Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-30 / 274. szám
www.ujszo.com I 2018. november30. KÖZÉLET I 3 Példátlan médiahatalom összpontosul a Fidesz kezében Amikor még jóban voltak. Liszkay Gábor (balról a második), a Fidesz jelenlegi és Simicska Lajos (jobbról az első), Orbán korábbi médiamogulja (fotó: nyugat hu) KÓSAANDRÁS Összesen 476 különböző médium, tévécsatornák, rádiók, online portálok, napi-, és hetilapok kerültek közvetlenül Orbán Viktor bizalmasainak irányítása alá. „A hazai sajtó átalakul: míg a baloldalon szétesés mutatkozik, a jobboldalon egység alakult ki. Óriási előrelépés a hazai médiapiacon, hogy a holdinghoz tartozó médiumok fenntarthatósága erősödik, ahol nem a profitelvárás a mérvadó és nincs létbizonytalanság. Eközben a baloldali sajtóban a szétesés tapasztalható: a liberális médiumok vergődnek, hiszen külföldi tulajdonos, vagy külföldi támogatás nélkül alig tudják fenntartani magukat.” „Míg a jobboldalon óriási előrelépés van, a médiumok fenntarthatósága erősödik, nincsenek profitélvárások, nincs létbizonytalanság, addig a baloldali liberális médiumok vergődnek, külföldi tulajdonos vagy külföldi támogatás nélkül nem tudják fenntartani magukat.”,.Megkezdte működését a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány, melynek működésével egy médiaholding jön létre. (...) A holding egy jobboldali egységet szimbolizál, míg a baloldalon szétesés tapasztalható. A liberális médiumok csőddel küszködnek, a Soros-pénz nélkül bajban lennének, mindenki adományokat gyűjt, egyik sem áll meg a saját lábán” - a fenti idézetek akár a magyarországi sajtóhelyzetről szóló stílusparódiák is lehetnének, de a valóság ennél sokkal komolyabb: az első a Magyar Idők, a második az Origo.hu, a harmadik pedig a Magyar Hírlap cikkéből származik. Mindhárom lap a sajátjaként tálalta a „gondolatokat”, nem egy közlemény idézeteként, holott a laikus olvasó számára is nyilvánvaló, hogy az üzenet valamilyen központi forrásból származott. Ezt támasztja alá az is, hogy a már idézett cikkek érdekes módon ugyanúgy fontosnak tartják megállapítani, hogy „Nyugat-Európában is léteznek hasonló példák” - mármint, hogy nonprofit alapítványok működnek médiaholdingként. Alacsony hatékonyság Arról a Népszava már júniusban írt, hogy példátlan koncentráció jöhet az év folyamán a magyar médiapiac kormányközeli oldalán, elsősorban azért, mert Orbán Viktor elégedetlen a rendszer működésével, szerinte drágán és alacsony hatékonysággal működik, az első hírek arról szóltak, hogy a fő célpont Andy Vájná médiaérdekeltsége, a hozzá tartozó TV2, a Bors című bulvárlapot kiadó Lapcom Zrt., valamint két megyei napilap. A 444.hu augusztusban már konkrétumokat is közölt a tervekről, a központosított médiaholding megalakításáról, a 24.hu pedig szeptemberben szúrta ki a cégbírósági adatokból, hogy bejegyezték a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt, méghozzá éppen arra a balatonföldvári címre, amin Liszkay Gábor (Orbán Viktor legbizalmasabb embere médiaügyekben) új nonprofit cége, a Média Fundamentum Nonprofit Zrt. is működik. Száraz közlemány Ezek után szerdán egy a laikus olvasó számára nehezen érthető, száraz hangvételű közleményből derült ki, hogy a rendszerváltás óta nem látott változások következtek be a magyar médiapiacon. „További jelentős akvizíciókat hajtott végre a médiapiacon a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. A közleményt magát nem idéznénk, az tárgyszerűen beszámol arról, milyen napi-, hetilapok, televíziók, rádiók kerülnek immár egy kézbe. Mégpedig a Média Alapítvány kezelésébe, melynek vezetését Varga István volt MDF-es, majd 2014-ig Fideszképviselő, Bajkai István jelenleg is aktív fideszes képviselő, az Orbáncsalád egyik ügyvédje, valamint Szánthó Miklós, a kormányzati háttérintézményként működő Alapjogokért Központ igazgatója látja el. Gyors tulajdonosváltás A közleménynél sokkal komikusabb, ahogy maga a kormányzati sajtó tálalta az egész ügyet. A Magyar Idők már idézett cikke szerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt. első lépésben megvásárolta a Karc FM. Rádiót, a Magyar Idők Lapkiadó Kff.-t, míg a Talentis leányvállalata, a megyei napilapok nagy részét eddig is birtokló Mediaworks Zrt. tulajdonába került (az eddig Andy Vajnához tartozó) Kisalföld és Délmagyarország, a Bors, valamint a „Míg a jobboldalon óriási előrelépés van, a médiumok fenntarthatósága erősödik..., addig a baloldali liberális médiumok vergődnek." orlgo.hu Kelet-Magyarország, a Hajdú- ; Bihari Napló kiadóvállalatai mellett, megvásárolta a Mezőgazda Lap- : és Könyvkiadó Kff.-t. Ez utóbbi ; gondozásában jelenik meg a Szabadföld, valamint a Vidék íze, és a Diéta & F itnesz magazin - utóbbiak ; a Népszava tulajdonos Puch László érdekeltségei voltak idáig. „önzetlen" felajánlások Mindezek után Mészáros Lőrinc a teljes megszerzett portfoliót felajánlotta az alapítványnak, mert „a szándéka az, hogy hosszú távon hozzá- i járuljon a nemzeti értékek és hagyományok megőrzéséhez, illetve erő- : sítse a konzervatív értékszemléleten alapuló írott és elektronikus sajtó vé- i leményformáló szerepét, a helyi közösségek széles körű tájékoztatását”. Utóbbihoz csak annyit: miután Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került a megyei napilapok többsége, a legtöbb szerkesztőség vezetésében jelentős személycseréket hajtottak végre, aminek eredményeképpen mára mindegyik lap szinte szóról szóra ugyanúgy számol be a közéleti eseményekről, természetesen erősen kormánypárti hangnemben. Ezek után „a szervezet építő munkájához már sokan jelezték csatlakozási szándékukat”, a háromtagú kuratórium pedig nagy kegyesen „elfogadta a beérkezett felajánlásokat”. így került még kézbe Balaton környékén sugárzó Part FM, az Echo Peninsola Kft., a Gong FM rádió, a Hír Tv. Zrt., a Retro rádió, a hirdetési piacon aktív Hold Reklám Kft., a Hung-Ister Zrt., a Figyelő hetilap (eddig Schmidt Máriáé volt), a Mandiner.hu, a 888.hu, a Ripost és Lokál kormánypárti bulvárlapok (utóbbi ingyenes terjesztésű) és az Origo.hu-t birtokló New Wave Media Group Kft. Az alapítvány vezetői a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordultak a példátlan akvizíció miatt, ennek döntése azonban szinte előre borítékolható. A hatóság ugyanis korábban soha egyetlen kormányközeli tulajdonszerzést, összeolvadást nem akadályozott meg, ellentétben például az ellenzéki hangvételű RTL Klub vételi szándékéval a szintén kormánykritikus 24.hu felé. Az Átlátszó.hu szerint így összesen 476 tévé, rádió, online portál, nyomtatott napi-, és hetilap, folyóirat került egy kézbe, a cél nyilvánvaló: a kormányzati üzeneteket még koncentráltabban, még több emberhez eljuttatni. Fejenként 1061 eurót költünk az egészségügyre Pozsony. Az eredeti tervekkel ellentétben jövőre még nem egy fix összegben fizeti az állam a saját biztosítottjai - gyerekek, idősek, munkanélküliek stb. - után az egészségügyi járulékot, 2019- ben a járulék a kivetési alap 3,2 százaléka lesz. A parlament csütörtökön elfogadta Ladislav Kamenicky egészségbiztosítókról szóló jogszabály-módosításához benyújtott javaslatát, amelyben a parlament költségvetési bizottságának az elnöke azt szorgalmazta, hogy 55 millió euróval növeljék az egészségügyi tárca költségvetésében az állami biztosítottak után járó összeget. Ez így a tervezett 960 millió euró helyett 1,015 milliárd euró lesz. Kamenicky szerint a módosítás a pénzügyminiszter és az egészségügyi miniszter által megkötött kompromisszumnak köszönhető. A fix járulék bevezetését 2020-ra halasztották. Magyarországnál több Csütörtökön publikálta az európai országok egészségügyi kiadásait összevető statisztikáit az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat is. Ezek szerint 2016-ban Szlovákiában fejenként 1061 euró volt az éves egészségügyi ráfordítás. Régiós versenytársaink közül Csehországban 1193 eurót költöttek fejenként az egészségügy fenntartására, Magyarországon ugyanakkor csupán 853,5 eurót. Az 1061 eurós összeggel Szlovákia a 8. legkisebb összeget költő állam. Az Európai Unió nyugati tagországaiban ennél jóval nagyobb összeget fordítanak az egészségügy fenntartására. Az élen az unióban Luxemburg áll, 5600 eurós ráfordítással. Csak összehasonlításképpen: Ausztriában egy főre 2016-ban 4221, Svédországban 5126, Németországban pedig 4253 eurós költés jutott. Pazarló Franciaország A bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva az Eurostat adatai alapján Szlovákia 20lóban 7,1 százalékot költött egészségügyre, ugyanannyit, mint Csehország, míg Magyarország a GDP-je 7,4 százalékát fordította erre a célra. Magyarország ezen a listán azért előzheti meg Szlovákiát, mivel az egy főre jutó GDP Magyarországon alacsonyabb, mint Szlovákiában. Az uniós tagállamok közül Franciaország költ GDP-arányosan a legtöbbet, 11,5%-ot, a második Németország, 11,1%-kal. Szlovákia a 7,1 százalékos értékkel a hátulról a 8. A legkevesebbet Románia költ az egészségügyre, 400 eurót fejenként, ami a GDP- jének 5%-a. (TASR, mi) * ÜNNEPELJÜNK Az évforduló alkalmából december 15-éig 70 hűséges előfizetőnk közül minden nap egyet megajándékozunk egy üzemanyagkártyával. Ma CIBUIYA GYÖRGYNEK (Ipolynyék) kedvezett a szerencse! . Gratulálunk! A nyereményét postán küldjük el!
