Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-24 / 269. szám

8 I KULTÚRA 2018. november 24. I www.ujszo.com Visszakapja cseh állampolgárságát? Milan Kunderával, a világhírű brünni íróval találkozott párizsi útja során Andrej Babis cseh miniszterelnök SZABÓ G. LÁSZLÓ Hiányos a műveltsége, az irodalommal hadilábon áll, kínos igyekezettel próbál kultúrembernek látszani - így vélekednek a cseh lapok Andrej Babiáról. Főleg most, azután, hogy Párizsban órákat töltött Milan Kunderával. Óriási sajtóvisszhangot váltott ki a megosztó személyiségű politikus és a hazájától földrajzilag is, lélekben is elszakadt, évtizedek óta franciául publikáló író váratlan találkozása. Mi ebben a különös? - kérdezhetik sokan. Babis (ha nem is olvassa) tisz­teli Kunderát, Kundera (ha nem is ért vele mindenben egyet) elfogadja Babist. Egyikük sem ártott a másik­nak. Csak éppen „bűntársak” - han­goztatják azok, akik egyikükért sem lelkesednek Csehországban. „Mind­ketten szorgalmasan jelentettek az állambiztonsági szerveknek” - zen­gik kórusban azok, akik tisztában vannak a két ismert ember múltjával. A becsületükön esett folt ugyanis, hogy a régi rendszerben mindketten besúgóként dolgoztak, nem halvá­nyul. Babis múltja csak a cseheket (és a szlovákokat) foglalkoztatja, Kun­dera szégyenfoltját a világ legrango­sabb lapjai tárgyalták, amikor tíz év­vel ezelőtt a Respekt című cseh heti­lap hírül adta: az akkoriban még csak a szárnyait bontogató Kundera jelen­tései alapján 1950-ben letartóztattak, majd tíz év börtönre ítéltek egy Miro­slav Dvorácek nevű nyugati ügynö­köt. Hatalmas botrány keveredett az ügyből. Kundera tagadott, és azóta sem törődött bele, hogy honfitársai mivel gyanúsították, a tények, az elő­került dokumentumok azonban egyértelműen ellene szólnak. Az ügy mégsem tisztázódott végérvényesen, hiszen az azóta világszerte ismert és elismert írót, a Nobel-díj régi váro­mányosát senki sem tudta szóra bírni. Sem ezzel a súlyos váddal, sem más­sal kapcsolatban. Ő maga egy rövid, tömör levélben kérte ki magának an­nak idején a becsületét sértő vádakat. Kundera ezt megelőzően is neheztelt a kommunista rezsim elöljáróira, a RÖVIDEN Emléktábla Szontagh Gusztávnak Csatnak. A Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács a helyi önkor­mányzattal együttműködve no­vember 28-án Csetneken felavatja Szontagh Gusztáv 19. századi ma­gyar filozófus, irodalomkritikus és mezőgazdasági szakíró, az MTA tagja emléktábláját. Az avatás an­nak a hosszú távú programnak a része, amellyel a SZMAT emléket kíván állítani az MTA azon volt tagjainak, akiknek az élete vagy munkássága a mai Szlovákia terü­letéhez kötődik. (k) Támogatás A völgy című filmnek Budapest. Krasznahorkai Balázs A völgy címmel készülő első mo­zifilmjének gyártására a Film­szakmai Döntőbizottság 289 mil-Az élet máshol van és a Búcsúkeringő című alkotá­sai már nem jelenhettek meg Csehszlovákiában, így először francia fordításban láttak napvilágot. cseh(szlovák) politikusokra. Nem sokkal azután, hogy 1975-benatiltott írók listájára került, Franciaországba lió forint támogatást szavazott meg. A völgy egy apa-fiú történe­tét elmesélő, magashegyi tájakon játszódó jelenbéli ballada-fogal­maz a Magyar Nemzeti Filmalap csütörtöki közleménye. A történet szerint egy erdélyi származású magyar orvos az édesapja temeté­sére tér vissza Budapestről a Máramarosi-havasok hegyei közé, szülőfalujába. Hazatérése során találkozik tizenöt éve nem látott kamasz fiával, és rövidre tervezett utazása végzetes fordulatot vesz. Krasznahorkai Balázs a Szín­­művészeti Egyetemen diplomá­zott, több rövidfilm mellett ő ren­dezte az erdélyi magyar özvegy­asszonyok sorsát megmutató Omori asszonyok című dokumen­tumfilmet is. A völgy operatőre Réder György lesz. A forgatás a tervek szerint 2019 tavaszán kez­dődik erdélyi és magyarországi helyszíneken. A forgatókönyvet a rendező Lovas Balázzsal és Len­gyel Balázzsal közösen írta. (MTI) Francia útlevéllel a zsebében oda utazott, ahova akart (Képarchívum) emigrált. Négy évvel később meg­fosztották csehszlovák állampolgár­ságától, 1989-ig pedig egyetlen könyve sem jelenhetett meg hazájá­ban. Francia nyelvtudását időközben olyan fényesre csiszolta, hogy jó ide­je már csak franciául ír. 1965-ben született regényével, a Tréfával lett híres író, de Az élet máshol van és a Búcsúkeringő című alkotásai már nem jelenhettek meg Csehszlováki­ában, így először francia fordításban láttak napvilágot. A nevetés és a fe­lejtés könyvét, valamint A lét elvi­selhetetlen könnyűségét már Fran­ciaországban írta, csehül. Aztán ho­zott egy nagy döntést, és onnantól fogva franciául fogalmazta meg gon­dolatait. Legutóbbi regényei (Lassú­ság, Nemtudás, Azonosság, A jelen­téktelenség ünnepe) csehül meg sem jelenhettek, hiszen senkinek nem ad­ta meg a fordítás lehetőségét, ő maga pedig időhiányra hivatkozva nem vállalkozott rá. A ’89-es forradalomig nem is járt itthon. Legutóbb huszonkét évvel ez­előtt, 1996-ban látogatott haza, de akkor is úgy, hogy a lehető legkeve­sebben tudjanak róla. A prágai Nem­zeti Színházban valaki felismerte őt egy előadás után, sőt meg is szólítot­ta, de nem azt a választ kapta, amire várt. Kundera rezzenéstelen arccal letagadta magát. írói nagyságára ké­sőbb az a bizonyos Dvorácek-ügy vetett sötét árnyékot. Azóta sem vá­gyott haza, a cseh állampolgárság visszaszerzése pedig meg sem for­dult a fejében. Francia útlevéllel a zsebében oda utazott, ahova akart. A legtöbbször Izlandra. Ott talált teljes nyugalmat. Brünnbe, ahol ifjúkorát töltötte, nagyon ritkán vetődött csak el. Cseh barátaival, Milos Formánnál és Jirí Menzellel akkor találkozott, amikor az Oscar-díjas rendezők va­lamelyike a francia fővárosban járt. De velük is inkább a lakása közelé­ben levő kedvenc éttermében ült asz­talhoz, semmint otthon, a saját (amúgy titkos) fészkében. Ezért volt annyira meglepő Andrej Babis bejegyzése a Facebookon, hogy az első világháború befejeződésének 100. évfordulója alkalmából Párizs­ban megrendezett ünnepségen való részvétele után találkozott Milan Kunderával, méghozzá nem is akár­hol, hanem az író lakásában. „Életre szóló élményben volt részem - írta Babis. - Milan Kundera, a világ egyik leghíresebb írója, akinek tizenhét re­gényét negyvennégy nyelvre fordí­tották le, Mónikát és engem meghí­vott a párizsi lakásába. Sok érdekes dolgot láttam nála. A leginkább egy lámpa ragadta meg a figyelmemet, amelyen az a felirat állt, hogy Je me’n fous, vagyis fütyülök rá. Aztán a Kundera házaspártól ebédmeghívást kaptunk kedvenc éttermükbe. Remek hely volt, kiváló ízekkel, és három órát töltöttünk együtt. Nagyon meg­tisztelő volt ez számomra. Kundera asszony, ez a hihetetlenül energikus hölgy vezette a társalgást, mindent ő irányít. Meghívtuk őket hozzánk, Csehországba, ahol huszonkét éve nem jártak, és úgy gondolom, hogy megérdemelnék a cseh állampolgár­ságot, amelyet az emigrálásukat kö­vetően elveszítettek.” Ez az utolsó mondat kavart most óriási vihart a facebookosok körében. Sokak szerint Kundera épp az ilyen alakok miatt hagyta el az országot, mint Babis. Mások úgy kommentál­ták kettőjük egymásra találását, hogy összeült a két besúgó. Megint mások úgy érzik, hogy Babis, a cseh kultu­rális örökség „védőangyala” abban reménykedik, hogy ha elcsitulnak a kedélyek a régi hazugságok terén, Milan Kundera ismét cseh frónak vallja magát, nem pedig franciának. Hogy miképpen reagál minderre a nyolcvankilencedik évét taposó Mi­lan Kundera? Sehogy. Hallgat. Öt már az sem hatja meg, hogy sokan - min­den botránya ellenére - a magukénak érzik Csehországban, mondván, hí­ressé tette őket a nagyvilágban. Babis invitálására mindenesetre nem mon­dott nemet. De azt sem mondta, hogy csakhamar hazalátogat. 2008-ban, a Dvorácek-ügy kapcsán egyébként még a New York Times is róla írt a címoldalán. Ha a közeljövőben netán Prágába látogat, alighanem arról is napokig cikkezik majd a világsajtó. Ha meg nem jön, akkor továbbgon­dolhatjuk 1967-ben megjelent regé­nyét, a Tréfát. Kelta szekérre bukkantak kincsvadászok Walesben Kilenc ország alkotói a Desiré fesztiválon Szabadka. A tegnap megkezdő­dött szabadkai Desiré Central Stati­on kortárs nemzetközi színházi fesztiválon tizenhat előadást és egy koncertet, kilenc ország produkci­óját láthatja a közönség december 1-ig. A régió egyik legizgalmasabb színházi fesztiválja az idén a Bar­­baricum alcímet viseli. A szabadkai színházi rendezvényre Szerbiából, Magyarországról, Szlovéniából, Koszovóból, Franciaországból, Horvátországból, Bosznia-Her­cegovinából és Oroszországból ér­keznek színészek, rendezők és tár­sulatok. Az esti produkciók mellett közönségtalálkozókon és kritikai szemináriumon is részt vehetnek az érdeklődők. A Desiré Central Stati­on fesztivált - amely nevét a szer­vező színház névadója, Kosztolányi Dezső becenevéről kapta - 2009- ben rendezték meg először. (MTI) London. Feltehetően egy kelta szekér maradványait találták meg kincsvadászok fémdetektorral az Egyesült Királyság Pembrokeshire megyéjében, ez az első, amelyre Walesben bukkantak - adta hírül csütörtökön a BBC hírportálja. A régi kelta hagyományok szerint a magas rangú vezetők eltemetésekor nemcsak a testét, hanem vele együtt szekerét, lovait, szerszámait és akár fegyvereit is elföldelték. Mike Smith kincsvadász úgy gondolja, az általa megtalált szekér maradványai egy óriási, eddig fel nem fedezett vaskori településhez vezethetnek. A Walesi Nemzeti Múzeum a le­letet Jelentősnek és érdekesnek” ne­vezte. A szekér megtalálásának pon­tos helyét egyelőre titokban tartják - csupán annyi ismeretes, hogy Pemb­rokeshire megye déli részén van mivel régészek jövőre nagyobb ása­tásra készülnek a térségben. Smith kincskeresése először feb­ruárban járt sikerrel, majd folytatva a kutakodást, ráakadt egy általa kö­zépkorból származó brossnak tar­tott tárgyra. Felvette a kapcsolatot egy szakemberrel, akinek képeket is küldött. A szakértő véleménye sze­rint a tárgy, amelyet Smith talált, egy kelta lószerszám, amely felte­hetőleg Kr. e. 600-ból származhat. Smith ezután visszament a hely­színre, ahol további darabokat is ta­lált. Egyes szakértők eleinte szkepti­kusak voltak, június óta azonban a Walesi Nemzeti Múzeum és régé­szeti hatóság illetékesei a területen előzetes feltárásokat folytatnak, és újabb leleteket találtak. Földradarral betemetett csatornarendszerre, fa­lakra bukkantak, ami egy eddig is­meretlen nagy kelta települést felté­telez. Ennek kiderítésére jövő évre teljes feltárást terveznek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom