Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-20 / 265. szám

8 I KÜLFÖLD 2018. november 20.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Folytatódik a franciák tiltakozása Uniós igen a brexit tervére EU-s miniszterek: nem nyithatók újra a tárgyalások a brit kiválási megállapodás tervezetéről Párizs. Folytatódott Franciaor­szágban az üzemanyag adójának emelése ellen hétvégén meghir­detett lakossági tiltakozó moz­galom: országosan 358 helyről jelzett a rendőrség útblokádokat nagyobb kereszteződésekben, benzinkutaknál, autópálya-lehaj­tóknál, valamint üzemanyag­­raktárakhoz vezető utakat is el­­barikádoztak a tiltakozók. A fu­varozók szervezetei ugyanakkor jelezték: nem csatlakoznak a mozgalomhoz. „A mozgósítás már nem akkora méretű, mint szombaton, amikor 288 ezren tiltakoztak több mint 2000 hely­színen” - közölte Laurent Nunez belügyi államtitkár. (MTI) Német tilalom 18 szaúdival szemben Berlin. Németország belépési tilalmat rendel el 18 szaúdi ál­lampolgárral szemben Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki újságíró meggyilkolása miatt - jelentette be Heiko Maas német külügy­miniszter. A miniszter nem kö­zölte az érintettek nevét, mind­össze annyit mondott, hogy je­lentős szerepük lehetett a Szaúd- Arábia isztambuli konzulátusán október elején végrehajtott gyil­kosságban. Rámutatott, hogy a Franciaországgal és az Egyesült Királysággal is egyeztetett bün­tetőintézkedések nyomán ezen személyek nem léphetnek be a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe. (MTI) Putyin ós Erdogan a Török Áramlatnál Isztambul. Vlagyimir Putyin orosz elnök Recep Tayyip Er­dogan török elnökkel találkozott abból az alkalomból, hogy el­készült a Török Áramlat föld­gázvezeték fekete-tengeri sza­kasza. Az ukrán tranzit elkerü­lését célzó Török Áramlat meg­építéséről Oroszország és Tö­rökország 2016 októberében kötött kormányközi megállapo­dást. A vezeték két ága közül az egyik Törökországot, a másik pedig Törökországon keresztül Délkelet- és Közép-Európa or­szágait, köztük Magyarországot látná el orosz földgázzal. (MTI) A jemeni húszi lázadók gesztusa Szanaa. A jemeni húszi lázadók bejelentették, jó szándékukjele­­ként leállítják a Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek el­leni rakéta- és dróntámadásaikat a 4 éve tartó jemeni háború lezá­rása érdekében. Közlésük szerint meg akarnak szüntetni minden indokot, amely igazolhatja a két ország által Jemenben végrehaj­tott agresszió és blokád folytatá­sát. Lépésük válasz az ENSZ je­meni különmegbízottjának, Mar­tin Griffithnek a kérésére, hogy ,.mutassanak jó szándékot a bé­ketárgyalás megkezdése előtt”. Az ENSZ szerint a konfliktus a világ legsúlyosabb humanitárius válságát okozta, 22 millió ember szorul segélyre. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/London. Nem nyitha­tók újra a tárgyalások a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiül szélé megállapo­dás tervezetéről, annál jobb kompromisszumot ugyanis nem lehet elérni - jelentette ki több bennmaradó uniós tagállam szakminisztere. „A mostaninál nem lehet jobb egyezséget kötni” — szögezte le Mi­chael Roth német Európa-ügyi ál­lamminiszter a huszonhetek képvi­selőinek brexitügyi egyeztetése előtt. Jean Asselbom, a luxemburgi diplo­mácia vezetője kiemelte, „bármilyen megállapodás jobb, mint a rendezet­len kiválás”, rámutatva, hogy utóbbi elkerülése mindkét félnek érdeke. Gemot Blümel, az EU soros elnök­ségét betöltő Ausztria képviselője hangsúlyozta, a technikai szinten már elfogadott szöveg a lehető legjobb kompromisszum. „Fájdalmas hét kezdődik az európai politikában. Az asztalon vannak a válási papírok, a végéhez közeledik 45 évnyi bonyo­lult házasság” - közölte. Az Európai Bizottság mára le akarja zárni a jö­vőbeli EU-brit kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozat véglegesítését, amelyet a kiválási szerződéshez fog­nak csatolni. Tegnap végül támoga­tásukról biztosították a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodás tervezetét az európai uniós tagállamok szakminiszterei. Michel Bamier, az unió brexitügyi főtárgyalója azt javasolja, hosszab­bítsák meg 2 évvel azt az átmenti pe­riódust, ami az Egyesült Királyság 2019. március 29-ei uniós kilépését követné - tudta meg a Financial Ti­mes. A brit kormány és az unió meg­állapodása szerint ez az időszak, amelyben lényegében a jelenlegi sza­bályok maradnának érvényben a fe­lek viszonyában, 2020 végéig tarta­na. Ezt nyújtaná el Bamier 2022 vé­géig. Mivel az ország de facto ebben az időszakban még az EU tagja len­ne, továbbra is fizetnie kellene éves hozzájárulását az uniós büdzséhez, amit évi 10-15 milliárd euróra be­csülnek. Eközben a La Manche csa­torna túlpartján Theresa May minisz­terelnök azzal küzd, hogy pártjának sem kilépés-, sem EU-párti szárnya nem fogadja el kormány válási meg­állapodástervezetét. Ha különmegál­­lapodások nélkül hagyja el az Egye­sült Királyság az uniót, akkor azzal brutális, 8%-os mértékben is csök­kenhet az ország bruttó nemzeti össz­terméke - jelentette az Independent brit napilap a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közlése nyomán. Ha London a Kereskedelmi V ilágszervezet (WTO) szabályai mentén bonyolítaná keres­kedelmi kapcsolatait az EU-val, az 5, de akár 8%-os vágást is jelenthetne az ország GDP-jén. Ez kb. annyi, mint­ha minden brit háztartásból elvonná­nak 6000 fontot. Ez az ún. „kemény” brexit, az a forgatókönyv, amikor különmegállapodás nélkül folyna a brit és az EU-s együttműködés a már­ciusi brit kilépés után. (MTI, Napi.hu) Soros Béccsel egyeztetett Republikánus győzelmek Bécs. Hivatalában fogadta Soros Györgyöt Sebastian Kurz osztrák kancellár. A találkozó kiemelt té­mája a Közép-európai Egyetem (CEU) Bécsbe költözése volt. Ezt a lehetőséget még az előző osztrák kormány ajánlotta fel, és a kancellár megerősítette, hogy a szabadság, il­letve a tudomány támogatása jegyé­ben az ajánlat továbbra is él. Á CEU akár már 2019 őszén megnyithatja kapuit az új helyszínen, a bécsi Otto- Wagner-Spital környékén. A Soros által alapított egyetemet egy éve próbálja elűzni Magyarországról a kormány, mostanra úgy fest, siker­rel: október végén az egyetem ve­zetése december elsejéig adott ha­táridőt a magyar kormánynak, hogy aláírják azt az együttműködési meg­állapítást, ami garantálhatná az egyetem további működését Buda­pesten. A kormány azonban a saját maga által szabott feltételeket nem hajlandó betartani, így olyan hely­zetbe hozták az egyetemet, hogy költözniük kell. Ausztria kapva kap az alkalmon, hogy a közép-kelet-európai régió egyik legmagasabban jegyzett, ren­geteg kutatási forrást és erős nem­zetközi kutatói hálózatot fenntartó egyeteme hozzájuk költözne. Soros tegnap találkozott az osztrák tudo­mányos miniszterrel, Heinz Fass­­mannal, akivel megvitatta a CEU-s diplomák akkreditálásának módját. Szó volt a Budapesten dolgozó egye­temi munkavállalók Bécsbe költözé­séről is. A következő téli félévtől kezdve a CEU politikatudományi, az újságírói és a nemzetközi kapcsola­tok posztgraduális képzései már Bécsben indulhatnak el. (MTI, 444 hu) Washington. A republikánus Rick Scott eddigi kormányzó nyer­te meg a floridai szenátusi válasz­tást - erősítették meg a voksok kéz­zel történt újraszámlálása után. Szintén a hétvégén vált ismertté, hogy a floridai és a georgiai kor­mányzóválasztásból szintén a re­publikánus jelöltek kerültek ki győztesen. Scott két cikluson át volt az USA legdélebbi államának kor­mányzója, és a törvények értelmé­ben harmadszor már nem indulha­tott ezért a posztért. Demokrata párti vetélytársa a szenátusi mandátu­mért vívott küzdelemben Bili Nel­son volt, aki három ciklusban dol­gozott a washingtoni törvényhozás felsőházában. A november 6-i fél­idős kongresszusi választások első floridai eredménye is Scott győzel­mét mutatta, ám a kevéssel alulma­radt Nelson nem ismerte el veresé­gét, és a szavazatok újraszámlálá­sát követelte. Erre a floridai törvé­nyek lehetőséget adnak, ha a két je­löltre leadott voksok aránya között 0,5%-nál kisebb a különbség. A floridai kormányzói posztért folyó versengés eredménye is is­mertté vált: a demokrata párti je­lölt, Andrew Gillum, aki jelenleg a floridai főváros, Tallahassee pol­gármestere, elismerte vereségét a republikánus Ron DeSantisszal szemben. A félidős választások éj­szakáján Gillum elismerte már a vereségét, másnap azonban ő is a voksok újraszámlálását kérte. Az újraszámlálás folyamata meglehe­tősen viharos körülmények között zajlott. Hasonlóan elhúzódott az újraszámlálás a georgiai kormány­zóválasztás esetében is. ' (MTI) Nem bukott meg Benjámin Netanjahu kormánya Benjámin Netanjahu minisz­­terelnök a biztonsági helyzet veszélyeire hivatkozva a kor­mánykoalíció együtt maradá­sára szólított fel, és bejelen­tette, átveszi a védelmi mi­nisztérium vezetését, miután lemondott a tárca vezetője, Avigdor Liberman, pártja pedig kilépett a koalícióból. Jeruzsálem. Nem lép ki az izraeli kormánykoalícióból a Zsidó Otthon párt -jelentette be tegnap annak egyik vezetője, Naftali Beimet oktatási mi­niszter, hozzátéve: ad még egy esélyt Benjámin Netanjahu miniszterel­nöknek, hogy meg tudja oldani az or­szág előtt álló biztonsági feladatokat. Ezáltal megmarad a kormányzó ko­alíció egyfős többsége a parlament­ben, és nem kell előrehozott válasz­tásokat tartani Izraelben. A koalíciót a Hamász palesztin szélsőséges szer­vezettel kötött gázai tűzszünet sodor­ta válságba. Netanjahu több tévé és rádió által közvetített beszédében ki­emelte, elkötelezett a biztonság meg­őrzése iránt, a gázai tűzszünetet ért bírálatokra válaszolva pedig hangsú­lyozta, hogy Izrael lakói a dolgok ter­mészetéből következően nem ismer­hetik a valóság minden részét, amely a Gázai övezetet uraló iszlamista Ha­­másszal megkötött alkura kényszerí­tette a kormányt. Avigdor Liberman izraeli védelmi miniszter szerdán, egy nappal a tűzszünet megkötése után lemondott, az általa vezetett Izrael a Hazánk (Jiszrael Béténu) párt pedig kilépett a koalícióból, amely többsége a parla­mentben így egyfősre apadt. Beimet lépése meglepetésként érte az elem­zőket, ráadásul a miniszter közölte, hogy a párt egyelőre visszavonja minden politikai követelését, és kiáll a miniszterelnök mellett. Bennet be­jelentése előtt Netanjahu közlemé­nyében tudatta: felelőtlen lépés volna most megbuktatni a kormánykoalíci­ót és előrehozott választásokat tarta­ni. Az oktatási miniszter azzal fenye­getőzött, hogy megbuktatja a kor­mányt, ha Netanjahu nem jelöli őt az Avigdor Liberman lemondása miatt megüresedett védelmi minisztérium élére, de a kormányfő vasárnap beje­lentette, hogy ő veszi át a tárca veze­tését. Elemzők ezután biztosra vet­ték, hogy Bennet pártja is távozik a kormányból, de nem így történt. (MTI) 1^11 ........~ 11111 ....Ilii i Naftali Bennet miniszter (balra) még egy esélyt ad Netanjahunak (tasr/ap I Wmt I < Wa\\v fn WSfi&s I u fheresa May még mindig nem látja a brexittel kapcsolatos viták végét itasr/a

Next

/
Oldalképek
Tartalom