Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-20 / 265. szám

www.ujszo.com | 2018. november 20. KULTÚRA 113 A fénykép mint kortárs médium Február 17-ig látható az Esterházy-palotában az a kiállítás, amely a fotó alkalmazási lehetőségeit követi nyomon TALLÓSI BÉLA Pozsony. Az alkalmazott fénykép - a fotográfiai a kortárs szlovák művészetben a címe annak a kiállításnak, amellyel a Szlovák Nemzeti Galéria folytatja a művészeti médiumokat bemutaté sorozatát. A festészet határai 2010 végén nyitották meg a nem­zeti galériában a festészetet kortárs művészeti médiumként láttató Fest­mény festményt követ című tárlatot. Ezen huszonhét fiatal alkotó mutat­kozott be. Nem tematikus kiállítás volt ez, vagyis nem egy előre meg­határozott témát realizáltak a kiállító művészek saját eszközeikkel. A mustra lényege az volt, hogy a festők érzékeltessék az akkori (2010 körüli) festészeti szemléletet, a műfaj akkori állapotát. Felsorakoztassák azokat a megjelenítési lehetőségeket, ame­lyekre a kortárs festészet eszközei al­kalmasak. A Festmény festményt kö­vet valójában nemzedéki vallomás volt a kortárs festészet festőiségéről, arról, hogyan lehet kitágítani az ere­dendően festékkel megvalósítható látványteremtés határait. A grafika határai A festményprezentációt tavaly újabb nagyszabású médiummustra, a grafika lehetőségeinek bemutatása követte, úgynevezett élménykiállítás formájában. A Kemény iskola című tárlat durva technikákkal (véséssel, faragással, müvészetidegen tárgyak, matériák bevonásával) alkotó hat kortárs grafikusművész munkássá­gának felvázolásával illusztrálta a grafikai eljárások, eszközök alkal­mazásának lehetőségeit, jelezve a határok kitolhatóságát, az átmenetet a klasszikus formáktól a kortárs gra­fikai megnyilvánulások felé. A fénykép lehetőségei Az alkalmazott fénykép című, je­lenleg látható kiállítás a fotográfia alkalmazhatóságának a lehetőségeit keresi. A mustra a kortárs szlovák fotóművészetet mutatja be más szemszögből, nem úgy - tematiku­sán, történeti elemzéssel, dokumen­­tarista funkcióját előtérbe helyezve -, ahogy megszoktuk. Az összeállí-Martin Kochan: Mimikri, 2017 (Fotók: SNG) tás azt prezentálja, hogy az utóbbi tíz évben milyen módon formálódott a fotómédium a kortárs vizuális művészet részévé. Arra kaphatunk választ a kiállítást bejárva, hogy milyen alkalmazási lehetőségei vannak a fotónak - mint egyfajta intermediális eszköznek. De az is megfigyelhető, hogy mi­lyen beavatkozásokkal tehető alkal­massá a fényképezőgéppel megra­gadható látvány arra, hogy a belső én közvetítője, művészi mondanivaló legyen. Ennek egyik, talán legis­mertebb formája a megrendezett fo­tográfia (mindkét képünk erre pél­da). Ez az a műfaj, amikor a foto­gráfus bizonyos mértékben beavat­kozik a valóságba, és saját mondan­dójához alakítja azt, vagy teljesen maga rendez be valamilyen környe­zetet stilizált valósággal. Változatos eszköz A tárlat a fotónak nem azt a funk­cióját helyezi előtértbe, hogy képes gyorsan, aktuálisan, napra készen, pontosan megörökíteni, azaz doku­mentálni a létező valóságból ellesett pillanatot. Még csak nem is azt lát­tatja, hogyan formálódott a fotográfia a digitális manipuláció eszközévé. A válogatás azt érzékelteti, miként vált a fotográfia a kortárs művészet vál­tozatosan alkalmazható eszközévé. A nagyszabású kiállítás két részre osztva az Esterházy-palota két eme­letén látható. Az első rész, a harma­dik emeleten az úgynevezett nem szerzői fotográfia lehetőségvariáci­óit villantja fel. Azoknak a kompo­­nálási lehetőségnek lehet tanúja a lá­togató, amikor a művész mástól köl­csön vett, az interneten vagy másutt megjelent, tehát már létező fotóalap­­pal dolgozik. Esetleg más létező mű­tárgyat - festményt, szobrot, egyéb térkompozíciót - vesz alapul, ame­lyet valamilyen módon felhasznál, továbbalakít egyéni alkotásához. Ez esetben a mód a szerzői, ahogy a fo­tós egy újabb, saját kompozícióba al­kalmazza az átvett vizuális anyagot. A másik rész, az újonnan létreho­zott, vagyis a szó szoros értelmében vett szerzői fotográfia a második emeleten kapott helyet. Ennél a műfajnál az alkalmazás azt jelenti, hogy a lefényképezett valóság ese­tenként egy nagyobb egység, vala­mely multimediális projekt részét képezi. A kiállító művészek ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► Cyril Blazo Peter Fabo Petra Feriancová Katarina Hruáková Dominika Jackuliaková JánKekeli Martin Kochan Roman Ondák Lucia Papőová Katarina Poliaciková Lucia Sceranková Viktor Őelesták Ján áipöcz Milan Tittel Martin Vongrej Jaroslav2iak Cyril Blaio: Szobor 1., 2011 Tréfa volt a Romániában kiásott Picasso Álhír, hogy felbukkant egy hat éve ellopott Picasso-fest­­mény: a kép megtalálását bejelentő holland írónő elmon­dása szerint „tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megta­lálót - közölte a holland NOS televízió. Bukarest. A News.ro hírügynök­ség vasárnapi jelentése szerint Mira Feticu román származású holland írónő szombaton Hollandia buka­resti nagykövetségére vitte be a Pi­­cassónak tulajdonított alkotást, a nagykövetség azonnal értesítette a román hatóságokat. Úgy vélték, a rotterdami műcsarnokból román A becsületes megtaláló és a majdnem Picasso .műkincsrablók által 2012-ben ello­pott hét nagy értékű festmény egyi­kéről, Picasso Harlequinfej című al­kotásáról van szó. Feticu 2015-ben a rotterdami mükincslopásból merített ihletet Tascha című regényéhez. Elmondása szerint a napokban névtelen román nyelvű levelet kapott, mely megjelöl­te az elásott műkincs helyét - ahol utóbb műanyag fóliába becsomagol­va az írónő meg is találta a képet tar­talmazó csomagot. A News.ro hír­­ügynökség képet is közölt Feticuról, amint kezében tartja a keretéből ki­vágott festményt és a reprodukciót, amely alapján azonosította a művet. A műalkotást a nagykövetség átadta a romániai szervezett bűnözés és ter­rorizmus elleni ügyészségnek. Az írónő azonban ezután kapott egy e-mailt a belgiumi Aversben múlt hé­ten bemutatott Az igazi másolat című színházi produkció alkotóitól. Az üzenetben elmagyarázták neki, hogy az előadás egy holland képhamisító­ról szól, és az alkotók a valóság érté­kéről kívántak szólni - a tréfa által is. A két belga rendező, Bart Bade és Yves Degryse weboldalán leírta: a hamisított Picassót október végén rejtették el a Tulcea megyei erdőben, és három romániai, valamint három hollandiai címre küldtek névtelen le­velet, megjelölték az elásott műkincs helyét, és várták a fejleményeket. A színházi alkotók bocsánatot kértek Mira Feticutól az átverés miatt, és fel­ajánlották, hogy legyen része a pro­dukciónak. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom