Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-03 / 252. szám
6 I KÜLFÖLD 2018. november 3.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Jeruzsálemet választja Brazília Sao Pauio. Brazília megválasztott elnöke bejelentette, hivatalba lépése után átköltözteti országa izraeli nagykövetségét Tel- Avivból Jeruzsálembe. Az izraeli kormányfő azonnal történelminek minősítette a döntést. A vasárnap az elnökválasztás 2. fordulójában győztes jobboldali Jair Bolsonaro közölte: ,A fővárosról az ország dönt. Ha Brazília Rio de Janeiróból áthelyezte Brazíliavárosba, akkor az a főváros. Nem látok ebben gondot.” Az Egyesült Államok már korábban, tavaly decemberben ugyanilyen döntést hozott. Példáját követte Guatemala és Paraguay is, de az utóbbi később visszakozott. (MTI) Antiszemitizmus a brit Munkáspártban London. Bűnügyi eljárást indított a Scotland Yard az ellenzéki brit Munkáspárton belüli antiszemita bűncselekmények gyanújának kivizsgálására. Cressida Dick, a londoni rendőrség főparancsnoka elmondta: a vizsgálat kezdeti szakasza az online felületeken megjelent tartalmakra összpontosít, mert „már ezek alapján is úgy tűnik, hogy bűncselekmény történhetett”. a legnagyobb brit ellenzéki erő maga gyűjtött össze 45 olyan esetet, amelyekkel kapcsolatban felmerülhet az antiszemita indíttatású bűncselekmény gyanúja. Ezek között szerepelnek olyan fenyegető bejegyzések, amelyeket munkáspárti tagok töltöttek fel közösségi médiaportálok felületeire. (MTI) Babig és az ENSZ migrációs csomagja Prága. Andrej Babis cseh kormányfőjavasolni fogja, hogy Csehország - Magyarország és Ausztria példáját követve - ne csatlakozzon az ENSZ globális migrációs csomagjához. A kormány várhatóan a jövő héten fog foglalkozni a témával, előzetesen még koalíciós partnerével, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) vezetőivel is meg akarja vitatni. A politikus az osztrák és a magyar álláspontot osztva úgy látja, hogy a tervezett paktum elmossa a különbségeket a legális és az illegális migráció között, illetve a dokumentum megfogalmazásai lehetővé teszik a különböző értelmezéseket. (MTI) Támadás kopt keresztények ellen Kairó. Kopt keresztény zarándokokat szállító buszra támadtak ismeretlen fegyveresek Egyiptomban, az egyház tájékoztatása szerint legalább heten meghaltak, 14-en megsebesültek. A támadás Minj a tartományban történt a Kairótól 260 km-re délre • fekvő Hitvalló Szent Sámuelkolostor közelében. Három busz tartott a kegyhelyhez, a fegyveresek csak az egyik járműre tudtak rálőni. A halottak között nők és gyerekek is vannak. (MTI) Katasztrofális jemeni háború A főváros, Szanaa repterét és Hodeida kikötőjét támadja a Szaúd-Arábia vezette szövetség A jemeni háború pusztító éhségválságot okozott, az ENSZ szerint Jemenben közel kétmillió anyát fenyeget éhínség. A borzasztó helyzet miatt bő egymillió embert fertőzött meg a modern kor legsúlyosabb kolerajárványa. (íasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Szanaa/Washington. 30 napon belül bóketárgyalás kezdődhet a jemeni háború lezárásáról - állította James Mattis amerikai védelmi miniszter. Ez erőteljes javaslat az USA részéről az Izrael utáni fő regionális szövetséges, Szaúd-Arábia számára. A felhíváshoz Mike Pompeo külügyminiszter is csatlakozott, aki szerint a húszi felkelők állítsák le a rakétatámadásokat, de a szaúdi légierőnek is abba kell hagynia a bombázásokat. A szanaai nemzetközi repülőteret és a húszi lázadók által használt, a közelben lévő légitámaszpontot támadta tegnap a szaúdi vezetésű arab szövetség, közben szövetségesek és a húszik összecsapásai folytatódtak a fővárostól nyugatabbra, az ország legnagyobb kikötővárosában, Hodeidában. Az erőszakcselekmények az után újultak ki, hogy az USA fegyverszünetet javasolt a 3,5 éve tartó háborúban, és a szaúdi támogatást élvező kormány hajlandó volt a tűzszünetet támogatni. Az USA a nyomásgyakorlás mellett nem akar közvetítőszerepet játszani a konfliktusban - egyébként Jemenben Amerikára hadviselő félként tekintenek -, hanem az ENSZ-re bízná a békéltetést. Miután a szeptemberi genfi tárgyalások kútba estek, most Martin Griffiths ENSZ-különmegbízottnak sikerült a húszikat is rávenni arra, hogy egy asztalhoz üljenek a szaúdiak vezette koalíciós erők képviselőivel. A háborúban szemben álló felek két éve nem tárgyaltak egymással. Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező, a síitákhoz vallásilag közel álló zaidi irányzathoz tartozó húszi lázadók és a nemzetközileg elismert jemeni elnökhöz, a Rijádban tartózkodó Abed Rabbó Manszúr Hádihoz hű erők között. A húszi felkelők 2014 szeptemberében elfoglalták a fővárost, Szanaát, és jelentős területeket vontak ellenőrzésük alá az ország nyugati-északnyugati részén. A felkelők ellen 2015 márciusában lépett hadba a kormánycsapatokat eleinte légierővel és felszereléssel támogató arab koalíció Szaúd-Arábia vezetésével. Csakhogy a felvonultatott haditechnikát és a csapatok létszámát tekintve is hatalmas túlerőben lévő koalíciós erők igen kevés eredményt tudtak elérni az elmúlt években. Leginkább Áden visszafoglalásával büszkélkedhetnének, ha a fontos kikötőváros 2018 elején nem került volna az egykori független Dél- Jemen visszaállítására szerveződő, az Egyesült Arab Emírségek által támogatott Déli Átmeneti Tanács kezére. Az elit gerillaharcosoknak számító, részben a Hezbollah által kiképzett húszi felkelők három és fél évvel a polgárháború kezdete után is keményen tartják magukat a több Öbölország által támogatott, nagy túlerőben lévő, de igen vegyes harcértékkel bíró kormánycsapatok ellen. Azonban szép lassan kezdenek elfogyni a tartalékaik, ha pedig elvesztik a csaknem öt hónapja ostromolt Hodejdát, akkor elvész egyetlen tengeri kijáratuk is. Csakhogy Szaúd- Arábiának és az Egyesült Arab Emírségeknek is hirtelen sürgőssé vált valamilyen megegyezés. Elsősorban az országát de facto kormányzó Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös van szorult helyzetben, aki a szaúdi hadjáratot elindította. A Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró brutális meggyilkolását követően már a gondosan felépített reformer imázsa is szertefoszlott, és a nemzetközi közvélemény egyre inkább az agresszív despotát látja benne. Ráadásul több jel is arra mutat, hogy már apja is elégedetlen vele. Az idős király az elmúlt hónapokban fia több intézkedését is blokkolta. (MTI, Index) Tomboló pakisztániak követelik egy nő kivégzését Tegnap megbénították Pakisztánt az istenkáromlás vádjával halálra ítélt keresztény nő szabadlábra helyezését elrendelő ítélet miatt 3 napja tárté tüntetések. Zárva tartottak az iskolák, a hivatalok, az üzletek, akadozott a közlekedés, a tüntetők autópályákat, síneket torlaszoltak el. Iszlámábád. A keresztény nő kivégzését követelők gépkocsikat gyújtottak fel és boltokat fosztogattak. Iszlámábádban és Lahorban tegnap leállították a mobiltelefonszolgáltatást is. A kormány erőfeszítése, hogy tárgyaljon a helyzet megoldásáról a tüntetéseket szervező Tehrík-i-Labbaik Pakisztán (TLP) nevű iszlamista párt vezetőivel, zsákutcábajutott. A TLP vezetője, Hadim Rizvi ígéretet tett a tüntetések folytatására. A tüntetések szerdán kezdődtek, miután a legfelsőbb bíróság elrendelte a 2010 óta halálsoron lévő Ászija Bibi szabadon engedését. „Nem hagyjuk abba, amíg a halálos ítéletet eltörlő bírákat fel nem mentik, és Bibit nem akasztják fel” - mondta támogatóinak Rizvi. Rizvi követei azt kérték a kormánytól, hogy a nő ne hagyhassa el az országot, Favad Sodri tájékoztatási miniszter viszont az közölte, a kabinet nem fogad el semmilyen diktátumot. A keresztény nő elhagyja Pakisztánt, férje október közepén tért vissza Nagy- Britanniából a gyerekekkel, és váiják az elengedését, hogy együtt utazzanak el Pakisztánból. A családanyát annak idején azért jelentették fel, mert állítólag sértő megjegyzést tett Mohamed prófétára. Istenkáromlásért 2010-ben rövid tárgyalás után halálra ítélték. Egy lahori főbíróság 2014-ben jóváhagyta a korábbi ítéletet. A nő és a családja végig kitartott az ártatlansága mellett. Az ügy nagy visszhangot keltett világszerte, annak idején XVI. Benedek pápa is kérte a nő szabadon bocsátását. Pakisztánt erősen megosztotta az ítélet, két politikust, akik segíteni akartak az asszonynak, meggyilkoltak. (MTI) Trump: A migránskaraván tagjai nem menedékkérők A Közáp-Amerika felől érkező migránskaraván tagjai nem menedékkérők és nem léphetnek be az Egyesült Államokba- közölte Donald Trump amerikai elnök, hozzátéve, a jövő héten elnöki rendeletet ad ki a migráció megfékezésére. Washington/San Salvador. Az amerikai elnök kifejtette: a legjobb, ha a migránskaraván tagjai visszafordulnak, mert - ahogyan fogalmazott- „csak vesztegetik az idejüket”, az országba nem léphetnek be. Donald Trump válságnak nevezte az Egyesült Államok déli határain kialakuló helyzetet és megismételte, hogy kormányzata Mexikó területén sátortáborokat állít fel, ahol a migránsok várakozhatnak ügyük elbírálásáig. Hangsúlyozta, hogy a bevándorlásról és állampolgárságról szóló törvény menedékkérőkre vonatkozó záradéka értelmében mindenkinek, aki menedékkérelmet nyújt be az USA-ban, igazolnia kell, hogy hazájában üldöz-Migránsok kelnek át a Guetamalát Mexikótól elválasztó határfolyón (tasr/ap) tetést szenved, vagy üldöztetéstől kell : tartania. „A menedéknyújtás nem a ; szegénységben élők megsegítését szolgáló program” - emelte ki. Figyelmeztette azokat, akik köveket I hajigáltak a mexikói rendőrökre, hogy amennyiben ezt teszik az amerikai határőrökkel és katonákkal is, cselekedeteik nem maradnak válasz nélkül. A köveket „tűzfegyvereknek” minősítik, és "ennek megfelelő választ adnak - fogalmazott. Folytatta útját tegnap az USA felé a közép-amerikai migránskaraván a dél-mexikói Oaxaca állambeli Juchitánból a tőle 60 kilométerre északra található Matías Romero felé. A migránsokat támogató Pueblo Sin Fronteras (PSF) bevándorlójogi csoport szerint a mexikói hatóságok megtagadják tőlük a humanitárius segítségnyújtást. Eltérő becslések szerint az USA felé tartó karaván 3500-7000 főből, elsősorban Guatemalából, Hondurasból és Salvadorból származó emberekből áll. Egy második, 1500-2000 fősre becsült csoport 320 kilométerrel az első mögött van. Egy harmadik, 500 főből álló csoportnak sikerült Salvadorból Guatemalába jutnia. Végül egy 700 főből álló csoport szerdán indult el San Salvadorból. A Mexikóban járó tömeg létszáma folyamatosan változik, mert újabb és újabb emberek csatlakoznak, vannak ugyanakkor, akik feladják, illetve élnek a mexikói hatóságok nyújtotta lehetőséggel, és menedékkérelmet nyújtanak be. (MTI)
