Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-26 / 270. szám
www.ujszo.com I 2018. november 26. AUTÓ-MOTOR 113 A Toyota az automatizált gyártás úttörője DEMECS PÉTER A Toyota a világ első autógyártója, amelynek óvás termelóse túllópte a 10 millió gópkocsit. A Toyota Corolla minden idők legnópszerűbb autója, s nóhány óva vezeti a szemólyautók értékesítési listáját a világon. A japánok azt állítják, hogy a siker titka az úgynevezett Lean (szűk) termelósi rendszer. A világon számos más gyártó átvette a Toyota gyártási filozófiáját, melynek lényege az volt, hogy a minimumra csökkentsék azt az időt, amíg a termék eljut a gyártótól a vevőig. A 20. század elején Szakicsi Toy oda megalapította a szövőgépek gyártására szakosodott cégét, az autógyártásnak fia, Kiicsiro Toy oda látott neki 1937-ben. A vállalkozás kezdetétől a II. világháború okozta alapanyaghiánnyal küszködött. A legnagyobb válság idején például a K-modell elnevezésű pick-upba csak egyetlen fényszórót szereltek, a fékek pedig csak az első kerekeket fékezték. Ötlet a szupermarketből A japánok ebben a bonyolult gazdasági helyzetben keresték a választ arra, hogyan tudnák megállni helyüket a konkurenciaharcban. A mérföldkőhöz az ötvenes évek elején ért el a cég, amikor Kiicsiro unokatestvére, Eidzsi Toyoda az Amerikai Egyesült Államokba utazott. Ellátogatott a Ford River Rouge gyárába Michiganben. Lenyűgözte a termelési folyamat, de ugyanakkor tudatosította, hogy a háború sújtotta Japánban nincs lehetőség ilyen rendszer kiépítésére. A Ford gyárának raktáraiban több hónapos gyártásra elegendő alkatrészeket és komponenseket tároltak, ilyen luxust pedig Japánban abban az időben nem engedhettek meg maguknak. Eidzsi Toy ódának végül az amerikai szupermarket adta az ihletet, hiszen szülőhazájában akkoriban nem ismertek ilyen típusú boltokat. A japán vállalkozónak elsősorban az tetszett meg, hogy a vásárló szabadon kiválaszthatta, mire volt szüksége és pontosan akkor, amikor szüksége volt rá. Ezért döntött úgy, hogy erre a filozófiára alapozza az új gyártósort - csak annyi alkatrészt fog gyártani, amennyire az adott pillanatban szüksége lesz. Ekkor jött létre az úgynevezett justin-time termelési rendszer, amely úgy szervezi a logisztikát az autók előállításánál, hogy minimalizálja a szállítási és raktározási kiadásokat. Ilyen rendszerrel működik jelenleg a legtöbb autógyártó; nem raktározzák az alkatrészeket, mivel ezeket néhány perccel azelőtt szállítják a gyárba, mielőtt beszerelik ezeket az autóba. A kisebb mennyiségű alkatrész gyártásának köszönhetően a Toyota kisebb költségvetéssel dolgozhatott. A gyártás során bevezették a Kanban rendszert, melynek lényege az volt, hogy űrlapok segítségével ellenőrizték a felhasznált, a raktározott és a legyártott alkatrészek számát. A Toyota ezt a rendszert alkalmazza a mai napig, az űrlapokat viszont vonalkódok váltották fel. A módszer viszont nagy fegyelmet igényel az egész hálózatban, a beszállítóktól egészen a gyárcsamokig, ezért nem lehet Japánon kívül mindenütt korlátlanul használni, felmerül a kiesések kockázata. A Toyota viszont ennek köszönhetően 30 százalékkal növelte a gyártást. Mindenki felelős A Toyota tulajdonosa megfigyelte, hogy az amerikai autógyártók Henry Ford gyártási elveire épültek. Az alkalmazottaktól elvárták a maximális teljesítményt, ám ennek következtében később több hibát is kellett javítani az autókon. Ez a japánok szerint nem motiválta kellőképpen az alkalmazottakat arra, hogy precíz munkát végezzenek. Ezért a Toyota gyárában minden egyes helyiségében elhelyeztek egy gombot, melynek segítségével az alkalmazottak bármelyike leállíthatta a gyártósort, ha valamilyen problémát észlelt. Ezt követően az egész csapat a probléma megoldására tudott koncentrálni. A módszernek köszönhetően jelentősen csökkentek a gyártási hibák. Fokozatosan sikerült felgyorsítani a gyártási folyamatot, illetve a Toyota gyártotta autók megbízhatóságát. 1962-ben a Toyota gyárát egymillió autó hagyta el, tíz évvel később ez a szám már túllépte a tízmilliót. A Toyota gyáraiban jelenleg egy új autót 1,6 óra alatt gyártanak le, az összehasonlítás kedvéért az USA- ban ez az átlag 4,7, Németországban 2,7 óra. Mindmáig a Toyota több mint 250 millió gépkocsit gyártott le. BMW XI sDrive 20i: sportosra igazítva A legkisebb SUV a BMW termékcsaládjában ideális méreteket és teljesítményt kínál (A szerző felvétele) DEMECS PÉTER Az X család legkisebb növendékét a legerősebb elérhető benzinmotorral próbáltuk ki, az sDrive20i duplakuplungos váltóval van kombinálva. A modell sportos M csomaggal is rendelkezett. A sportos kivitelezés az utastérben is megmutatkozott, különböző díszítő elemek, az ülések kárpitozása, mind a szabadidő-terepjáró sportos énjére utaltak. A kétliteres benzinmotor kezdetektől fogva kellemes meglepetés okozott, a leghalkabb motorok közé tartozik. Mindez szerencsére a háttérbe szorul, ha a sport üzemmódban padlógázt adunk, akkor a benzinmotor kihozza magából a maximumot, teljesítmény és hang terén egyaránt. A sport szó ebben az esetben nemcsak afféle reklámfogás. A 141 kW (192) lóerőnek és a 280 Nm-es forgatónyomatéknak köszönhetően ez a járgány 7,7 másodperc alatt éri el a 100 km/órát. Ettől senki sem fog elájulni, a gyorsulás dinamikája viszont a volán mögött ülve igencsak élvezetes és érezhető. Olyan érzésem volt, mintha a valódinál sokkal gyorsabban száguldoznák, mindez annak a jele, hogy az XI jól tud játszani az érzelmekkel. A dinamikus vezetés során nagyon sokat segít a hétgangos duplakuplungos váltó, amely a bajor márka ékkövei közé tartozik, a piacon aligha találnának jobban működő automata váltót. Mivel ezzel a járgánnyal kicsit nehéz visszafogottan vezetni, nem kell csodálkozni azon, ha mindez megmutatkozik a fogyasztáson is, amely az én esetemben 8,6 litert jelentett 100 kilométeren. Ez kicsit több a soknál, tekintettel arra, milyen autóról van szó, milyen fogyasztási értékeket szoktunk meg a legújabb BMW modellektől, s hogy a járgány nem is volt négykerék-meghajtású. Autópályán simán elérhetjük a hét liter, országúton pedig a hat liter körüli fogyasztást. Ä kicsivel magasabb fogyasztásért viszont kiengesztel a fiitómű, amely igazán tökéletesen működik. Az általunk tesztelt változat alapára 36 350 euró volt, de mint ahogy azt a BMW-nél már megszokhattuk, a számos extra és kiegészítő az eredeti árat enyhén megdobta. Például az M Sport csomag jelen esetben 6800 euróba került. Ä következő, jelentősebb tétel az Innovation csomag volt 3063 euróért, s további közel 1400 euró volt a Business Class csomag. Az autó végösszege így megközelítette az 52 ezer eurót. Másrészt ennyi pénzért már egy nagyon jól felszerelt, megbízható és kényelmes autót kapnak, például LED-fényszórókkal, elektromosan vezérelt csomagtérajtóval, head-up kijelzővel, parkolókamerával vagy navigációval. Műszaki adatok ► Hengerűrtartalom ► Teljesítmény 141 kW (192 LE) 5000 ► Forgatónyomaték 280Nm/1350 ► Fogyasztóé városban (gyári) ► Fogyasztás városon kívül (gyári) ► Kombinált fogyasztás (gyári) ► Hossz./Szélesség/Magasság (mm) ► Végsebesség ► Gyorsulás (0-100 km/ó) ► Tesztelt változat alapára ► Tesztelt modell ára 1998 cm3 -6000 fordulatnál -4600 fordulatnál 71/100 km 4,91/100 km 5,71/100 km 4439/1821/1612 226 km/ó 7,6 mp 36 350 euró 51991 euró Eidzsi Toyoda modernizálta az autógyártási rendszert • 3SB—— mEmBmwx/wr-f ' Átlagban 1,6 óra alatt gyártanak le egy autót a Toyota gyárban (Toyota-feivéteiek)
