Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-05 / 253. szám
4 I KÜLFÖLD 2018. november 5. | www.ujszo.com Trumpot értékelik a választók Amerikai félidős választások - a szélsőségesek a demokraták malmára hajtották a vizet Floridában már elkezdődött a szenátust újrarajzoló félidős választás (Tasr/ap) RÖVIDEN Új gyanús csomag Trump ellenfelének Washington. Újabb, már a második gyanús csomagot küldtek postán annak a Demokrata Párt mellett elkötelezett kaliforniai milliárdosnak, aki arról közismert, hogy hirdetésekben kampányol Donald Trump amerikai elnök hivatali elmozdításáért. Tom Steyer postájában olyan küldeményt találtak, amely hasonlít a korábban az ismert demokrata párti politikusoknak és aktivistáknak küldöttekhez. A címzettek között volt Barack Obama korábbi demokrata elnök, külügyminisztere, Hillary Clinton, a CNN televízió szerkesztősége, Robert de Niro színész és Soros György milliárdos. (MTI) Új-Kaledónia francia kézen marad Párízs/Nouméa. Nagy többséggel elutasították a Franciaországtól való elszakadást a szavazók tegnap az új-kaledóniai függetlenségi népszavazáson. A referendum eredménye szerint a szavazók közül 56,4% mondott nemet a függetlenségre, míg 43,6%-uk igennel szavazott. A Franciaország számára stratégiai fontosságú csendes-óceáni szigetcsoport 174 ezer szavazásra jogosult lakosa közül 80,6% ment el szavazni. A referendum megtartására még 1988-ban tettek ígéretet, A függetlenséget főleg az őslakos kanak népcsoport támogatja, ám ők csak a lakosok 39,1%-át teszik ki. (MTI, u) Még Pakisztánban a keresztény nő Iszlámábád. Egyelőre nem hagyhatja el Pakisztánt az istenkáromlás miatt elítélt, majd a minap felmentett keresztény nő, mert a kormány csak úgy tudta elérni a szabadon engedése által kiváltott hatalmas tüntetések befejezését, hogy megállapodott a demonstrációkat szervező iszlamista párttal a döntés felülvizsgálatában. Közben az eredetileg halálra ítélt Ászija Bibi ügyvédje, Szaifül Mulúk, aki elérte, hogy mindeddig nem hajtották végre védencén a halálos ítéletet, iszlamista fenyegetések hatására szombaton elhagyta Pakisztánt. Az ügy nagy visszhangot keltett világszerte, XVI. Benedek pápa is kérte a nő szabadon bocsátását. (MTI) Phenjan fenyeget a szankciók miatt Phenjan. Észak-Korea azzal fenyegetőzik, felújítja atomfegyvereinek fejlesztési programját, ha az USA záros határidőn belül nem oldja fel az ellene bevezetett gazdasági büntető intézkedéseket. A phenjani külügyminisztérium erről szóló közleménye olyan pillanatban jelent meg, amikor Washington és Szöul között vita van arról, hogy milyen szankciókat alkalmazzanak, hogyan gyakoroljanak még nyomást Eszak-Koreára, ha el akarják érni, hogy felhagyjon nukleáris programjával. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Sikerül-e demokratáknak jál teljesíteniük a holnapi, ún. félidős választásokon? - sok elemző teszi fel e kérdést, a konklúzió azonban rendre az, hogy a kilátások bizonytalanok és kiszámíthatatlanok. Az elemzők egy része szerint a keddi voksolás - amikor a képviselőház egészét és a szenátus közel harmadát választják újra, továbbá 36 tagállamban kormányzót is választanak - referendum lesz Donald Trump elnökségéről. Az amerikai elemzők körében szinte egyetértés uralkodik abban, hogy a holnapi választásokon a demokraták a szenátusban nem, de a képviselőházban többséget szerezhetnek. A RealClearPolitics friss felmérése szerint a demokrata jelöltek 25 képviselői széket szereznek, és ezzel 220:215 arányú többségük lesz. Nancy Pelosi, a demokraták képviselőházi frakciójának vezetője arról nyilatkozott, hogy pártja akár 40 képviselői helyet is elnyerhet. A választások és kampányok elemzésével foglalkozó The Cook Political Report képviselőházi ügyekkel foglalkozó felelőse, Dave Wasserman pedig a Fox televízióban úgy taksálta: a demokratáknak 30—40 képviselői hely elnyerésére van esélyük. Aggódtak a demokraták Az amerikai baloldal optimizmusa lényegében két-három hét alatt erősödött meg. Október közepén még Tom Perez, a Demokrata Országos Bizottság (DNC, a párt vezető szerve) elnöke és Bemie Sanders - aki 2016-ban Hillary Clinton vetélytársa volt a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folyó küzdelemben - óvatosságra és visszafogottságra intette a lelkesedőket. A The Hill című lapnak Sanders így fogalmazott: „Tudom, hogy sokan demokrata hullámról, meg ilyesmikről beszélnek, de én nem hiszek ebben”. Az amerikai politikai élet akkor jutott túl Több ezer ember vett réezt tegnap Teheránban az 1979- es iszlám forradalom évfordulója alkalmából rendszeresen megrendezett felvonuláson. „Halál Amerikára!" - skandálta a tömeg a legkeményebb szankciók bevezetése előtt. Teherán. Radikális diákok 1979. november 4-én foglalták el az Egyesült Államok nagykövetségének épületét, és túszul ejtettek, majd 444 napig fogva tartottak 52 amerikai diplomatát. A mostani évfordulónak az ad jelentőséget, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette, mától újabb szankciókat vezet be Irán ellen, és a büntetőintézkedések addig érvényben maradnak, amíg Irán fel nem hagy a terrorizmus támogatásával, szír katonai szerepvállalásával, és teljesen le nem állítja nukleáris és ballisztikusrakéta-programját. A szankciók az iráni pénzügyi és energetikai szektort, valamint hajózást és hajógyártást érintik, továbbá büntetik Donald Trump elnök főbírójelöltje, Brett Kavanaugh meghallgatásán, melynek során egy kaliforniai pszichológusnő azzal vádolta meg a jelöltet, hogy évtizedekkel korábban, diákként, szexuálisan zaklatta őt. A republikánus politikusok és a közvéleményjó része a konzervatív föbírój elölt kinevezésének megakadályozását szorgalmazó demokraták mesterkedését vélte a háttérben. Brett Kavanaugh azóta már az USA- ban az alkotmánybíróság szerepét betöltő legfelsőbb bíróság bírája, a közvélemény-kutatásokban pedig a demokraták népszerűsége visszaesett, ami a jó gazdasági adatok ismeretében nem meglepő. Jöttek a szélsőségesek A választói hangulat azonban rendkívül változékony. A közhangulat Donald Trump ellen fordult a napokban a pittsburghi Élet Fája zsinagógában elkövetett mészárlás után. A 11 halálos áldozatot követelő merényletért a sajtó egy része az elnököt hibáztatta: a nem egyszer valóban szokatlan és durva stílusban kifejtett mondandóját gyűlöletbeszédnek bélyegezve őt tette felelőssé a tragédiáért. Bret Stephens, a The New York Times című lap publicistája a zsinagógái mészárlásra utalva véleménycikke címének azt adta: „Igen, az elnök a hibás a jobboldalról érkező terrorért”. Egy másik, szélsőjobboldali, nyíltan Trumprajongó ámokfütó sem segített a republikánusoknak: César Sayoc a félidős választásokon várható demokrata előretörés és a nyomában járó apokalipszis miatti rettegésében sorra csőbombákat küldött a Trumpot kritizáló politikusoknak, szerkesztőségeknek és magánembereknek. Trump a végsőkig uszít Sokan összekötötték Trump szélsőséges, uszító retorikáját és az általa teij esztett hazugságokat az erőszakos politikai akciók elszaporodásával. Mint oly sokszor, Trump most is leleplezően őszinte volt: a kampánykőrútja minapi állomásán nekiállt sajnálkozni, hogy ezek a merényletek visszavetették a republikánusok azokat az országokat, amelyek továbbra is Irántól vásárolnak nyersolajak és azokat a vállalatokat, amelyek a szankciós listán szereplő perzsa cégekkel üzletelnek. A felvonuló tömeg a korábbi évekpolitikai diadalmenetét. Ezt a közvélemény-kutatók is így látják, úgyhogy nem volt más hátra, elő kellett szedni a még piszkosabb módszereket. A friss kampányvideó egy rendőrgyilkos mexikói férfi négy évvel ezelőtti bírósági tárgyalásával kezdődik: az elítélt gyilkos valóban iszonyatos mondatait vágták össze olyan feliratokkal, hogy „a demokraták engedték be az országba. A demokraták engedték, hogy itt maradjon.” A káromkodásokkal megpakolt videót a demokraták mellett még egyes republikánusok is rasszistának minősítették. Aztán gyorsan kiderült, nem csak arról a nyilvánvaló csúsztatásról van szó, hogy a demokratákat egy gyilkos támogatójaként tüntetik fel, hanem az egész videó hatalmas átverésre épül: Luis Bracamontes ugyanis a republikánus Bush elnöksége alatt lépett be az Egyesült Államokba. És hogy a történet még szebb legyen: a férfit jóval a gyilkosságok előtt, kábítószer-használat miatt letartóztatta, majd érthetetlen okokból elengedte Joe Arpaio. A magát Amerika legkeményebb seriffjeként reklámozó Arpaio az egyik legkorábbi Trump-támogató volt, aki elnöki kegyelemmel mentesült féléves börtönbüntetése alól, amit latinok zaklatása miatt szabtak ki rá. bői ismert jelmondatokat - Le az Egyesült Államokkal!, Halál Izraelre! - kiabált. Az amerikai kormány 2018 májusában egyoldalúan felmondta a 2015-ben az USA, az Egyesült Királyság, Franciaország, Né-A rendőrgyilkos mondatai után rögtön a határt ostromló latinamerikaiakról készült kaotikus felvételek jöttek. Trump legfontosabb kampánytémája most egyértelműen a migráció, azon belül is azok a főleg hondurasi menekültekből és bevándorlókból álló „karavánok”, amelyek Közép-Amerika szegény országaiból tartanak Amerika felé. Az elnök már arról beszél, aki kövekkel dobálja meg a rendőröket vagy a határkerítést, az olyan, mintha fegyvert fognának rájuk, úgyhogy ilyenkor le kell őket lőni. Ijesztő szavak ezek az amerikai hadsereg főparancsnokától. Fontos az egészségügy A félidős választásokon az egészségbiztosítás ügye is fontos kampánytémaként szerepel, mivel a republikánus többségű kongresszus a Barack Obama nevével fémjelzett Obamacare sok elemét korábban megszüntette ugyan, de azóta sem született mindkét párt számára elfogadható új törvénytervezet. A kampány eddig szinte csak Trump elnökről szól, az egészségbiztosítás témája talán az egyetlen, amelynek középpontjában nem az ő személye szerepel. Az USA-ban ugyanis e kérdésnek a megoldatlansága az egyik legnagyobb probléma. (MTI, 444.hu) metország, Oroszország, Kína és Irán között megkötött nukleáris megállapodást, mert Trump szerint rossz megállapodás volt, nem ellenőrizhető, hogy Irán betartja-e azt. A megállapodás dollármilliárdokban mérhető szankciós enyhítéseket adott Teheránnak cserébe azért, hogy lezáija katonai célú nukleáris programját. Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfelsőbb politikai és vallási vezetője kijelentette, az USA az 1979-es iráni iszlám forradalom óta - amelyben megbuktatták a Nyugat támogatta uralkodót - máig nem tudta helyreállítani hatalmát Irán felett. Az ajatolláh kifejezte abbéli meggyőződését, hogy az új amerikai szankciók bevezetésének Washington lesz a vesztese, mint ahogy az USA „vesztes volt Iránnal szemben az elmúlt csaknem 40 évben mindig”. Irán az évforduló kapcsán ünnepélyes keretek között elkezdte a sorozatgyártását annak a saját tervezésű harci gépnek, amelynek prototípusát már augusztusban bemutatták. (MTI) Mától még szigorúbb amerikai szankciók Irán ellen Évtizedes iráni „folklór": égnek az amerikai és az izraeli zászlók (tasr/ap)
