Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-24 / 269. szám
8 I KULTÚRA 2018. november 24. I www.ujszo.com Visszakapja cseh állampolgárságát? Milan Kunderával, a világhírű brünni íróval találkozott párizsi útja során Andrej Babis cseh miniszterelnök SZABÓ G. LÁSZLÓ Hiányos a műveltsége, az irodalommal hadilábon áll, kínos igyekezettel próbál kultúrembernek látszani - így vélekednek a cseh lapok Andrej Babiáról. Főleg most, azután, hogy Párizsban órákat töltött Milan Kunderával. Óriási sajtóvisszhangot váltott ki a megosztó személyiségű politikus és a hazájától földrajzilag is, lélekben is elszakadt, évtizedek óta franciául publikáló író váratlan találkozása. Mi ebben a különös? - kérdezhetik sokan. Babis (ha nem is olvassa) tiszteli Kunderát, Kundera (ha nem is ért vele mindenben egyet) elfogadja Babist. Egyikük sem ártott a másiknak. Csak éppen „bűntársak” - hangoztatják azok, akik egyikükért sem lelkesednek Csehországban. „Mindketten szorgalmasan jelentettek az állambiztonsági szerveknek” - zengik kórusban azok, akik tisztában vannak a két ismert ember múltjával. A becsületükön esett folt ugyanis, hogy a régi rendszerben mindketten besúgóként dolgoztak, nem halványul. Babis múltja csak a cseheket (és a szlovákokat) foglalkoztatja, Kundera szégyenfoltját a világ legrangosabb lapjai tárgyalták, amikor tíz évvel ezelőtt a Respekt című cseh hetilap hírül adta: az akkoriban még csak a szárnyait bontogató Kundera jelentései alapján 1950-ben letartóztattak, majd tíz év börtönre ítéltek egy Miroslav Dvorácek nevű nyugati ügynököt. Hatalmas botrány keveredett az ügyből. Kundera tagadott, és azóta sem törődött bele, hogy honfitársai mivel gyanúsították, a tények, az előkerült dokumentumok azonban egyértelműen ellene szólnak. Az ügy mégsem tisztázódott végérvényesen, hiszen az azóta világszerte ismert és elismert írót, a Nobel-díj régi várományosát senki sem tudta szóra bírni. Sem ezzel a súlyos váddal, sem mással kapcsolatban. Ő maga egy rövid, tömör levélben kérte ki magának annak idején a becsületét sértő vádakat. Kundera ezt megelőzően is neheztelt a kommunista rezsim elöljáróira, a RÖVIDEN Emléktábla Szontagh Gusztávnak Csatnak. A Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács a helyi önkormányzattal együttműködve november 28-án Csetneken felavatja Szontagh Gusztáv 19. századi magyar filozófus, irodalomkritikus és mezőgazdasági szakíró, az MTA tagja emléktábláját. Az avatás annak a hosszú távú programnak a része, amellyel a SZMAT emléket kíván állítani az MTA azon volt tagjainak, akiknek az élete vagy munkássága a mai Szlovákia területéhez kötődik. (k) Támogatás A völgy című filmnek Budapest. Krasznahorkai Balázs A völgy címmel készülő első mozifilmjének gyártására a Filmszakmai Döntőbizottság 289 mil-Az élet máshol van és a Búcsúkeringő című alkotásai már nem jelenhettek meg Csehszlovákiában, így először francia fordításban láttak napvilágot. cseh(szlovák) politikusokra. Nem sokkal azután, hogy 1975-benatiltott írók listájára került, Franciaországba lió forint támogatást szavazott meg. A völgy egy apa-fiú történetét elmesélő, magashegyi tájakon játszódó jelenbéli ballada-fogalmaz a Magyar Nemzeti Filmalap csütörtöki közleménye. A történet szerint egy erdélyi származású magyar orvos az édesapja temetésére tér vissza Budapestről a Máramarosi-havasok hegyei közé, szülőfalujába. Hazatérése során találkozik tizenöt éve nem látott kamasz fiával, és rövidre tervezett utazása végzetes fordulatot vesz. Krasznahorkai Balázs a Színművészeti Egyetemen diplomázott, több rövidfilm mellett ő rendezte az erdélyi magyar özvegyasszonyok sorsát megmutató Omori asszonyok című dokumentumfilmet is. A völgy operatőre Réder György lesz. A forgatás a tervek szerint 2019 tavaszán kezdődik erdélyi és magyarországi helyszíneken. A forgatókönyvet a rendező Lovas Balázzsal és Lengyel Balázzsal közösen írta. (MTI) Francia útlevéllel a zsebében oda utazott, ahova akart (Képarchívum) emigrált. Négy évvel később megfosztották csehszlovák állampolgárságától, 1989-ig pedig egyetlen könyve sem jelenhetett meg hazájában. Francia nyelvtudását időközben olyan fényesre csiszolta, hogy jó ideje már csak franciául ír. 1965-ben született regényével, a Tréfával lett híres író, de Az élet máshol van és a Búcsúkeringő című alkotásai már nem jelenhettek meg Csehszlovákiában, így először francia fordításban láttak napvilágot. A nevetés és a felejtés könyvét, valamint A lét elviselhetetlen könnyűségét már Franciaországban írta, csehül. Aztán hozott egy nagy döntést, és onnantól fogva franciául fogalmazta meg gondolatait. Legutóbbi regényei (Lassúság, Nemtudás, Azonosság, A jelentéktelenség ünnepe) csehül meg sem jelenhettek, hiszen senkinek nem adta meg a fordítás lehetőségét, ő maga pedig időhiányra hivatkozva nem vállalkozott rá. A ’89-es forradalomig nem is járt itthon. Legutóbb huszonkét évvel ezelőtt, 1996-ban látogatott haza, de akkor is úgy, hogy a lehető legkevesebben tudjanak róla. A prágai Nemzeti Színházban valaki felismerte őt egy előadás után, sőt meg is szólította, de nem azt a választ kapta, amire várt. Kundera rezzenéstelen arccal letagadta magát. írói nagyságára később az a bizonyos Dvorácek-ügy vetett sötét árnyékot. Azóta sem vágyott haza, a cseh állampolgárság visszaszerzése pedig meg sem fordult a fejében. Francia útlevéllel a zsebében oda utazott, ahova akart. A legtöbbször Izlandra. Ott talált teljes nyugalmat. Brünnbe, ahol ifjúkorát töltötte, nagyon ritkán vetődött csak el. Cseh barátaival, Milos Formánnál és Jirí Menzellel akkor találkozott, amikor az Oscar-díjas rendezők valamelyike a francia fővárosban járt. De velük is inkább a lakása közelében levő kedvenc éttermében ült asztalhoz, semmint otthon, a saját (amúgy titkos) fészkében. Ezért volt annyira meglepő Andrej Babis bejegyzése a Facebookon, hogy az első világháború befejeződésének 100. évfordulója alkalmából Párizsban megrendezett ünnepségen való részvétele után találkozott Milan Kunderával, méghozzá nem is akárhol, hanem az író lakásában. „Életre szóló élményben volt részem - írta Babis. - Milan Kundera, a világ egyik leghíresebb írója, akinek tizenhét regényét negyvennégy nyelvre fordították le, Mónikát és engem meghívott a párizsi lakásába. Sok érdekes dolgot láttam nála. A leginkább egy lámpa ragadta meg a figyelmemet, amelyen az a felirat állt, hogy Je me’n fous, vagyis fütyülök rá. Aztán a Kundera házaspártól ebédmeghívást kaptunk kedvenc éttermükbe. Remek hely volt, kiváló ízekkel, és három órát töltöttünk együtt. Nagyon megtisztelő volt ez számomra. Kundera asszony, ez a hihetetlenül energikus hölgy vezette a társalgást, mindent ő irányít. Meghívtuk őket hozzánk, Csehországba, ahol huszonkét éve nem jártak, és úgy gondolom, hogy megérdemelnék a cseh állampolgárságot, amelyet az emigrálásukat követően elveszítettek.” Ez az utolsó mondat kavart most óriási vihart a facebookosok körében. Sokak szerint Kundera épp az ilyen alakok miatt hagyta el az országot, mint Babis. Mások úgy kommentálták kettőjük egymásra találását, hogy összeült a két besúgó. Megint mások úgy érzik, hogy Babis, a cseh kulturális örökség „védőangyala” abban reménykedik, hogy ha elcsitulnak a kedélyek a régi hazugságok terén, Milan Kundera ismét cseh frónak vallja magát, nem pedig franciának. Hogy miképpen reagál minderre a nyolcvankilencedik évét taposó Milan Kundera? Sehogy. Hallgat. Öt már az sem hatja meg, hogy sokan - minden botránya ellenére - a magukénak érzik Csehországban, mondván, híressé tette őket a nagyvilágban. Babis invitálására mindenesetre nem mondott nemet. De azt sem mondta, hogy csakhamar hazalátogat. 2008-ban, a Dvorácek-ügy kapcsán egyébként még a New York Times is róla írt a címoldalán. Ha a közeljövőben netán Prágába látogat, alighanem arról is napokig cikkezik majd a világsajtó. Ha meg nem jön, akkor továbbgondolhatjuk 1967-ben megjelent regényét, a Tréfát. Kelta szekérre bukkantak kincsvadászok Walesben Kilenc ország alkotói a Desiré fesztiválon Szabadka. A tegnap megkezdődött szabadkai Desiré Central Station kortárs nemzetközi színházi fesztiválon tizenhat előadást és egy koncertet, kilenc ország produkcióját láthatja a közönség december 1-ig. A régió egyik legizgalmasabb színházi fesztiválja az idén a Barbaricum alcímet viseli. A szabadkai színházi rendezvényre Szerbiából, Magyarországról, Szlovéniából, Koszovóból, Franciaországból, Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából és Oroszországból érkeznek színészek, rendezők és társulatok. Az esti produkciók mellett közönségtalálkozókon és kritikai szemináriumon is részt vehetnek az érdeklődők. A Desiré Central Station fesztivált - amely nevét a szervező színház névadója, Kosztolányi Dezső becenevéről kapta - 2009- ben rendezték meg először. (MTI) London. Feltehetően egy kelta szekér maradványait találták meg kincsvadászok fémdetektorral az Egyesült Királyság Pembrokeshire megyéjében, ez az első, amelyre Walesben bukkantak - adta hírül csütörtökön a BBC hírportálja. A régi kelta hagyományok szerint a magas rangú vezetők eltemetésekor nemcsak a testét, hanem vele együtt szekerét, lovait, szerszámait és akár fegyvereit is elföldelték. Mike Smith kincsvadász úgy gondolja, az általa megtalált szekér maradványai egy óriási, eddig fel nem fedezett vaskori településhez vezethetnek. A Walesi Nemzeti Múzeum a leletet Jelentősnek és érdekesnek” nevezte. A szekér megtalálásának pontos helyét egyelőre titokban tartják - csupán annyi ismeretes, hogy Pembrokeshire megye déli részén van mivel régészek jövőre nagyobb ásatásra készülnek a térségben. Smith kincskeresése először februárban járt sikerrel, majd folytatva a kutakodást, ráakadt egy általa középkorból származó brossnak tartott tárgyra. Felvette a kapcsolatot egy szakemberrel, akinek képeket is küldött. A szakértő véleménye szerint a tárgy, amelyet Smith talált, egy kelta lószerszám, amely feltehetőleg Kr. e. 600-ból származhat. Smith ezután visszament a helyszínre, ahol további darabokat is talált. Egyes szakértők eleinte szkeptikusak voltak, június óta azonban a Walesi Nemzeti Múzeum és régészeti hatóság illetékesei a területen előzetes feltárásokat folytatnak, és újabb leleteket találtak. Földradarral betemetett csatornarendszerre, falakra bukkantak, ami egy eddig ismeretlen nagy kelta települést feltételez. Ennek kiderítésére jövő évre teljes feltárást terveznek. (MTI)
