Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-28 / 272. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com I 2018. november 28. 7 Keres túl szoros kettőnek Moszkva orosz tavat csinálna az Azovi-tengerből JARÁBIK BALÁZS Az elfoglalt Krím félszigetet és Oroszországot összekötő Kercsiszorosban történt ukrán-orosz katonai incidens nem a kelet-ukrajnai konfliktus kiszélesedését fogja eredményezni, inkább vezethet az ukrán demokrácia felmorzsolásához. Szögezzük le: súlyos incidens az orosz hadihajók támadása a lényegesen kisebb ukrán hajók ellen. A nemzetközi jog, de még az ominózus azovi szerződés is az ukránoknak ad igazat, akiknek joguk van a szabad hajózáshoz a Fekete-tenger és Azovitenger között, a Kercsi-szorosban. Ám a helyi realitás más, az orosz érdek és erőfölény diktál. Az ilyen jellegű incidensek kódolva voltak a keresi híd megépítése óta, amely összeköti Oroszországot a Krímmel. Már voltak ott hasonló, kisebb incidensek, Moszkva szempontjából pedig a híd biztonsága kulcsfontosságú, hiszen Putyin orosz elnök presztízsberuházásáról van szó. Katonai szempontból viszont nagyon nehezen védhető a híd, bárminemű károsodása pedig a „nagyhatalmi” imázson ejtene csorbát, amit Kijev győzelemként ünnepelne. Emiatt is szeretné Moszkva orosz „belső” tóvá változtatni az Azovi-tengert, holott fele részt Ukrajna partjait mossa. A Kreml céljának eléréséhez pedig minimalizálni kell az azovi ukrán tengeri haderőt. Viszont az elnökválasztásra készülő Kijevnek katonai és politikai érdeke az Azovi-tengeren valamiféle tengeri erő biztosítása. Már csak azért is, mert a kelet-ukrajnai háborútól amúgy is gazdaságilag szenvedő két ukrán kikötőt - Mariupol és Berdyanszk - rendkívül hátrányosan érinti a kereskedelmi hajók oroszok általi jogtalan vegzálása a keresi áthajózásnál. A mostani agresszióval az oroszok egyértelműen jelezni akaiják, hogy az Azovi-tengeren kívül tágasabb, még azon az áron is, hogy egyébként Oroszországgal továbbra is szimpatizáló ukrán régiókat véreztetnek ki. A két cél, a híd védelme (ami illegitim a nemzetközi jog szempontjából) és az ukránok legitim erőfeszítése, hogy jelen legyenek az Azovi-tengeren, egész egyszerűen nem egyeztethető össze. Míg az orosz azovi flotta 120 hajóból áll, addig az ukránok 11, a Krím félsziget elcsatolásakor megszökött hajóval vannak jelen. Szeptemberben az ukránoknak még sikerült két hajóval erősíteni az azovi flottájukat, akkor áthajózhattak a híd alatt, és Kijev további hajókat épít az úgynevezett „moszkitó stratégia” jegyében. A kis, páncélozott hajókkal a sekély part menti vizeken fölényben is lennének ajobbára öreg, nagy, lomha orosz flottával szemben. Szeptemberben az oroszokat meglephette az ukrán katonai áthajózás, de nagy erőkkel kísérve átengedték a hajókat. A további erősítésnek azonban most drasztikus módon megálljt parancsoltak. Tették ezt a tőlük immár megszokott, agresszív módon, hogy ; aztán az ukránokat vádolják meg provokációval. Ezt pedig a választásokra készülő, vesztésre álló jelenlegi ukrán vezetés próbálja belpolitikailag kihasználni, mint látjuk, akár hadiállapot bevezetésével. Az eredeti javaslat még tartalmazta a márciusi elnökválasztás elhalasztását is, ami jól jönne Porosenko jelenlegi elnöknek. Az eredeti két hónapos hadiállapotot aztán egyelőre egyre mérsé; kelte, az egész ország területe helyett pedig „csak” tíz megyében vezette be a kijevi parlament, az ellenzéki és kormánypárti képviselők verekedése kíséretében. Porosenko egyrészt nyugati nyomásra, másrészt a hazai tiltakozás miatt volt kénytelen erre a : kompromisszumra. Mivel az elnök ; négy hónappal a választások előtt ■ egyre nagyobb hátrányban van a legnagyobb riválisa, Julija Tyimosenkóval szemben, gyanítható, hogy a tíz megyében végül nem is tartj ák meg a választásokat, a hadiállapotra hivatkozva. Bár érthető, hogy Kijevnek reagálni kellett az incidensre, de a választások is túl közel vannak, ezért a válasz drámaira sikeredett. Porosenko túl rossz helyzetben van ahhoz, hogy ne lássuk az összefüggést a két dolog között. Bár a Nyugat továbbra is Ukrajnát i támogat) a az orosz agresszióval szemben, Kijev egyre több okot szolgáltat az aggodalomra, és végső soron éppen az ukrán nyugati integrációs törekvéseket ássa alá. Ha egészen a választásokig marad a részleges hadiállapot, az alaposan lenyes az egyetlen hiteles ukrán deviza, a demokrácia értékéből. bizottság a jogok ellen Emberi jogi Széles jogkörökkel rendelkező „emberi jogi" bizottságot hozott létre az egyiptomi kormány. A cél nem az emberi jogok védelme lesz, hanem az ilyen ügyek eltussolása. Az állami emberi jogi bizottság legfőbb célja, hogy megvédje az egyiptomi kormányt az emberi jogsértésekkel kapcsolatos vádaktól és a nemzetközi bírálatoktól. Az Emberi Jogi Állandó Főbizottságnak keresztelt intézményben jogvédők nincsenek. Tagjai a hadsereg, a titkosszolgálatok, a kínzásokkal és emberek eltüntetésével vádolt rendőrség és a belügyminisztérium képviselői. Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök kormányzata az emberi jogi bírálatokat kormányellenes felforgatásnak tekinti. Volt már példa arra, hogy a kormányzat a bírálatokat álhímek bélyegezte, és fellépett azokkal szemben, akik ezeket megfogalmazták. Szíszi pár héttel ezelőtt egy rendezvényen kijelentette, hogy szó sincs arról, hogy kormánya sérti az emberi jogokat, vagy diktatórikus volna, és hozzátette, hogy az állam védelmét emberi jognak tekinti. „Ennek a testületnek az lesz a dolga, hogy Egyiptom megítélését javítsa, nem emberi jogokkal fog foglalkozni” - közölte Gamal Eid emberi jogi aktivista, aki szerint Egyiptom bevett szokása, hogy az emberi jogok megsértése esetén az okok feltárása helyett ködösítésbe kezd, hogy elterelje a figyelmet. Az új testület felállítása azt mutatja, a kormány attól tart, hogy emberi jogi problémákra hivatkozva az EU és az USA is korlátozza az Egyiptomnak nyújtott támogatást. (MTI) Költségvetési fejtörő olasz módra DUDÁSTAMÁS ak idő kérdése volt, mikor kerül ütközési pályára a két populista pártból felálló olasz kormánykoalíció az Európai Bizottsággal. Az inkábbbaloldali beállítottságú Öt Csillag Mozgalom és ajobboldali Liga közös nevezője ugyanis az euroszkepticizmus, ezért a konfliktus már a kormány beiktatásakor borítékolható volt. Az első összetűzések a migrációs politika területén történtek, az igazán nagy összecsapás az olasz költségvetés elfogadásával kezdődött. A 2019. évi költségvetés összeállításánál az olasz kormánypártok olyan költségvetési csapdába kerültek, amelyből nem volt kiút. Míg a választási kampányban a Liga adócsökkentéssel kampányolt, az Öt Csillag a szociális kiadások növelését ígérte a választóknak. A költségvetésbe mindkét párt ígérete bekerült, és ez elkerülhetetlenül a hiány növekedéséhez vezetett. Míg az előző olasz kormány 2019-re már csak a GDP 0,8 százalékát elérő hiányt tervezett, az új kormány olyan költségvetést nyújtott be az EU-nak, melyben a hiány eléri a GDP 2,4 százalékát. Ez persze kiverte a biztosítékot az Európai Bizottságban, és az EU történetében először nem fogadta el egy tagország költségvetését, hanem átdolgozásra visszaküldte. Mivel erre az olasz kormánypártok nem voltak haj landók, november 21-én az Európai Bizottság javasolta a túlzottdeficit-eljárás megindítását. Ennek eredménye a GDP 0,2 százalékát elérő pénzbírság is lehet, ami több milliárd euróval terhelné meg Olaszországot. Első látásra az olasz költségvetés hiánya nem tűnik annyira aggasztónak. Egy átlagos országnak 2,4 százalékos költségvetési hiány nem okozhat gondot. Olaszország azonban nem átlagos ország. Az alapvető gond az, hogy már ma is akkora államadósságheggyel küszködik, amely eléri az olasz GDP 131 százalékát. Sokatmondó, hogy az EU-ban ma csak Görögország GDP-hez viszonyított államadóssága magasabb. Azé a Görögországé, amely az elmúlt évtized nagy részét az eurózóna mentőprogramjaiban töltötte. Olaszország ugyan még nincs krízishelyzetben, de a pénzpiacok bizalma lassan végleg elfogy. Ezt mutatja, hogy az országkockázatot jelző olasz kötvényhozamok az elmúlt hónapokban többéves csúcsra emelkedtek, ez a hozamszint pedig 2019-ben Olaszországnak körülbelül 5 milliárd eurós többletkiadást jelentene. Az olasz gazdaság mindeközben több sebből vérzik, és okkal mondják az eurózóna beteg emberének. Gyakran szóba kerül az elvesztegetett évtized szókapcsolat is, hiszen az olasz GDP még 2017-ben sem érte el a globális gazdasági válság előtti szintet. Ehhez stagnáló termelékenység és alacsony foglalkoztatottság társul, miközben az olasz bankok rossz hitelek tömegével küszködnek. Nem és nem akar beindulni az olasz gazdasági növekedés, ami a krónikus költségvetési hiánnyal együtt az államadósság makacs növekedéséhez vezetett. Valahol igaza van az olasz kormánypártoknak, hogy a gazdasági növekedéshez növelni kellene az állami kiadásokat, de a nyomasztó államadósság-halmaz ezt sajnos már nem engedi. Egyelőre hivatalosan a konfliktus egyik résztvevője sem haj landó engedni, bár az olasz média szerint Róma tesz majd engedményeket. Az Európai Bizottság attól tart, hogy ha Olaszország megússza ezt a költségvetést bírság nélkül, az az eurózóna más tagországait is nagyobb költekezésre csábítja. Az olasz kormánypártok viszont odahaza jól el tudják adni választóiknak a Brüsszel ellen vezetett költségvetési szabadságharcot. Egy ponton túl azonban egyik félnek sincs szüksége gazdasági instabilitásra, ezért a harcias kijelentések ellenére várhatóan születik egy kompromisszum, amely az Európai Bizottság és az olasz kormány számára egyaránt vállalható lesz. Cs FIGYELŐ Argentína emelhetne vádat a szaúdi trónörökös ellen A Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet arra kérte Argentínát, hogy az alkotmányában szereplő, háborús bűnökre vonatkozó záradékkal élve indítson nyomozást Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös ellen. Az argentinok kivizsgálhatnák, hogy ő adott-e utasítást Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró meggyilkolására, illetve, hogy volt-e bármilyen szerepe a Jemenben elkövetett emberiesség elleni bűntettekben. Az argentin alkotmány szerint a háborús és emberiesség elleni bűnök egyetemes joghatóság alá tartoznak, vagyis az igazságügyi hatóságoknak jogukban áll nyomozást indítani és büntetőeljárás alá vonni az ilyen bűncselekmények gyanúsítottjait, függetlenül attól, hogy hol követték el őket. A HRW az ügyben kérelmet nyújtott be az argentin szövetségi bírósághoz. A Clarin című argentin újság szerint a bíróság kiadta az ügyészségnek, vizsgálja ki, emelhetnek-e vádat Argentínában a szaúdi trónörökös ellen a gyilkosság ügyében. Mohamed herceg a héten a G20- csúcsra utazik Buenos Airesbe. Az argentin sajtó igazságügyi forrásokra hivatkozva azt közölte: valószínűtlen, hogy a helyi hatóságok foglalkozzanak az üggyel. HasOgdzsit október elején gyilkolták meg Szaúd-Arábia isztambuli fókonzulátusán. Az eset beárnyékolta a közel-keleti monarchia kapcsolatát a Nyugattal, és rontott az országot ténylegesen irányító koronaherceg megítélésén. Mohamed bin Szalmán trónörökösként az ország tényleges irányítója. (MTI) Lélekvesztő se be, se ki. Az oroszok egy gigantikus teherhajót horgonyoztak le a keresi híd alatt. (jASR/AP-feivétei)
