Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-27 / 271. szám
8 I KÜLFÖLD 2018. november 27. I www.ujszo.com Orosz tűz az ukrán hajókra Teljes harckészültségbe helyezték az ukrán hadsereget, és részleges sorozást rendeltek el Az Azovi-tengeren történt orosz-ukrán incidens térképe. Moszkva úgy kezeli a Kercsi-szorost - amelyet a Krím elfoglalása miatt most már mindkét oldalán Oroszország területe határol mint kizárólagos orosz területi vizet. (MTI) RÖVIDEN Kegyelmet kapott az elítélt brit férfi Dubaj/London. Az Egyesült Arab Emírségek hatóságai megkegyelmeztek a kémkedésért életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt Matthew Hedges brit kutatónak. Hedges tegnap szabadon távozhatott a börtönből. Hivatalos források szerint a brit doktorandusz az utazáshoz szükséges formaságok után azonnal elhagyhatja az országot. Matthew Hedgest, a Durhami Egyetem 31 éves doktoranduszát május 5-én vették őrizetbe a dubaji repülőtéren, miután két hetet töltött kutató munkával az Egyesült Arab Emírségekben. Mint Közel-Kelet-kutató, interjúkat készített az ország kül- és biztonságpolitikájáról. (MTI) Megnyitották az amerikai határt Washington. Ismét megnyitották hétfőre virradóra az amerikai-mexikói határt - jelentette be az amerikai határőrség. A mexikói oldalon a tijuanai hatóságok letartóztatták a határt megostromló migránsokat. A San Ysidro határátkelőt, amely a kaliforniai San Diego és a mexikói Tijuana közötti legnagyobb határátkelőhely, vasárnap délután zárták le, miután a Közép-Amerika felől érkező karavánból helyszíni tudósítások szerint mintegy ötszázan megrohamozták a határt. Az amerikai határőrök könnygázt vetettek be, és visszaszorították a határfalat ostromlókat. (MTI) Közbelépett a líbiai parti őrség Tripolis. 113, Európa felé igyekvő embert mentett ki a líbiai parti őrség a Földközi-tengerből, és visszavitte őket Líbiába - közölte a parti őrség szóvivője. A szóvivő szerint az Európába tartó embereket, akik között 17 nő és 4 gyerek is volt, szombaton fogták el a nyugati-líbiai Szabráta közelében. Hozzátette, miután visszafordították a hajót, utasait - orvosi segítségnyújtás után - a Závja város befogadóközpontjába vitték. Líbia Moammer Kadhafi elnök 2011-es megbuktatását és meggyilkolását követően káoszba süllyedt. (MTI) Francia ítéletek gyorsított eljárásban Párizs. Gyorsított eljárásokban ítélik el Franciaországban az üzemanyagadó emelése ellen tüntető „sárga mellényesek” közé keveredő szélsőségeseket, akik a hétvégén rendőrökre támadtak a párizsi Champs-Élysées sugárúton: a 103 őrizetbe vett ember közül 28 őrizetbe vételét meghosszabbították, tegnap 47-et állítottak bíróság elé bíróság elé. A pártoktól és szakszervezeti támogatásoktól mentes, a közösségi oldalakon spontán szerveződött tiltakozó mozgalom tíz napja tüntet országszerte az üzemanyagokra kivetett környezetvédelmi adó január 1-jére tervezett emelése ellen. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Kljev/Moszkva. Robbanásig feszült a 2014 óta keményedő orosz-ukrán válság, miután vasárnap az orosz haditengerészet a Krím melletti Kérésiszorosnál tüzet nyitott ukrán hadihajókra. A Szovjetunió 1991-os szótesóse óta ez az első alkalom, amikor hivatalosan fegyveres összetűzés tört ki a két ország között. Ukrajna harckészültségbe helyezte haderejét, Kijevben tüntettek az orosz nagykövetségnél. „Egyre több orosz hadihajó tartózkodik a közelben, s mindegyikük készen áll a támadásra. Minden újabb provokáció háborúba torkollhat. Egy lőporos hordón ülünk” - mondta néhány napja Galina Odnorog, egy mariupoli civil szervezet vezetője. Igaza lett: vasárnap az orosz tengerészet nem engedte meg, hogy két ukrán naszád és egy vontatóhaj ó az Oroszországot és a 2014- ben Ukrajnától elcsatolt Krímet összekötő keresi híd alatt áthaladva behajózzon az Ukrajnához tartozó Mariupol kikötőjébe. Amikor pedig az ukránok kitartottak, az egyik orosz hajó szándékosan nekiment a vontatónak. Vasárnap este lövések is eldördültek: az orosz flotta rálőtt két ukrán hadihajóra. Az incidensben hat ukrán katona megsebesült, kettő életveszélyes állapotban van. Az incidens története Kijev szerint az Odesszából Mariupolba tartó ukrán hajók útvonaláról előzőleg értesítették az orosz felet, betartva a hajózás biztonságára vonatkozó nemzetközi előírásokat. Szombaton értesítést kaptak az orosz féltől a tengeri út lezárásáról a Kercsiszorosnál. Viktor Muzsenko ukrán vezérkari főnök szerint vasárnap két alkalommal fordultak a „megszállt Keres diszpécseri központjához”, tisztázandó az áthaladás lehetőségét és menetrendjét a szoroson, de mivel választ nem kaptak, az ukrán hajók folytatták útjukat Mariupolba. Csak órákkal később kaptak az ukrán hajók utasítást arra, hogy induljanak a „várakozási területre”, ahol tájékoztatást kapnak majd az áthaladás rendjéről - a Krím félsziget négy évvel ezelőtti orosz annektálása után épült 18 kilométeres híd közepén van egy megemelt szakasz, amely alatt nagyobb hajók is áthaladhatnak. A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ- tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el a lépés jogosságát. A tábornok szerint az ukrán hadihajók 17 órakor úgy döntöttek, hogy visszatérnek állandó állomáshelyükre, Odesszába, de miután útnak indultak a „várakozási helyről”, az őket kísérő orosz hajók blokád alá vették őket, és tüzet nyitottak rájuk. Az incidensben, mely a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre történt, hat ukrán tengerész megsebesült. Néhány órával korábban, vasárnap reggel is történt egy incidens: egy orosz határőrhajó nekiment a három, terv szerint haladó ukrán hadihajó egyikének, egy vontatóhajónak. Moszkva álláspontja szerint az incidenst az váltotta ki, hogy az ukrán hadihajók jogtalanul hajóztak be az ideiglenesen lezárt orosz területi vizekre. Nem kértek áthaladási engedélyt, ezért nem is iktatták be őket az áthaladási menetrendbe. Akadály a keresi híd Amióta a híd elkészült a Kercsiszoros felett, az átjutás az Azovitenger és a Fekete-tenger között nehezebb lett, hiszen át kell hajózni egy olyan a híd alatt, ami az oroszok kezén van. Ugyanakkor egy máig érvényben lévő, 2003-as ukrán-orosz szerződés szerint az Azovi-tenger közös fennhatóság alatt van, a vizein az orosz és az ukrán hajók is szabadon közlekedhetnek, bárminemű korlátozás nélkül. Csakhogy a híd alatti haladáshoz nem árt a két félnek egyeztetnie egymással, hogy ne legyen baleset. Ez az egyeztetési kényszer frusztrálja az ukránokat, akik szerint a híd egyébként is illegálisan épült meg. Ukrán hadiállapot Ezt követően teljes harckészültségbe helyezték az ukrán hadsereget, válaszul az orosz agresszióra az Azovi-tengeren. Emellett hadiállapot bevezetését javasolta 60 napos időtartamra az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vasárnap éjjel tartott ülésén Olekszandr Turcsinov, a testület elnöke. Petro Porosenko ukrán elnök tegnap rendeletet írt alá, amely a hadiállapot azonnali bevezetését javasolja 2019. január 25-ig (ez szerda reggel lép életbe), továbbá részleges sorozást rendeltek el.Turcsinov szerint az ukrán hajókkal szembeni vasárnapi agresszió alapján nem zárható ki, hogy Oroszország más, köztük szárazföldi műveletekre készül Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen. Hangsúlyozta, hogy a hadiállapot bevezetése nem jelent hadüzenetet. „Semmiképpen sem jelenti azt, hogy Ukrajna bármilyen támadó műveletet készülne végrehajtani. Ukrajna senkivel sem akar háborúzni. A hadiállapotot kizárólag védelmi céllal vezetjük be” - szögezte le. Ugyanezt nyomatékosította Porosenko államfő is. Oroszország kijevi nagykövetségénél zavargás tört ki: az orosz felet agresszióval vádoló több száz tüntető köveket, petárdákat és tűzijáték rakétákat dobált, s legalább egy követségi autó kiégett. Kulcsfontosságú kikötők Elemzők szerint Moszkvának több célja lehet az azovi válság eszkalálásával. Az egyik az ukrán gazdaság válságának tovább mélyítése, hiszen Mariupolban és Bergyanszkban tízezrek élnek közvetlenül a kikötőben, illetve a tengeren végzett munkából. Mariupol az ukrán acéltermelés fontos bázisa, az ukrán export egyik fő kibocsájtója, és ezért elég komoly a tengeri forgalma is, szén megy a városba, és acél megy ki onnan. Bergyanszk pedig jelentős gabonakereskedelme miatt érdekes hajózási szempontból Ukrajnának. Keres helyzete Az Azovi-tenger a Feketetengerészaki öble, amellyel a Krím félsziget és Tamanyfélsziget közötti Kercsi-szoros köti össze. A tenger északi és északnyugati partja Ukrajnához, keleti és nyugati partja Oroszországhoz tartozik. A Krím 2014-ben történt orosz annektálása óta a határvonal pontos helye - különösen a Kercsi-szorosban - vita tárgyát képezi a két ország között. Moszkva és Kijev között az elmúlt hónapokban kiéleződött a feszültség a feketetengeri és az azovi-tengeri hajózás és halászat körül, (ú) Ha az oroszok lezárják a Kercsiszorost, akkor az hatalmas kárt okoz az ukrán gazdaságnak, mert ezek a kikötők használhatatlanná válnak. Moszkva terjeszkedne A másik orosz cél az lehet, hogy Oroszország megpróbálhatja teljesen bekebelezni az Azovi-tenger nagy részét, s csak a közvetlenül a part menti vizeket hagyná meg Ukrajnának, amivel teljes egészében bezárná a tengeri kijáratokat Kelet- Ukrajna előtt. Az Oroszországnál katonai és gazdasági szempontból is jóval gyengébb Ukrajna az utóbbi hetekben Mariupol védelmét erősítette meg, és több hadgyakorlatot is rendezett annak bizonyítására, hogy képes visszaverni egy esetleges orosz partraszállási kísérletet. A tengeren azonban meglehetősen erőtlenek voltak az ukrán ellenlépések, aminek főleg az a magyarázata, hogy az ország egyébként sem túl erős flottájának a négyötödét elvesztette, amikor Oroszország 2014- ben magához csatolta a Krímet. Ukrán értelmezés szerint a szokásos hibrid háborús módszer alapján: Moszkva megpróbál egy fegyveres konfliktust kiprovokálni, amire hivatkozva beavatkozhatnak. A balti országok és a lengyel kormány is ettől tart. Ugyanakkor nincs nyoma annak, hogy az orosz hadsereget, vagy akár a donyecki felkelőket mozgósították volna, a hajók elfogását sem követték új abb műveletek. Aggódik a világ Az ügy miatt a két fél kérésére azonnal hatállyal ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azonnal összehívta Brüsszelben aNATO-Ukrajna Bizottság nagyköveti szintű rendkívüli ülését. A főtitkár kijelentette, hogy a NATO teljes mértékben támogatja Ukrajna területi egységét és önállóságát, beleértve a nemzetközi jog szerinti területi hajózási jogát felségvizein. A NATO és az Európai Unió önmérsékletre intette Oroszországot és Ukrajnát. Kína óva intett a feszültség fokozásától a F ekete-tengeren. A német szövetségi kormány önmérsékletet és párbeszédet sürget a Kercsi-szorosban történt incidens mindkét érintett országától, Ukrajnától és Oroszországtól egyaránt, ugyanakkor megerősíti, hogy kiáll Ukrajna szuverenitása és területi épsége mellett - mondta a német kormány szóvivője. A brit és a francia kormány is elítélte, agressziónak minősítette az orosz magatartást a keresi incidensben. Theresa May brit miniszterelnök „agresszív tettnek” bélyegezte, hogy Oroszország ukrán hajókat, tengerészeket fogott el és sebesített meg. A francia kormány szerint igazolhatatlan az orosz lépés. Párizs felszólította Moszkvát, hogy azonnal engedje szabadon az ukrán tengerészeket és szolgáltassa vissza a hajókat. (MTI, 444.hu, hvg) Incidens a Kercsi-szorosnál
