Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-23 / 268. szám
6 KÜLFÖLD 2018. november 23.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Új intézkedések a migránsok ellen Washington. Donald Trump amerikai elnök és kormányzata várhatóan új intézkedéseket hoz az illegális migránsok belépésének megakadályozására. A The Washington Post című lap úgy tudja, az amerikai belbiztonsági minisztérium mától lépteti életbe a Maradj Mexikóban című intézkedéscsomagot. Ennek értelmében a migránsoknak a határ mexikói oldalán kell megvárniuk kérelmük elbírálását. A kaliforniai San Diegóval szemben, a mexikói oldalon fekvő Tijuanában a Fox televízió tudósítása szerint a migránskaravánnak már több mint 3000 tagja várakozik. (MTI) Szócsata Trump és a főbíró között Washington. Az amerikai bírók pártatlanságán vitatkozott össze nyilvánosan Donald Trump amerikai elnök és John Roberts, az alkotmánybíróság szerepét is betöltő amerikai legfelsőbb bíróság elnöke. Trump azt állította: azért buknak el a számára fontos ügyek rendre a kilencedik körzeti fellebbviteli bíróságon, mert Barack Obama előző elnök embere ül a bírói székben. A még George Bush elnök által kinevezett Roberts felháborodottan utasította vissza Trump vádjait. „Nincsenek Obamabírák vagy Trump-bírák, Bushbírák vagy Clinton-bírák” — szögezte le közleményében a legfelsőbb bíróság elnöke. (MTI) Heves német vita a menedékjogról Boriin. Meg kell fontolni, hogy fenntartható-e a politikai üldözötteknekjáró menedékjog megadására a német alkotmányban vállalt kötelezettség - vetette fel Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik lesélyes elnökjelöltje. Kiemelte, Németország az egyetlen állam a világon, ahol a menedékjog alkotmányos egyéni alapjog. Merz felvetése azonnal élénk vitához vezetett. Bírálták a felvetést a CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokraták (SPD) és az ellenzéki Zöldek részéről is, ám az ellenzéki és menekültellenes Alternatíva Németországnak (AfD) máris jelezte, hogy az ötlet tőlük származik. (MTI) NATO-tagság az ukrán alkotmányban Kijev. Az alkotmánybíróság nem emelt kifogást az ellen, hogy belevegyék Ukrajna alaptörvényébe az ország törekvését az európai uniós és a NATO- tagság elnyerésére. Az alkotmánymódosítási törvényjavaslatot Petro Porosenko elnök terjesztette be a parlament elé, a törvényhozás pedig szeptember 20-án küldte el előzetes normakontrolira az alkotmánybíróságnak. Porosenko azonnal kérte a törvényhozást, hogy sürgősséggel tűzze napirendre az alkotmánymódosítást. (MTI) Brexit: szüntelen egyeztetés Megszületett a jövőbeli ELI—brit kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozattervezete May és Juncker: egyre közelebb a britek jövő március végi búcsúja (JASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Megállapodás született az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti jövőbeli kapcsolatrendszerre vonatkozó politikai nyilatkozat tervezetéről - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Európai Bizottság: jelentős előrelépés történt a Juncker-May találkozón. Donald Tusk arról számolt be, hogy az Európai Bizottság tájékoztatta, a tárgyalódelegációk szintjén elfogadták a nyilatkozatot, ami politikai szinten is „elvi megállapodást” jelent, ezért most megküldi a szöveget a brit kilépés után is bennmaradó tagállamok képviselőinek. A huszonheteknek alacsonyabb szinten zöld utat kell adniuk ahhoz, hogy a vasárnapi soron kívüli EU-csúcson hivatalosan is az uniós állam- illetve kormányfők elé terjeszthessék jóváhagyásra a politikai nyilatkozatot a kiválás feltételrendszerérői szóló, már véglegesített szerződéssel együtt. A tervezet kiszivárgott változata „ambiciózus, széles körű, mély és rugalmas partnerséget” irányoz elő gazdaságilag és kereskedelmileg, illetve más területeken is. Mint írták, „a felek a lehető legszorosabb árukereskedelmi kapcsolat kialakítására törekszenek (..), a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előírásainál jelentősen magasabb szintjét kívánják elérni a szolgáltatáskereskedelem liberalizációjának”. A szöveg szerint a szigetország 2019. március 29-i kilépését követő, eredetileg 2020 végéig tervezett átmeneti időszak szükség esetén egyszer egy vagy két évvel lenne meghosszabbítható. A mostani nyilatkozat ugyanakkor nyitva hagyja az utat afelé, hogy a jövőben még tovább mélyüljön a kapcsolat. Politikailag fontos lehet viszont az, hogy bekerült a szövegbe: a kapcsolat tiszteletben tartja az Egyesült Királyság szuverenitását és az EU belső piacának integritását. Magyarul a britek visszavehetik az ellenőrzést, áz unió pedig megtarthatja azt, ha a britek bármilyen területen részei maradnak az EU magját adó belső piacnak. A jövőbeni viszonyról szóló megállapodás elfogadása nem jelenti azt, hogy minden kérdést megoldottak volna a brexittel kapcsolatban. A franciák a halászati jogok fenntartását követelik a brit felségvizeken a brexit után is, a spanyolok pedig a Gibraltár feletti ellenőrzést. Theresa May brit kormányfő szerda este Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt, de szombaton is visszatér Brüsszelbe, hogy folytassa az egyeztetést. Egyesek azt feltételezik, a brit kormányfő az utolsó pillanatban bizonyos engedményeket akar kicsikarni az uniótól, amelyek segítenék az egyezmény londoni jóváhagyását, de egyik félnek sincs nagy mozgástere módosításra. Egy névtelenséget kérő diplomata ugyanakkor úgy vélekedett, hogy nem tervezték volna be a szombati tanácskozást, ha nem mutatkozna nagy esély a véglegesítésre. Angela Merkel német kancellár állítólag leszögezte, csak akkor utazik vasárnap Brüsszelbe, ha készen áll az aláírásra váró egyezmény. (MTI, hvg) Babis bukását meggátolják a szociáldemokraták Ma kivonulnak az ellenzéki bizalmatlansági indítványról tartandó szavazáskor a parlamentből a kormánykoalíciós Cseh Szociáldemokrata Párt (ÓSSD) képviselői, ezzel megakadályozzák Andrej Babii leváltását - erről a párt vezetősége döntött. Prága. A bizalmatlansági indítványt, amelyről a mai rendkívüli, parlamenti ülésen szavaz a képviselőház, az ellenzéki pártok egy része kezdeményezte az Andrej Babis miniszterelnököt érintő Gólyafészek-ügyben napvilágra került új tények alapján. A Gólyafészekügyben Babis ellen büntetőeljárás van folyamatban az 50 millió cseh koronának megfelelő uniós támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt. A hatályos szabályok szerint a bizalmatlansági indítvány elfogadásához, tehát a kormány megbuktatásához a 200 tagú alsóházi testületben 101 szavazatra lenne szükség. A bizalmatlansági indítványt benyújtó pártoknak együttesen 92 képviselőjük van, ami kevés a kormány megbuktatásához. A cseh kormánykoalíciót a Babis vezette ANO mozgalom és a CSSD alkotja, amelyeknek együttesen 93 képviselőjük (78 és 15) van az alsóházban. A kormány Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának (KSCM) támogatásával szerezte meg a nyáron a bizalmat. Vojtéch Filip, a kommunista párt elnöke korábban közölte, hogy a mai szavazáson is kiállnak a kormány mellett. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Babis-kormányt ilyen erőviszonyok között az ellenzék nem tudja megbuktatni. A szociáldemokrata vezetés a kommunista álláspont ismeretében hozta meg meglepő döntését. Jan Hamácek belügyminiszter és pártelnök szerint a kormány lemondása vagy megbuktatása nem oldaná meg a jelenlegi zavaros belpolitikai helyzetet. „Az egyetlen dolog, ami megoldhatná a helyzetet, a kártyák újraelosztása lenne” - mondta Hamácek az újságíróknak. Megjegyezte: ha az alsóházban meglenne a háromötödös akarat az előrehozott választás kiírására, amelyhez 120 képviselő igen szavazatára van szükség, „a szociáldemokrácia támogatná a kezdeményezést”. Andrej Babis a szociáldemokrata koalíciós partner döntését csalódással és érthetetlenséggel vette tudomásul. Szerinte a CSSD csak azért élte túl a tavaly októberi választáson elszenvedett kudarcot, mert kormánykoalícióra lépett a választáson győztes ANO mozgalommal. „Azt sem értem, miért fenyegetőiknek előrehozott választással. Alig egy éve volt választás, s akkor a választók már kiosztották a kártyákat” - jegyezte meg Babis. Hangsúlyozta, hogy az általa vezetett ANO mozgalom ellenzi az előrehozott parlamenti választás esetleges kiírását. Milos Zeman államfő, aki hétfőn tárgyalt a miniszterelnökkel, ismét kijelentette: amennyiben mégis megbukna a kormány, újra Babist, mint a választáson győztes párt elnökét bízná meg a kormányalakítással. (MTI) Életének 63. évében meghalt Igor Korobov (felvételünkön), az orosz katonai hírszerzés, a GU főnöke, halálát súlyos betegség okozta. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2016 januárjában nevezte őt ki a Katonai Főcsoportfőnökségnek nevezett, nagyhatalmú titkosszolgálat vezetőjévé, s egyben az orosz fegyveres erők vezérkarának helyettes parancsnokává. A GU kudarcai miatt (Szkripal-ügy, letartóztatott orosz ügynökök) Putyin elnök szeptember közepén berendelte magához Korobovot, aki a találkozó után „rosszul lett". (Tasr/ap) Erdogan is Sorost szidja Ankara. Recep Tayyip Erdogan török elnök is beállt azon nacionalista politikusok közé, akik Soros Györgyöt kiáltják ki bűnösnek. A török államfő kijelentette, hogy a magyar származású milliárdos támogatta a Törökországot megosztó kormányellenes tüntetéseket - írja a Bloomberg. Erdogan úgy fogalmazott, hogy „a híres magyar zsidó” a felelős az isztambuli Gézi parkban kezdődött 2013-as tüntetéssorozatért. A tüntetéssorozat egy kisebb demonstrációból nőtt ki, amikor egy Isztambul központjában található park megszüntetése ellen tiltakoztak a résztvevők. Erdogan szerint Sorost a „helyi kollaboránsa”, Osman Kavala segítette, aki már több mint egy éve börtönben van. A vádak szerint Kavala finanszírozta a tüntetéseket azzal a céllal, hogy növelje a törökök megosztottságát. Erdogan ezzel a kijelentésével a múlt heti letartóztatásokra adott magyarázatot. Több mint egy tucat embert, egyetemi professzorokat, újságírókat tartóztattak le ugyanis a Kavalához fűződő állítólagos kapcsolatukra hivatkozva. A kutatókat azzal vádolják, hogy a tüntetéseken keresztül megpróbálták aláásni a kormány hatalmát. A hírről beszámoló izraeli Haaretz lap szerint Erdogan megnyilvánulása jól beleillik a szélsőjobboldali populisták retorikájába, akik Magyarországtól Olaszországon át az Egyesült Államokig Sorost tették gyűlöletkampányaik céltáblájává azért, mert a milliárdos befektető liberális ügyek mellé áll. Ebbe a sorba illeszkedik az a Macedónia is, amelynek egykori miniszterelnöke, a börtönbüntetése elől most Budapestre menekült Nikola Gruevszki találta ki a Magyarország által is átvett Stop Soros kampányt. (444.hu, I68ó)
