Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-23 / 268. szám

8 I KULTÚRA 2018. november 23.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Rembrandt ujjlenyomata London. December 5-én elárve­rezik Rembrandt egy festményét, amelyen valószínűleg a 17. szá­zadi holland művész ujjlenyo­matai láthatóak. Az árverést bo­nyolító Sotheby's aukciósház munkatársa, George Gordon szerint az imádkozó Krisztust ábrázoló portrétanulmányon lévő ujjlenyomatokat még évekkel ezelőtt vették észre a festmény restaurálása közben. Gordon szerint ugyan „nem száz száza­lékig biztosak abban”, hogy ezek Rembrandt ujjlenyomatai, de kétség kívül olyasvalakitől szár­maznak, aki rögtön a befejezése után fogta meg a festményt. Hoz­zátette: „az, hogy a lenyomatokat az eredeti festékrétegben fedez­ték fel, nagyon valószínűvé teszi a kapcsolatukat a művésszel”. A festmény leütési árát 6 millió fontra becsülik. (MTI) Őszi írófesztivál tizenharmadszor Párkány. A Szlovákiai Magyar írók Társasága 13. alkalommal rendezi meg az Őszi írófesztivált. Ma délelőtt Kéménd, Köbölkút és Párkány magyar tannyelvű is­koláiban tartanak rendhagyó iro­dalomórát az írók és költők, este pedig ünnepélyes keretek között átadják az év irodalmi alkotásá­nak járó Arany Opus díjat, vala­mint az írószervezet Forbáth- és Turczel-díját. Holnap az írótár­saság háromévente esedékes tisztújító közgyűlése zajlik Pár­kányban. (luk) Egész évben Kaláka Ötvenéves lesz a magyar énekelt vers műfaj emblematikus zenekara JUHÁSZ KATALIN Aki az elmúlt ötven évben magyar közegben csepere­dett, és szülei, tanárai egy kicsit is formálni igyekeztek ízlését, az már ovis korban találkozott a Kaláka dalaival. Ez az együttes a maga műfajában Eurépa-rekorder, ha nem rögtön világrekorder. Ezért nem érezzük túlzásnak, hogy Gryllus Dánielék idén novembertől egy egész éven át tartó eseményso­rozattal ünnepük fennállásuk 50. évfordulóját. A magyarországi fel­lépések mellett lesznek külföldi tur­nék és új lemez is, jövő novemberre pedig már lefoglalták a budapesti Művészetek Palotáját két koncertre. A Kaláka 1969-ben azt találta ki, hogy verseket fognak énekelni, és népzenét játszanak hozzá saját fel­dolgozásban. Muzsikájuk színes, és a versekből következően sok stílusú is. A négy énekhang, valamint a klasszikus és népi hangszerek összeboronálása egyedi hangzást eredményezett. Elegáns, egyben rendkívül játékos ez a zene, pont annyira emeli el a dalokat, amennyi­re szükséges, azaz sosem ütik agyon a nívós szöveget öncélú zenei virtu­ózkodással, de alkalomadtán azért megcsillantják instrumentális tudá­sukat. Kezdetben nem szakosodtak gyerekekre, ám amikor látták, hogy legalább annyi kiskorú ül a koncert­jeiken, mint amennyi felnőtt, össze­állítottak egy gyerekprogramot - kí­sérletképpen. A kísérlet olyan jól si­került, hogy azóta tudatosan szelek­tálnak - más dalokat játszanak gye­rekeknek, és mást egyetemi közeg­ben, vagy fesztiválokon. Eddig harmincvalahány lemezt je­lentettek meg (nem könnyű össze­számolni őket, mert dupla albumok is vannak köztük), dalaik száma meg­haladja az ezret. Ezért nem igazán ér­demes bekiabálni koncerteken a da-A mai felállás 1996-ra alakult ki: Gryllus Vilmos (cselló, gitár), Radványi Balázs (mandolin, gitár, ukulele, cuatro, brá­csa), Becze Gábor (bőgő, gitár) és Gryllus Dániel (fúvós hangszerek, citera) (Képarchívum) lók címét - a zenekar tagjai ilyenkor néha azt sem tudják, van-e egyáltalán ilyen című daluk. Boldog lehet az a kortárs költő, akinek a verseit kiszemelik maguk­nak, hiszen általuk sokkal többen megismerik a „szövegírót”, mint ahányan megvásárolnak egy-egy verskötetet. Huszonöt éve működ­tetnek saját kiadót, ahol hasonló te­repen mozgó zenész kollégáknak is megjelenési lehetőséget kínálnak. Budapesten saját lemezboltot tarta­nak fenn, ami első hallásra nyaktörő mutatványnak tűnik, ám Gryllus Dá­niel szerint a megzenésített versekre fogékony vásárlói réteg el tudja tar­tani ezt a vállalkozást. A jubileumi év különlegessége a Kaláka 50 hét határon át fantá­zianevű tűmé, amelynek során a szomszédos országok egy-egy határ menti városába látogatnak el, majd pedig a magyar területen fekvő szomszédos településen koncertez­nek. A párosítások között - nagy örömünkre - szerepel Kassa és Mis­kolc is. Az ünneplés viszont már holnap elkezdődik budapesti törzshelyü­kön, a Marcibányi Téri Művelődési Központban, ahol a Kaláka volt tag­ja, a húsz évig velük zenélő Huzella Péter lesz a vendég. Ő a későbbiek­ben is felbukkan majd egy-egy ál­lomáson, de Sebestyén Márta, Palya Bea, a Szélkiáltó együttes és Feren­­czi György is a vendégfellépők kö­zött lesz. Miké István, az ismert szí­nész és rendező szintén jelezte, hogy felbukkan valahol. Ő az első évek­ben hegedült a zenekarban, mielőtt felvették volna a színművészetire, de az évtizedek során több közös pro­jektjük is volt. Nem mellesleg: jövő júniusban rendezik a 40. Kaláka Fesztivált Egerben, júliusban a magyarföldi Fatemplom Fesztiválon és a Mű­vészetek Völgyében, a kapolcsi Ka­láka Versudvarban játszanak, ősszel pedig immár negyedszer utaznak Dél-Amerikába, ahol az ottani ma­gyar diaszpórának játszanak. Aztán jön az új CD Őszi rigódal címmel, eddig kiadatlan dalokból. A címadó Aprily Lajos-vers mellett többek között Oláh János, Ady End­re, Szabó T. Anna, Lackfi János megzenésített művei szerepelnek rajta, valamint egy Örkény­­egyperces, a Rossz álom. A Kaláka sosem szolgált ki poli­tikai pártokat, túlélte az összes kor­mányt, semmilyen hatalom nem tudta őket kisajátítani. 2000-ben Kossuth-díjat kaptak, 2004-ben Pri­ma Primissima kitüntetést, 2014-ben pedig Magyar Örökség díjat. Kulka János mégis visszatér a színpadra Budapest. Jövő júniusban az Ujszegedi Szabadtéri Színpad Mo­­liére komédiájában, a Don Jüanban Kulka János is játszik. Néhány hete jelentették be, hogy több mint két és fél év kihagyás után Kulka a Dollár Papa Gyermekei nevű független alkotói csoport ja­nuár végi bemutatójában tér vissza a Trafóban, ahol Móricz Zsigmond Árvácska című regényének Ördög Tamás által rendezett adaptációjá­ban játszik majd. Most az is kide­rült, hogy nem egyszeri alkalomról van szó, a színész más előadások­ban is látható lesz majd. Szegeden Don Jüant Jakab Ta­más, az elcsábított apácát, Donna Elvirát, aki inkább választotta Don Jüant féijnek, mint a zárdaéletet, Csákányi Eszter játssza. Kulka a meggyilkolt kormányzót és kő­szobrát alakítja majd. Az előadás­ban szerepel Bodrogi Gyula is. Kulka János két és fél évvel ez­előtt kapott stroke-ot, ami többek közt a beszédét is érintette, az agy­vérzés következtében ugyanis a be­szédközpontja is sérült. A színész azóta logopédusa segítségével mindent újratanult, ennek nehézsé­geiről több inteijúban beszélt ko­rábban. Augusztusban, a stroke után adott első inteijújában még arról beszélt, soha többet nem szeretne színpadra állni. Azóta láttuk egy szöveg nélküli fílmszerepben, Ujj Mészáros Károly X - A rendszer­ből törölve című filmjében. Most úgy tűnik, hogy jövőre a színpadra is visszatér. (index.hu, juk) Nemrég még arról beszélt, hogy abbahagyja a színészetet (Képarch) PENGE Számvetés Erdős Virág új kötetének versei két tematikát járnak körbe: egyrészt a közéleti/közérzeti líra, másrészt a köteteim által is jelölt, életkori köl-NAGY CSILLA KRITIKAI ROVATA tészet kerül egymás mellé. Az előb­bi - ahogy azt a szerzőtől az utóbbi években már megszokhattuk - a nagyváros otthonosságát, a hétköz­napok visszásságait láttatja, társadalom- és ökokritikai attitűddel, rákérdezve a morál és a humánum kategóriáira. Az utóbbi verscsoport pedig az önazonosság­ra, a női identitásra, a kívül-belül érzékelhető változás tapasztalatára kérdez rá, így egyfajta számvetés­nek, és - a nagy arányban előforduló József Attila-vendégszövegek okán - a kései líra hagyományához való kapcsolódásnak tekinthető. Az Ötven plusz egyébként könyv­tárgy, amelyben a fotók és a montá­zsok a versekkel kiegészítő kapcso­latban állnak (a képanyag és a kö­tetterv is a szerző munkája). A tár­gyak szuperközeli fotói a matéria természetét mutatják meg (pl. hogy milyen egy kő vagy az emberi bőr mintázata közelről), és minden esetben reflektálnak a szövegekben vázolt viszonyokra. A versek - Erdősre jellemzően - alulpoetizáltak, és az írásbeli kife­jezésmód helyett legtöbbször a szó­beli megnyilatkozás megoldásait alkalmazzák, felülretorizáltak. Az ismétlés, a kihagyás, a fragmentált­­ság és a fokozás alapvető eszköz a szövegek strukturálásában. Az esz­tétikai hatás a kimondott szó, mon­dat, rigmus; azaz a mondhatóság és felidézhetőség erejében rejlik. A szövegek „instant” módon befo­­gadhatóak, a hatásfokuk paradox módon épp azáltal mérhető, hogy a vers alapjául szolgáló asszociatív ötlet azonnal, kézenfekvő módon azonosítható-e. Ilyen értelemben az Erdős-poétika egyes médiamű­fajokkal (reklámszöveg, szlogen) mutat rokonságot. Olyan kötetről van tehát szó, amely nem okoz meglepetést: mindaz gör­dülékenyen működik benne, amit Erdős Virágtól megszoktunk. Azonban továbbra is kérdés, hogy meddig tud termékeny lenni az ilyen típusú költészet, hogy meddig ter­helhető a nyelv ebben a formában, és mi az a pont, ahol a lírai invenció rutinná válik. Erdős Virág: Ötven plusz Magvető, 2018.64 oldal. Értékelés: 7/10

Next

/
Oldalképek
Tartalom