Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-21 / 266. szám
VI KÖNYVESPOLC ■ 2018. NOVEMBER 21. www.ujszo.com És lejöttünk a fáról... Néhány millió évvel ezelőtt őseink lejöttek a fáról, és felegyenesedve kezdtek járni. Szabaddá vált kezükkel szerszámokat készítettek, elméjükkel pedig felfogták az őket körülvevő világot. Leonard Mlodinow szenvedélyes és gondolatébresztő utazásra viszi magával olvasóit az emberi előrehaladás és a tudomány fejlődésének kulcsfontosságú állomásain keresztül. Eközben lebilincselően újszerű képet rajzol fajunk egyedi tulajdonságairól és társadalmunkról, amelynek köszönhetően eljutottunk a kőszerszámoktól az írott nyelvig, a kémia, a biológia és a modern fizika megszületésének köszönhetően pedig napjaink technikai civilizációjáig. Útközben koronként bemutatja a tudományos gondolkodást befolyásoló kulturális környezetet, valamint a neves filozófusok, természettudósok és gondolkodók színes személyiségét. Galileit, aki jobban kedvelte a festészetet és a költészetet az orvostudománynál, ezért kimaradt az egyetemről; Isaac Newtont, aki egy hegyes szerszámmal nyomta a saját szemét, hogy jobban megértse a fény és a színek változásait és Antoine Lavoisier-t, aki két hétig csak tejet ivott, hogy megvizsgálja annak szervezetére gyakorolt hatását. Charles Darwin, Albert Einstein, Werner Heisenberg és sok kevésbé ismert, de éppoly zseniális elme bukkan fel a könyv lapjain. Ezekből az élettörténetekből kiderül, mennyire tulajdonítható az emberi fejlődés annak, hogy makacsul keresték a válaszokat a helyesen megfogalmazott egyszerű kérdésekre, a miértekre és a hogyanokra. Az emberi gondolkodás rövid története nemcsak a természettudományok kedvelőinek szól, hanem mindenkinek, akit érdekel az alkotó gondolkodás és a világ megértéséért folytatott szakadadan küzdelem. A könyvet áthatja a szerzőre jellemző intelligencia, éleslátás, tájékozottság és hitelesség, így válik a mű az emberiség szellemi kíváncsisága előtti nagyszerű tísztelgéssé. Leonard Mlodinow: Az emberi gondolkodás rövid története—Az ember útja az első kőszerszámoktól a kozmosz megismerésag Akkord Kiadó, 2018,384 oldal Minden világok legbékésebbike Ember embernek farkasa, a világ napról napra rosszabb hely, sorozatosak a bűncselekmények, háborúk zajlanak, szinte folyamatos a terrorizmus - ez a hírolvasó mindennapi tapasztalata. Steven Pinker a korábbi műveiben kifejtett eredményeire alapozva az erőszak és az erőszakmentesség pszichológiáját járja körül, és arra az eredményre jut, hogy az évszázadok során az erőszak — az általános közhangulat ellenére - valójában csökkenő tendenciát mutat. Ahogy lassanként megértjük az erőszak visszaszorulását, más színben tűnik fel előttünk a világ: a múlt már kevésbé látszik ártadannak, és a jelen kevésbé sötétnek. Pinker a felvilágosodás védelmére kel, miközben sorra dönti le az erőszak természetével kapcsolatos mítoszokat. A 2011-ben megjelent vaskos könyv, amely tulajdonképpen multidiszciplináris megközelítést alkalmaz, hiszen Pinker nemcsak a pszichológia, hanem a történelemtudomány, a szociológia, a kulturális antropológia és megannyi más terület ismereteit is felhasználja, azóta is óriási hatással van az olvasókra. Steven Pinker: Az erőszak alkonya - Hogyan szelídült meg az emberiség? Typotex Kiadó, 2018 872 oldal Önnek új jövőképe érkezett Üdvözöljük korunk legfontosabb vitáján- ezzel a szerénytelen címmel kezdődik az Élet 3.0 könyv első fejezete. Tulajdonképpen nem is tudunk komolyan vitába szállni vele, s mire a könyv végére érünk, azt sem értjük- meddő, partikuláris viták helyett -, miért nem beszélünk többet a jövőről. M ax Tegmark, az MIT fizikaprofesszora pazar könyvet írt a mesterséges intelligenciáról. Azt a kérdéskön járja alaposan körül, milyen hatással lehet a jövő technológiája az életünkre, milyen hatalomra tehet szert a mesterséges intelligencia. Az Élet 3.0 olyan létforma, amelyik újra tudja tervezni a szoftverét és a hardverét is; az eljövetele még várat magára. Az Élet 1.0 sem a hardverét, sem a szoftverét nem tudja megtervezni (például a baktérium), lassan, az evolúció során fejlődik, az Élet 2.0 pedig képes arra, hogy a szoftverét újratervezze, mint az emberek. Röviden összefoglalva, az első a biológiai szakasz, a második a kulturális, a harmadik a technológiai. Szembeödő az a gyorsaság, ahogy az egyes fejlődési szakaszok követik egymást. Az első kb. 4 milliárd éves, a második kb. százezer éve jelent meg, a harmadik még nem valósult meg, de arról szól a könyv, hogy mit jelentene egy mesterséges intelligencia által vezérelt jövő. A szerző fölvázolja azokat a gondolatkísérleteket, amelyek az emberiség jövőjét mutatják a teljes optimista-pesszimista skálán, ismerteti azokat a különbségeket, amelyek a jelentősebb Mi-kutatókat jellemzik. Három csoportba - a digitális utópisták, a technoszkeptikusok és a jó szándékú MI mozgalma - sorolja a szakembereket az alapján, hogy miként vélekednek arról, mikor haladja meg az MI az emberi szintet és mivel jár, ha megjelenik az emberfeletti MI. A vitákban használt fogalmak és kifejezések eltérő jelentései sok esetben félreviszik a párbeszédet, ezért táblázatba szedve rövid, érthető definíciók igazítják el az olvasót. A könyv egyik nagy erénye, hogy azokkal a szakértőkkel is párbeszédet folytat, akik máshonnan közelítenek a témához, vagy merőben mást gondolnak az emberiség jövőjéről. A könyvet két nagy részre oszthatjuk: az egyik az intelligencia története, a másik az értelemadás története, mindkét rész tartalmaz spekulatív és nem túl spekulatív elemeket. A terminológia tisztázásától eljutunk a mit tegyünk kérdésig. A fejezetek végén a szerző dióhéjban összefoglalja a legfontosabb megállapításokat, kiemeli a tételmondatokat és megismédi a provokatív kérdéseket. Ezzel a megoldással megkönnyíti a visszakeresést és a lineáris olvasás utáni visszalapozást. Tegmark jól megírt forgatókönyvekkel dolgozik. Az MI megjelenésének hatását, következményeit olyan területeken vizsgálja, mint a hadászat, a munkaerőpiac, a törvényhozás vagy az orvostudomány. Azt állítja, nekünk kell választ adnunk az intelligenciarobbanással kapcsolatos kérdésekre, hogy mi történjen, milyen jövőt akarunk. Aki nem tudja megfogalmazni a célokat, az később nem reklamálhat, ha nem elégedett a helyzettel. Az általános mesterséges intelligencia („bármely kognitív feladat elvégzésének képessége legalább az emberi képességek szintjén”) megjelenését és felhasználását ma nagyon változatos formában képzeljük el; a tét és a felelősség óriási, ezért intenzív vitát kell folytatni róla. A legélesebb viták a célokat érintik: ,Adjunk-e célokat az Minek, és ha igen, kinek a céljait? Hogyan tűzhetjük ki az MI céljait? Megoldható-e, hogy az MI fejlődésével ezek a célok változadanok maradjanak? Módosíthatunk-e egy nálunk okosabb MI céljain? Melyek a végső céljaink?” Ugyancsak fontos, hogy saját céljainkat összehangoljuk és elfogadtassuk a gépekkel. Az MI létrehozásának a lehetősége a tudat évezredes problémájának újragondolását ösztönzi - és átrajzolhatja az „emberi kivételesség” elképzelést is. A szerző szerint némi vigaszt jelenthet, hogy: „Nem az univerzumunk ad értelmet a tudattal rendelkező lényeknek, hanem a tudattal rendelkező lények adnak értelmet az univerzumunknak.” Kíváncsi vagyok, vajon elolvassa-e majd az MI Tegmark könyvét, és milyen véleménye lesz róla. Sánta Szilárd Max Tegmark: Elet3.0 — Embernek lenni a mesterséges intelligencia korában HVG Könyvek 408 oldal Harari - ablak a jövőre Az idei téli könyvpiacnak aligha van fontosabb - és egyúttal széleskörű érdeklődésre számot tartó - könyve, mint Harari új kötete, a 21 lecke a 21. századra. AJeruzsálemi Héber Egyetem méltán népszerűvé vált oktatója továbbra is világosan, közérthetően, szellemesen fogalmaz, s olyan témákhoz ad sorvezetőt, amelyek minden gondolkodó embert foglalkoztatnak, de amelyeket a maguk globalitásában nem egyszerű áttekintenünk. Harari első könyve, a Sapiens az emberiség múltjával foglalkozott, azt vizsgálta, hogyan vált egy jelentéktelen majom a bolygó urává. A második, a Homo Deus az élet hosszú távú jövőjét tárta fel, arról elmélkedett, hogyan válhat az ember végül istenné, és mi lehet majd az értelem és a tudat sorsa. Ebben a könyvben a jelenre és az emberi társadalmak közvetlen jövőjére koncentrál. Megvizsgálja a világ társadalmait leginkább formáló, és a bolygónk jövőjét legnagyobb valószínűséggel befolyásoló erőket. Egyes részek a technológiára, mások a politikára, a vallásra vagy a művészetre összpontosítanak. Bizonyos fejezetek az emberi bölcsességet ünnepük, mások az emberi ostobaság sorsdöntő szerepét helyezik előtérbe. Mindezen témákon azonban ugyanaz az egy kérdés ível át: mi történik ma a világban, és mi ezeknek az eseményeknek a mélyebb értelme? Lényegtelen információkkal elárasztott világunkban a tisztánlátás hatalom. Vajon értjük még egyáltalán a világot, amelyet alkottunk? Tudjuk, mi történik körülöttünk, melyek a jelen legnagyobb kihívásai és döntései? Tudjuk, hogy mire tanítsuk a gyerekeinket? Mit jelez Donald Trump hatalomra kerülése? Mit tehetünk a YUVAL NOAH HARARI 21 LECKE 21. SZAZADRA A SAPIENS ÉS A HOMO DE US szerzőjétől ^ Új világháború közeleg? Melyik civilizáció uralja a világot? A Nyugat? Kína? Az iszlám? Nyitva hagyja-e a kapuit Európa a bevándorlók előtt? Meg tudja-e oldani a nacionalizmus az egyenlőtlenség és a klímaváltozás problémáit? Mihez kezdjünk a terrorizmussal? Dr. Harari hol megnyugtatóbb magyarázatokkal szolgál, máskor visszafogottabb az optimizmusa. De még az utóbbi esetekben is megszívlelendő, továbbgondolandó leckét ad a jövő (lehetséges) világáról. járványszerűen terjedő álhírek ellen? Miért van válságban a liberális demokrácia? Isten visszatért? Yuval Noah Harari: 21 lecke a 21. századra Animus Kiadó, 2018, 304 oldal
