Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-16 / 263. szám

www.ujszo.com I 2018. november 16. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 111 Tamad a fekete péntek SZABÓ LACI Ügyelni kell azonban arra, hol vásárolunk, elsősorban akkor, ha az interneten keressük a kedvezményeket (Fotó: Shutterstock) Az utóbbi napokban szinte minden csatornán találkozhatunk a fekete péntekkel, azaz a Black Fridayjel - mindenhol ilyen címszóval ellátott akciókkal próbálnak meg vásárlásra csábítani, legyen szó online kereskedésről, turisztikai szolgáltatásokról, plázákról stb. De nem árt résen lenni! Ha megnyitja az e-mail-fiókját, és megnézi a kapott leveleket, akkor szinte biztos, hogy legalább öt-tíz olyan e-mailt is talál, amely speciá­lis Black Friday-akciókat hirdet. Hatalmas kedvezményeket ígérnek, de sok esetben a kedvezmények csak a százalékos mutatóban tűnnek je­lentősnek, előfordul, hogy még drá­gább is a kínált termék, szolgáltatás, mint korábban. De az is tény, hogy az Amerikai Egyesült Államokból importált vásárlási láz tényleg ked­vező árakat kínál. Amerikában az 1960-as években jelent meg a fekete péntek, ez jelen­tette és jelenti a mai napig a kará­csonyi vásárlási láz első napját. A kereskedők ezen a napon - ami idén jövő héten, november 23-án lesz - sokszor már éjfélkor kinyitják a bol­tokat, ezek azok a pillanatok, amit számos videóban láthatunk, amikor a várakozó tömeg szinte betör a bolt­ba, közelharcokat vívnak, hogy megszerezzék a sokszor beszerzési áron kínált termékeket, elsősorban elektronikai cikkeket. Az online ke­reskedők is rátelepedtek a fekete péntekre, a webshopokban már na­pokkal, sőt sokszor hetekkel a hiva­talos Black Friday nap előtt rendkí­vüli kedvezményekkel csábítják a vásárlókat. Nemcsak a világcégek, de a szlo­vákiai és a magyarországi kereske­dők is napok óta hirdetik a fekete péntekre kínált akcióikat, ha jobban körülnézünk a boltokban, a websho­pokban, akkor láthatjuk, hogy szá­mos olyan akció van, amely valóban kedvező, így érdemes elgondolkoz­ni a vásárláson - feltéve, ha valóban szükségünk van a termékre -, ám számos olyan elektronikai cikkel is találkoztunk, amely felett ugyan ott virít, hogy 30-70 százalékos ked­vezménnyel vásárolhatjuk meg, de az akció mértéke ennél lényegesen alacsonyabb, sőt, olyan is előfordul, hogy még többe is kerül, mint né­hány héttel korábban, egy egyszerű, hétköznapi akcióban. Éppen ezért fontos, hogy vásárlás előtt végez­zünk egy piackutatást, hol mennyibe kerül az az eszköz, amelyet meg sze­retnénk vásárolni, ne dőljünk be a magas kedvezményeknek. Az utóbbi években nemcsak az elektronikai boltok, de a többi üzlet is megjelent a Black Friday­­akciókkal, így ne lepődjünk meg, ha Tnár a hipermarketek, vagy akár az utazási irodák katalógusaiban is ilyen kedvezményeket találunk. Bár sok olyan fekete péntekes ak­ció van, amely csak a százalékokban kínál kedvezményt, a tényleges ár szinte ugyanaz, mint pár héttel ko­rábban, számos olyan ajánlattal is találkozhatunk, amely valóban ol­csóbb. Ezek közé tartoznak az uta­zási ajánlatok is - számos légitársa­ság ténylegesen olcsóbban kínálja a repülőjegyeket, a szállodák és a na­gyobb szállodaláncok pedig nem­csak extra kedvezményt adnak, ha­nem olyan extrákat is kínálnak most, amelyek még kedvezőbbé teszik az utazást - például a 20-50 százalékos kedvezmény mellé még ingyenreg­geli is jár azoknak, akik ezekben a napokban foglalnak. Ha tehát utazni készül, akkor érdemes most résen lenni, és lecsapni az ajánlatokra. Ügyelni kell azonban arra, hol vá­sárolunk, elsősorban akkor, ha az in­terneten keressük a kedvezménye­ket. Ne vásároljunk ismeretlen web­oldalakon, sokan próbálkoznak ugyanis azzal, hogy álwebshopok­­kal, vagy akár nem létező termékek­kel próbálják kicsalni a vásárlók pénzét. Ha számunkra ismeretlen webáruházban akarunk vásárolni, akkor keressünk vásárlói értékelé­seket, de ne az áruház hivatalos ol­dalán. Ha online vásárolnánk, akkor most is fontos figyelni abiztonságra-csak olyan oldalon adjuk meg a bankkár­tyaszámunkat, amelyet ismerünk, megbízunk benne, és az oldal címe https-sel kezdődik. Ilyenkor ugyanis sok csaló is aktivizálja magát, hamis oldalakat gyártanak, vagy e-mailben bombázzák a lehetséges áldozato­kat, hihetetlen ajánlatokkal. Ha az ismeretlen feladótól érkező e-mail linkjére kattintunk, könnyen a hac­­kerek áldozatává válhatunk. Ha pe­dig a levél, amelyben nagyon ked­vező áron kínálnak valamit, tört ma­gyarsággal íródott, akkor azt azon­nal töröljük — azokat a csalók fordí­tóprogram segítségével készítették, hogy még nagyobb kört éljenek el a hamis ajánlataikkal. Félnek az arcfelismero technológiától ÖSSZEFOGLALÓ Nehéz hová tenni egy olyan vál­lalat vezetőjének megszólalását, mely cég erősen függ a politikai döntéshozóktól. A Microsoft elnöke - és egyben a korábbiakhoz hasonlóan még mindig vezető jogtanácsosa -, Brad Smith egy Lisszabonban rendezett konferencián fejtette ki, hogy a ma már mindennaposnak számító arcfelismerő technológi­ák mai szabályozása elégtelen, mivel olyan eszközről van szó, mely az állami hatóságok számára elfogadhatatlan ellenőrzési lehe­tőségeket biztosíthat. Smith ezért azt tartaná helyesnek, ha szigo­rúbb szabályozás jönne létre, kü­lönben „2024-ben egyszer csak 1984-ben találjuk magunkat” - utalt George Orwell ikonikus könyvére. Az elnök aggodalmainak alapja az, hogy az arcfelismerés egy olyan technológia, mely túlhatalmat biztosít az államok számára az egyén magánélete felett: a beka­­merázott világban roppant mód követhetővé teszi az egyén moz­gását - de más szempontból is ag­gályos szerinte: az üzleti világ is féktelenül belemászhat a privát szférába, ha pl. egy kereskedő az arcfelismerés alapján azonosít egy lehetséges ügyfelet, tudja, hogy az mikor járt utoljára a boltban, mit vásárolt, miket nézett meg kíván­csiságból stb. Smith elmondta, hogy a már ma is létező, illetve hamarosan meg­jelenő technológiák magát a de­mokratikus berendezkedést ve­szélyeztetik, mivel az egyénnek nem lesznek eszközei a hatalom­mal szemben, mely minden lépé­sét könnyedén ellenőrizheti - ez a polgári szabadságjogok érvénye­sítésének végét jelentheti, jelen­tette ki az elnök. Álláspontját megerősítette a vele egy színpa­don szereplő Tony Blair volt brit miniszterelnök. Habár maga a Microsoft is fej­leszt ilyen technológiát, ahogy pl. az Apple és a Facebook is, e vál­lalatok már korábban jelezték, hogy szükség lenne ezek alkal­mazásának pontos és szigorú sza­bályozására. Mind ez idáig azon­ban gyakorlatilag nem volt poli­tikai visszhangja ezeknek a'kéré­seknek - ami bizonyos szempont­ból érthető, hiszen önkorlátozó intézkedésekről lenne szó, és az ilyeneket csak erős kényszer, nagy nyomás hatása alatt szokás beve­zetni. (IT Café) Az arcfelismerés egy olyan technológia, mely túlhatalmat biztosit az álla­mok számára az egyén magánélete felett (Fotó: Shutterstock) A közösségi média növeli a depresszió és a magány érzését MTI-HÍR A különböző közösségi platformokon töltött idő növelheti a depresszió és a magányosság érzését az emberben - derült ki a Facebook, a Snapchat és az Instagram használatét vizsgáié tanulmányból. A Pennsylvaniai Egyetemen dol­gozó Melissa G. Hunt és kollégái ar­ra a három közösségi platformra összpontosították a tanulmányukat, amelyek a legnépszerűbbek voltak a vizsgálatba bevont 143 egyetemi hallgató körében - írja az MTI. A tanulmány kezdetén a résztve­vők mindegyikének ki kellett tölte­nie egy kérdőívet a hangulatára vo­natkozóan. A hallgatókat véletlenszerűen osztották két cso­portra: a kontrollcsoport tagjai a szokásos módon használhatták a közösségi oldalakat, míg a másik csoportnak napi 10-10 percre kel­lett korlátoznia a Facebook, Snap­chat és Instagram használatát. A következő három hétben a résztve­vőknek képemyőfotókat kellett ké­szíteniük az iPhone-juk akkumu­látor-használatáról, hogy a kutatók heti bontásban lássák, hogy az egyes alkalmazások mennyi ideig voltak használatban. Az adatok fényében Hunt és kol­légái megnézték, hogy az egyes résztvevőknél többek között milyen mértékű volt FOMO (azaz a féle­lem, hogy kimaradnak valamiből), a szorongás, a depresszió és a magány érzése. Ha az ember a szokásosnál keve­sebb időt tölt a közösségi platformo­kon, az jelentősen csökkenti a de­pressziót és a magányt. Ez a jóté­kony hatás különösen azoknál a résztvevőknél volt érzékelhető, akik depressziósabbak voltak a tanul­mány kezdetén - mondta Hunt. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az eredmények nem azt jelen­tik, hogy a 18-22 éves korosztály tagjainak teljesen ki kell zárniuk a közösségi oldalakat, de hasznos le­het korlátozni ezek használatát. A közösségi médiával foglalkozó szakirodalom egy része szerint a kü­lönböző platformok böngészése közben a felhasználók összehason­lítást végeznek. „Amikor az ember mások életét nézi, különösen az Ins­tagramon, könnyedén arra a követ­keztetésre juthat, hogy mások élete sokkal menőbb vagy jobb, mint a sa­játja” - magyarázta a kutató. Bár a tanulmány nem határozza meg azt az optimális időt, amelyet a felhasználóknak ezeken a platfor­mokon kellene tölteniük, vagy hogy hogyan lehetne őket a legjobban használni, Hunt szerint az eredmé­nyekből mégis kirajzolódik két olyan konklúzió, amelyek betartása egyetlen közösségimédia-felhasz­­nálónak sem árthat: Először is csökkenteni kell a szo­ciális összehasonlításra alkalmat adó lehetőségeket. „Amikor az ember nem azzal van elfoglalva, hogy a kattintásvadász tartalmakat bújja a közösségi médiában, akkor több időt szentel azoknak a dolgoknak, ame­lyek nagyobb valószínűséggel töltik el elégedettséggel a saját életét ille­tően” - magyarázta Hunt. Másodszor, mivel ezek a platfor­mok még jó ideig az életünk részei maradnak, ezért a társadalomnak ki kell találnia, hogyan lehetne őket úgy használni, hogy a legkevesebbet árt­sák a felhasználóknak. Azt ugyanak­kor Hunt szerint se tudni, hogy ezek az eredmények más közösségi plat­formok és korcsoportok esetében, il­letve eltérő körülmények között is érvényesek-e, ennek megállapításá­hoz további kutatások szükségesek. Ha az ember a szokásosnál kevesebb időt tölt a közösségi platformokon, az je­lentősen csökkenti a depressziót és a magányt (Fotó: Shutetrstock)

Next

/
Oldalképek
Tartalom