Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-30 / 274. szám

www.ujszo.com I 2018. november30. KÖZÉLET I 3 Példátlan médiahatalom összpontosul a Fidesz kezében Amikor még jóban voltak. Liszkay Gábor (balról a második), a Fidesz jelenlegi és Simicska Lajos (jobbról az első), Or­bán korábbi médiamogulja (fotó: nyugat hu) KÓSAANDRÁS Összesen 476 különböző médium, tévécsatornák, rádiók, online portálok, napi-, és hetilapok kerültek közvetlenül Orbán Viktor bizalmasainak irányítása alá. „A hazai sajtó átalakul: míg a bal­oldalon szétesés mutatkozik, a jobb­oldalon egység alakult ki. Óriási előrelépés a hazai médiapiacon, hogy a holdinghoz tartozó médiu­mok fenntarthatósága erősödik, ahol nem a profitelvárás a mérvadó és nincs létbizonytalanság. Eközben a baloldali sajtóban a szétesés tapasz­talható: a liberális médiumok ver­gődnek, hiszen külföldi tulajdonos, vagy külföldi támogatás nélkül alig tudják fenntartani magukat.” „Míg a jobboldalon óriási előrelépés van, a médiumok fenntarthatósága erősö­dik, nincsenek profitélvárások, nincs létbizonytalanság, addig a baloldali liberális médiumok vergődnek, kül­földi tulajdonos vagy külföldi támo­gatás nélkül nem tudják fenntartani magukat.”,.Megkezdte működését a Közép-európai Sajtó és Média Ala­pítvány, melynek működésével egy médiaholding jön létre. (...) A hol­ding egy jobboldali egységet szim­bolizál, míg a baloldalon szétesés tapasztalható. A liberális médiumok csőddel küszködnek, a Soros-pénz nélkül bajban lennének, mindenki adományokat gyűjt, egyik sem áll meg a saját lábán” - a fenti idézetek akár a magyarországi sajtóhelyzet­ről szóló stílusparódiák is lehetné­nek, de a valóság ennél sokkal ko­molyabb: az első a Magyar Idők, a második az Origo.hu, a harmadik pedig a Magyar Hírlap cikkéből származik. Mindhárom lap a saját­jaként tálalta a „gondolatokat”, nem egy közlemény idézeteként, holott a laikus olvasó számára is nyilvánva­ló, hogy az üzenet valamilyen köz­ponti forrásból származott. Ezt tá­masztja alá az is, hogy a már idézett cikkek érdekes módon ugyanúgy fontosnak tartják megállapítani, hogy „Nyugat-Európában is létez­nek hasonló példák” - mármint, hogy nonprofit alapítványok működnek médiaholdingként. Alacsony hatékonyság Arról a Népszava már júniusban írt, hogy példátlan koncentráció jö­het az év folyamán a magyar mé­diapiac kormányközeli oldalán, el­sősorban azért, mert Orbán Viktor elégedetlen a rendszer működésével, szerinte drágán és alacsony haté­konysággal működik, az első hírek arról szóltak, hogy a fő célpont An­dy Vájná médiaérdekeltsége, a hoz­zá tartozó TV2, a Bors című bulvár­lapot kiadó Lapcom Zrt., valamint két megyei napilap. A 444.hu au­gusztusban már konkrétumokat is közölt a tervekről, a központosított médiaholding megalakításáról, a 24.hu pedig szeptemberben szúrta ki a cégbírósági adatokból, hogy beje­gyezték a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt, méghozzá ép­pen arra a balatonföldvári címre, amin Liszkay Gábor (Orbán Viktor legbizalmasabb embere média­ügyekben) új nonprofit cége, a Mé­dia Fundamentum Nonprofit Zrt. is működik. Száraz közlemány Ezek után szerdán egy a laikus ol­vasó számára nehezen érthető, szá­raz hangvételű közleményből derült ki, hogy a rendszerváltás óta nem lá­tott változások következtek be a ma­gyar médiapiacon. „További jelen­tős akvizíciókat hajtott végre a mé­diapiacon a Mészáros Lőrinc tulaj­donában lévő Talentis Group Zrt. A közleményt magát nem idéznénk, az tárgyszerűen beszámol arról, milyen napi-, hetilapok, televíziók, rádiók kerülnek immár egy kézbe. Mégpe­dig a Média Alapítvány kezelésébe, melynek vezetését Varga István volt MDF-es, majd 2014-ig Fidesz­­képviselő, Bajkai István jelenleg is aktív fideszes képviselő, az Orbán­­család egyik ügyvédje, valamint Szánthó Miklós, a kormányzati hát­térintézményként működő Alapjo­gokért Központ igazgatója látja el. Gyors tulajdonosváltás A közleménynél sokkal komiku­­sabb, ahogy maga a kormányzati sajtó tálalta az egész ügyet. A Ma­gyar Idők már idézett cikke szerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt. első lé­pésben megvásárolta a Karc FM. Rádiót, a Magyar Idők Lapkiadó Kff.-t, míg a Talentis leányvállalata, a megyei napilapok nagy részét ed­dig is birtokló Mediaworks Zrt. tu­lajdonába került (az eddig Andy Vajnához tartozó) Kisalföld és Dél­­magyarország, a Bors, valamint a „Míg a jobboldalon óriási előrelépés van, a médiumok fenntart­hatósága erősödik..., addig a baloldali liberális médiumok vergődnek." orlgo.hu Kelet-Magyarország, a Hajdú- ; Bihari Napló kiadóvállalatai mel­lett, megvásárolta a Mezőgazda Lap- : és Könyvkiadó Kff.-t. Ez utóbbi ; gondozásában jelenik meg a Sza­badföld, valamint a Vidék íze, és a Diéta & F itnesz magazin - utóbbiak ; a Népszava tulajdonos Puch László érdekeltségei voltak idáig. „önzetlen" felajánlások Mindezek után Mészáros Lőrinc a teljes megszerzett portfoliót felaján­lotta az alapítványnak, mert „a szán­déka az, hogy hosszú távon hozzá- i járuljon a nemzeti értékek és hagyo­mányok megőrzéséhez, illetve erő- : sítse a konzervatív értékszemléleten alapuló írott és elektronikus sajtó vé- i leményformáló szerepét, a helyi kö­zösségek széles körű tájékoztatását”. Utóbbihoz csak annyit: miután Mé­száros Lőrinc érdekeltségébe került a megyei napilapok többsége, a leg­több szerkesztőség vezetésében je­lentős személycseréket hajtottak végre, aminek eredményeképpen mára mindegyik lap szinte szóról szóra ugyanúgy számol be a közéleti eseményekről, természetesen erősen kormánypárti hangnemben. Ezek után „a szervezet építő mun­kájához már sokan jelezték csatlako­zási szándékukat”, a háromtagú ku­ratórium pedig nagy kegyesen „elfo­gadta a beérkezett felajánlásokat”. így került még kézbe Balaton környékén sugárzó Part FM, az Echo Peninsola Kft., a Gong FM rádió, a Hír Tv. Zrt., a Retro rádió, a hirdetési piacon aktív Hold Reklám Kft., a Hung-Ister Zrt., a Figyelő hetilap (eddig Schmidt Má­riáé volt), a Mandiner.hu, a 888.hu, a Ripost és Lokál kormánypárti bul­várlapok (utóbbi ingyenes terjesztésű) és az Origo.hu-t birtokló New Wave Media Group Kft. Az ala­pítvány vezetői a Gazdasági Ver­senyhivatalhoz fordultak a példátlan akvizíció miatt, ennek döntése azon­ban szinte előre borítékolható. A ha­tóság ugyanis korábban soha egyet­len kormányközeli tulajdonszerzést, összeolvadást nem akadályozott meg, ellentétben például az ellenzéki hangvételű RTL Klub vételi szándé­kéval a szintén kormánykritikus 24.hu felé. Az Átlátszó.hu szerint így összesen 476 tévé, rádió, online por­tál, nyomtatott napi-, és hetilap, fo­lyóirat került egy kézbe, a cél nyil­vánvaló: a kormányzati üzeneteket még koncentráltabban, még több em­berhez eljuttatni. Fejenként 1061 eurót költünk az egészségügyre Pozsony. Az eredeti tervekkel ellentétben jövőre még nem egy fix összegben fizeti az állam a sa­ját biztosítottjai - gyerekek, idő­sek, munkanélküliek stb. - után az egészségügyi járulékot, 2019- ben a járulék a kivetési alap 3,2 százaléka lesz. A parlament csü­törtökön elfogadta Ladislav Kamenicky egészségbiztosítók­ról szóló jogszabály-módo­sításához benyújtott javaslatát, amelyben a parlament költség­­vetési bizottságának az elnöke azt szorgalmazta, hogy 55 millió eu­­róval növeljék az egészségügyi tárca költségvetésében az állami biztosítottak után járó összeget. Ez így a tervezett 960 millió euró helyett 1,015 milliárd euró lesz. Kamenicky szerint a módosítás a pénzügyminiszter és az egész­ségügyi miniszter által megkötött kompromisszumnak köszönhető. A fix járulék bevezetését 2020-ra halasztották. Magyarországnál több Csütörtökön publikálta az eu­rópai országok egészségügyi ki­adásait összevető statisztikáit az uniós statisztikai hivatal, az Eu­rostat is. Ezek szerint 2016-ban Szlovákiában fejenként 1061 euró volt az éves egészségügyi ráfordítás. Régiós versenytársa­ink közül Csehországban 1193 eurót költöttek fejenként az egészségügy fenntartására, Ma­gyarországon ugyanakkor csu­pán 853,5 eurót. Az 1061 eurós összeggel Szlovákia a 8. legki­sebb összeget költő állam. Az Európai Unió nyugati tag­országaiban ennél jóval nagyobb összeget fordítanak az egészség­ügy fenntartására. Az élen az uni­óban Luxemburg áll, 5600 eurós ráfordítással. Csak összehasonlí­tásképpen: Ausztriában egy főre 2016-ban 4221, Svédországban 5126, Németországban pedig 4253 eurós költés jutott. Pazarló Franciaország A bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva az Eurostat adatai alapján Szlovákia 20ló­ban 7,1 százalékot költött egész­ségügyre, ugyanannyit, mint Csehország, míg Magyarország a GDP-je 7,4 százalékát fordította erre a célra. Magyarország ezen a listán azért előzheti meg Szlo­vákiát, mivel az egy főre jutó GDP Magyarországon alacso­nyabb, mint Szlovákiában. Az uniós tagállamok közül Francia­­ország költ GDP-arányosan a legtöbbet, 11,5%-ot, a második Németország, 11,1%-kal. Szlo­vákia a 7,1 százalékos értékkel a hátulról a 8. A legkevesebbet Románia költ az egészségügyre, 400 eurót fejenként, ami a GDP- jének 5%-a. (TASR, mi) * ÜNNEPELJÜNK Az évforduló alkalmából december 15-éig 70 hűséges előfizetőnk közül minden nap egyet megajándékozunk egy üzemanyagkártyával. Ma CIBUIYA GYÖRGYNEK (Ipolynyék) kedvezett a szerencse! . Gratulálunk! A nyereményét postán küldjük el!

Next

/
Oldalképek
Tartalom