Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-20 / 265. szám
KOZELET 2018. november20.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Lajcák lenne a biztos befutó Kosík lehet, nincs is szabadlábon Pozsony. Minden jel szerint mégsem engedték ki a mali börtönből az SIS volt munkatársát, Lubos Kosíkot. Milan Lucansky országos rendőrfőkapitány közölte, hogy a mali rendőrség képviselői tájékoztatták őt személyesen az Interpol dubaji közgyűlésén arról, hogy Kosík mindig fogságban van. Kosíkot váltóhamisításért 14 év szabadságvesztésre ítélték el. (TASR) Megpróbálják leváltani Dankót Pozsony. Leadta tegnap az ellenzék az Andrej Danko leváltását célzó rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges aláírásokat. Az ülést hét napon belül kell megtartani, Danko ma fogja bejelenteni, mikorra hívja össze. Az ellenzék azért akarja meneszteni, mert kiderült, kisdoktori munkáját öt más szerző munkájából ollózta össze. (TASR) Keresi a rendőrség Stefanovot Pozsony. Elfogatóparancsot adott ki tegnap este a rendőrség az SNS volt építésügyi minisztere, Igor Stefanov ellen, akit a faliújságtender ügyében múlt héten kilenc évre ítéltek el. Az SNS másik volt, az ügyben elítélt miniszterét, Marian Januseket, aki 11 éves szabadságvesztést kapott, hétfőn szállították börtönbe. Stefanov viszont ismeretlen helyen tartózkodik. Az elítéltek egyike sem volt jelen a Legfelsőbb Bíróság ítélethirdetésén. (TASR) IBOS EMESE Pozsony. Óriási fölénnyel Miroslav Lajöák (Smer) külügyminiszter nyerni az államfőválasztást - derül ki a Focus közvélemény-kutató ügynökség legfrissebb felméréséből. Lajöák eddig kategorikusan elutasította a jövő tavasszal esedékes választáson való indulást. Egyértelműen Miroslav Lajcák a legesélyesebb arra, hogy Andrej Kiskát váltsa az államfői poszton. Annak ellenére is, hogy jelenleg Lajcák nem szerepel a jelöltek között. A Smer kétszeres külügyminisztere eddig kategorikusan elutasította, hogy megmérettesse magát a jövő tavasszal esedékes államfőválasztáson. Ugyanakkor a Smer hetek óta képtelen előállni egy saját jelölttel. A Focus november 7. és 14. között 1021 válaszadó megkérdezésével készített felmérése alapján Lajcák több mint 32%-os támogatottságnak örvend. Őt Robert Mistrík vegyész követi a sorban, de mindössze 11,7%-os támogatottsággal. Jelzésre váró miniszter A külügyminiszter folyamatos nyomásnak lehet kitéve a Smeren belül, legutóbb Richard Rasi (Smer) múlt szerdán jelentette ki sokadszor, hogy Miroslav Lajcák lenne a legjobb államfőjelölt. A korábbi hetek tiltakozásához képest már Lajcák is árnyaltabban fogalmazott a Markíza tévétársaság egyik adásában. „Nagyon erős jelzést kellene kapnom az emberektől, hogy valóban engem szeretnének köztársasági elnöknek” - közölte Lajcák. Robert Mistrík a felmérés eredményére reagálva kijelentette: „Meggyőződésem, hogy a külügyminiszter is a jelöltek között Miroslav Lajöák már nem utasítja el kategorikusan, hogy indulna a jövő évi államfőválasztáson (jASR-feivétei) lesz, és nyilvánvaló, hogy komoly ellenfél lesz. Nem becsülöm túl az erőmet, de tény az is, hogy az összes eddigi felmérésben első voltam a demokratikus ellenzéki jelöltek közül” —zárta Mistrík. Martin Slosiarik, a Focus ügynökség vezetője szerint nehéz megjósolni, hogy Miroslav Lajcák végül hogyan dönt. „Támogatottsága tovább emelkedhet, hiszen az emberek elsősorban diplomataként gondolnak rá, aki jó kapcsolatokat ápol külföldön. Ugyanakkor egyértelműen a Smerhez kötnék - még akkor is, ha nem tagja a pártnak - s ellenfelei a Smer botrányaival hoznák összefüggésbe” — mondta Slosiarik, aki szerint a számok ennek tükrében is elmozdulhatnak. Ahogyan az SNS döntése, illetve jelöltjének neve is szerepet játszik majd ajelöltek támogatottságánál. Harabin is esélyes Mistríket Stefan Harabin követi a sorban 10%-os támogatottsággal, Államfőjelöltek Miroslav Lajóák 32,3% Robert Mistrfk 11,7% Stefan Harabin 10% BugárBéla 9,2% Marian Kotleba 8,9% Veronika RemiSová 7,9% FrantiSek Mikloäko 6,3% Zuzana Caputová 4,1% Eduard Chmelár 3,3% Milan Krajniak 3,0% Juraj Zábojnlk 0,9% Gabriela Drobová 0,7% Róbert Svec 0,6% Bohumila Tauchmanová 0,4% Fegyveres Oszkár 0,4% Radovan ZnáSik 0,2% • Forrás: Focus majd Bugár Béla és Marian Kotleba következik. A Híd elnökét a megkérdezettek 9,2%-a, míg Kotlebát 8,9%-uk támogatná. Martin Slosiarik szerint egyáltalán nem mindegy az sem, hogy mi történik az ellenzéki oldalon. „Véleményem szerint ez a helyzet Stefan Harabinnak kedvezhet, hiszen 10%-os támogatottsága nagyon erős pozíciót jelent” - állítja az elemző, s arra figyelmeztet, hogy ilyen sok jelöltnél nagyon megoszlanak a szavazatok. Nem lehet kizárni azt sem, hogy Harabin bekerül az államfőválasztás második fordulójába. Az ügynökség a Markíza számára azt is felmérte, hogy milyenek lennének Lajcák, Mistrík, illetve Richard Rasi esélyei, ha a második fordulóba jutnának. Lajcák Mistríket, Harabint és Kotlebát is több mint 40%-os támogatottsággal toronymagasan megverné. Lajcák nélkül Karol Mistrík, majd Richard Rasi esélyesebb. A most készített felméréséből Martin Slosiarik szerint véletlenül maradt ki Menyhárt József, az MKP államfőjelöltje. Fegyelmi indulhat Harabin ellen 70 százalékos fizetéscsökkentéssel és alacsonyabb bíróságra való áthelyezéssel büntetné Stefan Harabint a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Daniela Svecová ' (TASR-felvétel) Brüsszel: jobban kell spórolni az energiával ÖSSZEFOGLALÓ Újabb fegyelmi eljárást kezdeményez Stefan Harabin ellen Daniela Svecová, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke. Svecová szerint elfogadhatatlan, ahogyan Harabin viselkedett a Róbert Lalii és bőnbandája elleni tárgyalás során. Harabin elutasítja a vádakat. Pozsony. Stefan Harabin a Legfelsőbb Bíróság bírójaként tagja volt annak a szenátusnak, mely a Róbert Labs vezette bűnbanda ügyét tárgyalta június közepén. A nyilvános tárgyalás során Harabin éles vitába keveredett a tárgyalást vezető bíróval, mert engedélye nélkül felolvasta azt az előre elkészített állásfoglalást, amelyben megkérdőjelezte a Legfelsőbb Bíróság szenátusa összetételének törvényességét. Kétségeiről ugyanis előre tájékoztatnia kellett volna az ügy tárgyalásával megbízott bírót, ahogyan a szenátus többi tagját is. Ráadásul az egy nappal későbbre napolt tárgyalás során is több alkalommal megsértette a tárgyalás rendjét, és ismételten engedély nélkül - Daniela Svecová szerint - szuggesztív kérdéseket tett fel a vádlottaknak. Több alkalommal hangot adott az üggyel kapcsolatos magánvéleményének is, miközben azt a tárgyalás lezárásáig a bíróknak nem lenne szabad nyilvánosan megfogalmazniuk. Svecová szerint Harabin szándékossága felől nincs kétség, igyekezett a szenátus tagjait kétségbe vonni, s ezzel együtt a bíróság méltóságát is megsértette. „Stefan Harabin veszélybe sodorta a megbízható, pártatlan, átlátható és igazságos bírósági ítéletet” - közölte Svecová, hozzátéve, hogy ilyenre a hazai igazságszolgáltatásban még nem volt példa. Stefan Harabin elutasítja Svecová vádjait, és zaklatásnak minősíti a fegyelmi eljárást. A fegyelmi keretében Stefan Harabint alacsonyabb rendű bíróságra helyeztetné át, és egy évre megvonná fizetése 70 százalékát. Svecová szerint Harabin minden kétséget kizáróan szándékosan igyekezett ellehetetleníteni egy különösen súlyos bűncselekmény megtárgyalására összehívott nyilvános tárgyalást. Harabinnal szemben ez már a sokadik fegyelmi eljárás. (TASR, ie) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Brüsszel. Az Európai Parlament jóváhagyta a megújuló energiára és az energiahatékonyságra vonatkozó új célértékeket. A tagállamokat most első ízben kötelezik arra, hogy az energiához nem hozzájutó háztartások sorsát segítő, • konkrét energiahatékonysági lépéseket hozzanak. A most jóváhagyott célértéket 2030-ig kell elérnie a tagállamoknak - közölte az uniós parlament. A jogszabályok szerint 2030-ra az energiahatékonyságnak 32,5 százalékkal kell javulnia, a megújuló energiaforrásoknak pedig legalább 32 százalékos arányt kell elérniük a végfelhasználók által fogyasztott összes energián belül. 2023-ban mindkét célértéket felülvizsgálják. A célértékeket emelni lehet, csökkenteni nem. A szlovák környezetvédelmi tárca üdvözli a döntést. Sólymos László környezetvédelmi miniszter szerint az elfogadott célértékek közelebb visznek a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek a teljesítéséhez, és hozzájárulnak a levegő minőségének javításához. Az energiahatékonyságjavulásával az európaiaknak azonban egyre kisebb lesz a havi villanyszámlájuk is, Európa pedig kevésbé függ majd a külső olaj- és gázszállítóktól. A tagországoknak arra is fel kell jogosítaniuk állampolgáraikat, hogy azok saját célra fejleszthessenek megújuló energiát, a többletet pedig tárolhassák Vagy értékesíthessék. A szabályok értelmében 2019 végéig minden tagállamnak össze kell állítania egy tíz évre szóló, nemzeti célértékeket, hozzájárulásokat, szakpolitikát és intézkedéseket tartalmazó, integrált nemzeti energia- és éghajlattervezet, amelyet tízévente frissíteni kell. Ha az Európai Unió Tanácsa is elfogadja a megállapodást, az új szabályok megjelennek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, majd 20 nappal a publikációt követően életbe lépnek. Az energiaunió irányításával kapcsolatos jogszabályt minden tagállamban közvetlenül alkalmazni kell, míg a két irányelv nemzeti jogrendbe való átültetésére másfél év áll a tagállamok rendelkezésére. (mi, TASR, MTI) 2 1