Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-20 / 265. szám
www.ujszo.com | 2018. november 20. KULTÚRA 113 A fénykép mint kortárs médium Február 17-ig látható az Esterházy-palotában az a kiállítás, amely a fotó alkalmazási lehetőségeit követi nyomon TALLÓSI BÉLA Pozsony. Az alkalmazott fénykép - a fotográfiai a kortárs szlovák művészetben a címe annak a kiállításnak, amellyel a Szlovák Nemzeti Galéria folytatja a művészeti médiumokat bemutaté sorozatát. A festészet határai 2010 végén nyitották meg a nemzeti galériában a festészetet kortárs művészeti médiumként láttató Festmény festményt követ című tárlatot. Ezen huszonhét fiatal alkotó mutatkozott be. Nem tematikus kiállítás volt ez, vagyis nem egy előre meghatározott témát realizáltak a kiállító művészek saját eszközeikkel. A mustra lényege az volt, hogy a festők érzékeltessék az akkori (2010 körüli) festészeti szemléletet, a műfaj akkori állapotát. Felsorakoztassák azokat a megjelenítési lehetőségeket, amelyekre a kortárs festészet eszközei alkalmasak. A Festmény festményt követ valójában nemzedéki vallomás volt a kortárs festészet festőiségéről, arról, hogyan lehet kitágítani az eredendően festékkel megvalósítható látványteremtés határait. A grafika határai A festményprezentációt tavaly újabb nagyszabású médiummustra, a grafika lehetőségeinek bemutatása követte, úgynevezett élménykiállítás formájában. A Kemény iskola című tárlat durva technikákkal (véséssel, faragással, müvészetidegen tárgyak, matériák bevonásával) alkotó hat kortárs grafikusművész munkásságának felvázolásával illusztrálta a grafikai eljárások, eszközök alkalmazásának lehetőségeit, jelezve a határok kitolhatóságát, az átmenetet a klasszikus formáktól a kortárs grafikai megnyilvánulások felé. A fénykép lehetőségei Az alkalmazott fénykép című, jelenleg látható kiállítás a fotográfia alkalmazhatóságának a lehetőségeit keresi. A mustra a kortárs szlovák fotóművészetet mutatja be más szemszögből, nem úgy - tematikusán, történeti elemzéssel, dokumentarista funkcióját előtérbe helyezve -, ahogy megszoktuk. Az összeállí-Martin Kochan: Mimikri, 2017 (Fotók: SNG) tás azt prezentálja, hogy az utóbbi tíz évben milyen módon formálódott a fotómédium a kortárs vizuális művészet részévé. Arra kaphatunk választ a kiállítást bejárva, hogy milyen alkalmazási lehetőségei vannak a fotónak - mint egyfajta intermediális eszköznek. De az is megfigyelhető, hogy milyen beavatkozásokkal tehető alkalmassá a fényképezőgéppel megragadható látvány arra, hogy a belső én közvetítője, művészi mondanivaló legyen. Ennek egyik, talán legismertebb formája a megrendezett fotográfia (mindkét képünk erre példa). Ez az a műfaj, amikor a fotográfus bizonyos mértékben beavatkozik a valóságba, és saját mondandójához alakítja azt, vagy teljesen maga rendez be valamilyen környezetet stilizált valósággal. Változatos eszköz A tárlat a fotónak nem azt a funkcióját helyezi előtértbe, hogy képes gyorsan, aktuálisan, napra készen, pontosan megörökíteni, azaz dokumentálni a létező valóságból ellesett pillanatot. Még csak nem is azt láttatja, hogyan formálódott a fotográfia a digitális manipuláció eszközévé. A válogatás azt érzékelteti, miként vált a fotográfia a kortárs művészet változatosan alkalmazható eszközévé. A nagyszabású kiállítás két részre osztva az Esterházy-palota két emeletén látható. Az első rész, a harmadik emeleten az úgynevezett nem szerzői fotográfia lehetőségvariációit villantja fel. Azoknak a komponálási lehetőségnek lehet tanúja a látogató, amikor a művész mástól kölcsön vett, az interneten vagy másutt megjelent, tehát már létező fotóalappal dolgozik. Esetleg más létező műtárgyat - festményt, szobrot, egyéb térkompozíciót - vesz alapul, amelyet valamilyen módon felhasznál, továbbalakít egyéni alkotásához. Ez esetben a mód a szerzői, ahogy a fotós egy újabb, saját kompozícióba alkalmazza az átvett vizuális anyagot. A másik rész, az újonnan létrehozott, vagyis a szó szoros értelmében vett szerzői fotográfia a második emeleten kapott helyet. Ennél a műfajnál az alkalmazás azt jelenti, hogy a lefényképezett valóság esetenként egy nagyobb egység, valamely multimediális projekt részét képezi. A kiállító művészek ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► Cyril Blazo Peter Fabo Petra Feriancová Katarina Hruáková Dominika Jackuliaková JánKekeli Martin Kochan Roman Ondák Lucia Papőová Katarina Poliaciková Lucia Sceranková Viktor Őelesták Ján áipöcz Milan Tittel Martin Vongrej Jaroslav2iak Cyril Blaio: Szobor 1., 2011 Tréfa volt a Romániában kiásott Picasso Álhír, hogy felbukkant egy hat éve ellopott Picasso-festmény: a kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint „tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót - közölte a holland NOS televízió. Bukarest. A News.ro hírügynökség vasárnapi jelentése szerint Mira Feticu román származású holland írónő szombaton Hollandia bukaresti nagykövetségére vitte be a Picassónak tulajdonított alkotást, a nagykövetség azonnal értesítette a román hatóságokat. Úgy vélték, a rotterdami műcsarnokból román A becsületes megtaláló és a majdnem Picasso .műkincsrablók által 2012-ben ellopott hét nagy értékű festmény egyikéről, Picasso Harlequinfej című alkotásáról van szó. Feticu 2015-ben a rotterdami mükincslopásból merített ihletet Tascha című regényéhez. Elmondása szerint a napokban névtelen román nyelvű levelet kapott, mely megjelölte az elásott műkincs helyét - ahol utóbb műanyag fóliába becsomagolva az írónő meg is találta a képet tartalmazó csomagot. A News.ro hírügynökség képet is közölt Feticuról, amint kezében tartja a keretéből kivágott festményt és a reprodukciót, amely alapján azonosította a művet. A műalkotást a nagykövetség átadta a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségnek. Az írónő azonban ezután kapott egy e-mailt a belgiumi Aversben múlt héten bemutatott Az igazi másolat című színházi produkció alkotóitól. Az üzenetben elmagyarázták neki, hogy az előadás egy holland képhamisítóról szól, és az alkotók a valóság értékéről kívántak szólni - a tréfa által is. A két belga rendező, Bart Bade és Yves Degryse weboldalán leírta: a hamisított Picassót október végén rejtették el a Tulcea megyei erdőben, és három romániai, valamint három hollandiai címre küldtek névtelen levelet, megjelölték az elásott műkincs helyét, és várták a fejleményeket. A színházi alkotók bocsánatot kértek Mira Feticutól az átverés miatt, és felajánlották, hogy legyen része a produkciónak. (MTI)
