egyszerű volt: ha túl­éled, minden bizonnyal az ördög szállt meg, ha nem éled túl, legalább a mennyországba jutsz. A középkori ördögűző módszereket csak azon „szerencsés” elmebetegek élték túl, akik börtönbe vagy sze­gényházba kerültek, de egyes becslé­sek szerint így is több millióan hal­tak bele a lélek megmentésére tett kísérletekben. A középkori világ­rend hanyatlásával azonban más vé­lemények is teret kaptak, ami némi változást hozott az elmebetegségek kezelésében. Az új magyarázatok már nem a természetfelettinek tulajdonítot­ták az elme zavarodottságát. Egy Johann Weyer nevű német orvos könyvében például azt írja, hogy a boszorkányok csupán boldogtalan emberek, kiknek elméje elborult, lelki egyensúlyukat pedig elveszí­tették. (vitai) » A dkk befejező részét következő számunkban közöljük. EGY HÉT A SZEPASSZONNYAL November 5-6. - a Hold a Mérleg jegyében van A Mérleg a vesére, a vértisztításra és a test­nedvek egyensúlyára hat. A vesét bőséges folyadékbevitellel és lúgos élelmiszerekkel (főleg gyümölccsel és zöldséggel) tudja tá­mogatni. A szőlő káliumot tartalmaz, amely serkenti a vese működését, a szőlő­cukor ráadásul megszünteti a fáradtságot és az idegességet, illetve erősíti az immun­­rendszert. Ha a szervezet folyadékháztartá­sát szeremé stabilizálni, tartson rizsnapot. A vese energiáját erősíti a masszázs: kézfe­jével nyomkodja meg a vese tájékát függő­legesen harmincszor. Az idő most alkal­mas a takarításra, az ablak és a fapadló mosására November 7-8. - a Hold a Skorpió jegyében van A Skorpió a nemi és kiválasztó szerveket, a húgyhólyagot, a végbelet és a szexualitást befolyásolja A böjt nem egyenlő az éhe­zéssel, az a legjobb, ha napközben csak egyfajta élelmiszert fogyaszt. Tartson gyü­mölcs-, zöldség-, rizs-, zab- vagy burgo­nyanapot, igyon nagyobb mennyiségű fo­lyadékot, például citromos vagy gyömbé­res vizet. Az ajurvéda szerint mindenkinek a saját emésztését kell figyelembe vennie, ehhez igazítania a böjtöt. Most alkalmas az idő az ülőfürdőre. Masszírozza meg a köldök tájékát. November 9-11. - a Hold a Nyilas jegyében van A Nyilas a combokra, a keresztcsontra és a mozgékonyságra hat. A téli időszakban jót tesz a meleg fürdő, a szauna vagy a gőz - felmelegíti a szervezetet, megtisztítja a tes­tet és edzetté tesz. A mozgás elégedettséget vált ki, enyhíti a depressziót, a szorongást, javítja az emlékezetet. Álljon fel és lépjen előre olyan messze, hogy a másik térde a . földet érje. Ügyeljen az egyenes testtartás­ra. Ne tegye gyakran keresztbe a lábát, mert ezzel megterheli a medence egyik ol­dalát és a csípőt, aminek következtében akár gerincferdülés is kialakulhat. A testet nem lehet kicserélni, ápolja! Kalciummal kivédhető a csontritkulás. Egyik forrása a joghurt, amely még foszfort, B2-vitamint és ribofkvint tartalmaz. Ez szükséges ah­hoz, hogy a tápanyagból felszabaduljon az energia és az idegrendszer számára fontos B12-vitamin. Pihenjen felpolcolt lábbal. (www.krasnapani.cz ) Az A mellékletet szerkeszti: Kovács Ilona, hetena,kovacsova@ujszo.com ; Reklámmenedzser: Míerka Dóra, mobil: +421 903 241 317, E-mail: dora.mierkov3iiduelpress.sk; Fotók: Shutberstock, képarchívum; Levélcím; DUEL - PRESS, s.r.o., Új Szó - Egészség, P.O.BOX 222, 830 00 Bratislava 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom