Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-24 / 269. szám
2 I KÖZÉLET 2018. november 24. | www.ujszo.com Lubyová Danko címét nem veszi el (TASR-felvétel) Magyar kulturális stratégiát írnak a minisztériumban Pozsony. Tegnap elkezdődött a szlovákiai magyar kultúra fejlesztési stratégiájának kidolgozása a kulturális minisztériumban. „Szlovákia történetében most először készül olyan kormányzati stratégia, amely a szlovákiai magyar kultúrával külön foglalkozik és ennek fejlesztését tűzi ki célul, legyen szó törvényi, institucionáiis vagy anyagi támogatásbeli fejlesztésről” - jelentette ki Rigó Komád, a Híd kulturális államtitkára. A tegnapi megbeszélésen 15 résztvevő volt jelen a több mint 30 meghívott közül. A stratégia kidolgozását 2019 elején folytatják, de addig is minden meghívott elküldheti javaslatait a tervezethez. A megjelentek a legfontosabbnak az intézményi háttér anyagi biztosítását tartják, vagyis azt szeretnék, hogy a legfontosabb intézmények a működésükre is kapjanak állami támogatást. Jelenleg a legtöbb kisebbségi kulturális szervezet projekttámogatásokból él. Emellett fontosnak tartják a több éves projektek támogatását, ami biztosíthatná a szükséges kontinuitást. A magyar kulturális szakemberek által kidolgozott tervezet az állami, 2030-ig érvényes kulturális stratégia részét képezi máj d. (ú) IBOS EMESE Pozsony. Martina Lubyová oktatási miniszter már a jövő háton tárcaközi egyeztetésre bocsátja azt a törvénymódosító javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy a törvénytelenül megszerzett akadémiai címeket megvonják. Az ellenzék szerint a tárca is plagizál. A felsőoktatási törvény módosítását Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatási miniszter Andrej Danko házelnök utasítására dolgozza ki. „Szeretnénk megakadályozni, hogy a tudományos közeg, illetve a tudományos címek politikai harcok tárgyává váljanak, ezért általános érvényű szabályokat vezetünk be, illetve lehetővé tesszük, hogy a törvénytelenül megszerzett cimeket megvonják” - közölte a miniszter. Megvonnák a címeket A módosításban orvosolni akarják az oktatási intézményekben készült munkák szerzői jogait, konkretizálni akarják a törvénytelenül megszerzett tudományos címek és fokozatok megvonásának pontos folyamatát, továbbá színvonalasabbá akarják tenni a záródolgozatok kidolgozását és azok megvédését. A tárca abban bízik, hogy a csalásért kiszabható szankcióknak elrettentő hatásuk lesz a diákok és a Martina Lubyová munkákat elbíráló bizottsági tagokra nézve egyaránt. Martina Lubyová szerint egy-egy tudományos cím megvonásának komoly következménye lehet, a javaslat lehetővé tenné a teljes végzettség törlését. Ezzel az illető állása is veszélybe kerülhet. Az oktatási miniszter továbbra is azt állítja, hogy az oktatás és a záródolgozatok színvonaláért mindig és kizárólag az adott felsőoktatási intézmény felel. „És ez nem változna a törvénymódosítást követően sem. A cím megvonását a felsőoktatási intézmények rektorai kezdeményezhetnék” - magyarázta Martina Lubyová. Danko megússza Egyelőre azonban nem világos, hogy hány évre visszamenőleg lehetne megvonni a csalással megszerzett tudományos címeket. „Csehországban három évben szabták meg ezt az időt. Miroslav Beblavy képviselő úr 10 éves határidőt javasol. Véleményem szerint tíz évtől nem kell tágabb intervallumban gondolkodnunk” - fogalmazott Martina Lubyová. Ha a javaslatra ilyen formában rábólint a parlament, akkor Andrej Danko házelnöknek nem kell attól tartania, hogy a módosítás után elveszítheti JUDr. címét. A házelnök 2000-ben készült kisdoktori értekezését öt különböző könyvből ollózta össze, ráadásul nem hajlandó elismerni azt sem, hogy hibázott. Danko kijelentette, hogy a kompiláció, vagyis a munka összeollózása, megengedett. A tárca is plagizál Hasonló kezdeményezéssel Miroslav Beblavy (Spolu) ellenzéki képviselő állt elő a napokban az után, hogy Andrej Danko kisdoktori címe körüli botrány dagadni kezdett. „Szemmel láthatólag az SNS még arra is képes, hogy plagizálja mások törvényjavaslatait. A Spolu ugyanilyen törvénytervezetet terjesztett be a parlament decemberi ülésére. Nem kell lemásolni Danko úr és Lubyová asszony, elég támogatni” - reagált az ellenzéki képviselő a tárca javaslatára. Több pénzre számíthatnak a rendelők A kórházak most sem számíthatnaktöbb pénzre (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Elégedetlen a Szlovákiai Kórházak Szövetsége (ASN) az egészségbiztosítékkal folytatott tárgyalások után, mivel azok nem képesek több pénzt biztosítani a kórházaknak a jövő évben. Ezzel szemben a rendelők 2019-ben 50 millió euréval többre számíthatnak, mint idén. Pozsony. Továbbra sem született olyan megállapodás a kórházszövetség és az egészségbiztosítók között, mellyel mindkét fél elégedett volna. Marián Petko, az ANS elnöke a csütörtöki sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a biztosítók feltételei elfogadhatatlanok, mivel egyik sem képes olyan szerződést kínálni, mellyel garantálnák a kórházi orvosok bérének növekedését. „A tárgyalások az ANS szemszögéből sikertelenek voltak. Mindössze annyi pénzt kínáltak, melyből a kórházak csak az év első három hónapjában lennének képesek biztosítani az orvosok béremelését, áprilistól pedig már ugyanakkora fizetést kapnának, mint idén. A biztosítók szerint legalább 150 millió euróval többre lenne szükségük a minisztériumtól, hogy teljesíteni tudják az orvosok elvárásait. Számunkra viszont ez teljességgel elfogadhatatlan” - jelentette ki a kórházszövetség elnöke. Petko hozzátette, hogy ha a feltételek nem változnak, akkor kénytelenek lesznek felbontani a szerződést mindhárom egészségbiztosítóval. „Ha nem sikerül megegyeznünk, akkor sajnos nincs más választásunk” - fogadkozott az ANS elnöke. Hiányos költségvetés Az Általános Egészségbiztosító (VsZP) alátámasztotta Petko állításait. „Az ANS feltételeit csak március végéig tudjuk biztosítani. Ez idő alatt pedig tovább fogunk tárgyalni a kórházszövetséggel a további finanszírozási lehetőségeinkről” - tájékoztatott Martina Ostatníková, a VsZP szóvivője. Az Union Egészségbiztosító szerint még korai a szerződések felbontásáról beszélni. „Amíg nem végleges a jövő évi állami költségvetés, addig nem érdemes jóslatokba bocsátkozni. Az Union ugyan hajlik arra, hogy teljesítse az ANS követeléseit, azonban hangsúlyozzuk, hogy a jelenlegi költségvetési tervezet alapján nem leszünk képesek finanszírozni az orvosok béremelését” - közölte Matej Neumann, az Union szóvivője. Á Dővera egészségbiztosító szintén reméli, hogy a költségvetési tervezet átdolgozásra kerül, és így elkerülhetővé válik a szerződésbontás. Emelés a rendelőknek A kórházakkal ellentétben a rendelőknek sikerült megegyezniük az Általános Egészségbiztosítóval, mely 2019-ben mintegy 50 millió euróval több pénzt biztosít a járóbeteg-ellátáshoz. A felnőttorvosok átlagban havonta 967 euróval kapnak majd többet, mint tavaly, ez 26 százalékos emelést jelent. A gyermekorvosok szintén növekedésre számíthatnak, áltagban 586 euróval, vagyis 18 százalékkal. A nőgyógyászati rendelők anyagi támogatása 13 százalékkal nő, ami a gyakorlatban 632 eurós növelést jelent. Az új szerződést a rendelői orvosok már több mint 85 százaléka aláírta. Eubica Hlinková, a biztosító vezérigazgatója pozitívan értékelte a rendelői szféra képviselőinek hozzáállását. „Meghallgatták az érveinket, és tiszteletben tartották őket. A tárgyalások eredménye egy olyan szerződés, mely lényegesen nagyobb anyagi forrásokat garantál a rendelők számára, ezáltal növelve a járóbeteg-ellátás színvonalát” - jelentette ki a VsZP vezérigazgatója. Sóth: fólsiker Marián Sóth, a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke félsikemek nevezte az új szerződést. „Túlzás lenne azt mondani, hogy elégedettek vagyunk. Az idei költségvetéshez képest ugyan hatalmas előrelépés történt, de a járóbetegellátás még így is egy rendkívül alulfinanszírozott szférája az egészségügynek. Ez a lépés valamelyest ugyan enyhít a rendszerben uralkodó káoszon, de a helyzet valódi kiegyensúlyozásához még rengeteg idő és pénz fog kelleni. A VsZP fogékonynak bizonyult a tárgyalások során, és ezt értékeljük. Viszont csak akkor mondhatom, hogy valóban elégedett vagyok, ha kiderül, hogy a növelés egy hosszabb finanszírozási folyamat kezdete” — mondta lapunknak az ASL elnöke. Sóth továbbá felhívta a figyelmet a járóbeteg-ellátásban kialakult munkaerőhiányra. Elmondása szerint a rendelői szféra csak akkor válna igazán vonzóvá az orvosok számára, ha a fizetéseik elérnék a kórházi orvosok bérének nagyságát, ami átlagban 2500 euró fölött van. Nem mindenki elégedett A Rendelői Szolgáltatók Szövetsége (ZAP) elutasítóan viszonyult a VsZP ajánlatához. Szerintük a többi rendelői szakszervezet túlságosan könnyedén adta meg magát a biztosító feltételeinek. Azt ígérik, hogy semmiképpen nem írnak alá olyan szerződést, amely nem tükrözi a rendelői orvosok befektetett munkájának értékét. A Dővera Egészségbiztosító és lapunk kiadója is a Penta befektetési csoport tulajdonába tartozik. (nar, TASR, mediweb.hnonline.sk)
