Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-03 / 252. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com I 2018. november 3. I 3 Már a szemételhordás is politikai ügy KÓSAANDRÁS Budapest. A hét elején 116 Észak-Pest megyei és nógrádi településen nem vitték el a szemetet, mert a cég, amelyiknek dolga lett volna, anyagilag ellehetetlenült. A szakma szerint a rezsicsökkentés nyírja ki a szemétszállítást, a kormány a „pénzéhes" cégekre és az ellenzékre mutogat. Gödöllő, Aszód, Hollókő, Mogyoród, Nagymaros, Sződliget, Veresegyház, Zebegény - csak néhány település azok közül, melyek lakói hétfőn kellemetlen meglepetésre ébredhettek: hiába tették ki a szemeteskukákat házaik elé, azok érintetlenek maradtak. A Népszava szerint a szemétszállítást végző Zöld Híd nevű társaság ugyanis beváltotta ígéretét/fenyegetését, és nem szállította el a szemetet. Anyagilag ugyanis az ellehetetlenülés szélére került a cég. A Zöld Híd vezetői kedden sajtótájékoztatón magyarázták el a helyzetet: szerintük 2,5 milliárd forintos hiányuk keletkezett az elmúlt években a mesterségesen alacsony szemétdíjak miatt, ennyi pénzre lenne szükségük ahhoz, hogy ismét normális módon tudjanak működni, a kormány azonban tárgyalni sem hajlandó velük. A helyzet egyelőre mintegy százezer háztartást, háromszázezer embert érint, a társaság szerint, ha nem lesz megoldás, akár két hétig is érintetlenül maradhat a szemét a régióban. Ezután a jogszabályok szerint már közegészségügyi járványhelyzet áll majd fenn, amikor valakinek mindenképpen el kell majd vinnie a szemetet. Szerdára aztán a Katasztrófavédelem vette át az irányítást, a hatóság kötelezte a Zöld Hidat, hogy végezzék el a szemétszállítást. A rezsicsökkentós ára A kormány 2012-ben fagyasztotta be a szemétszállítási díjakat a rezsicsökkentési kampány keretében, majd egy évvel később még ezekből is csökkentettek tíz százalékot. A lépés politikailag kétségtelenül bejött, a 2014-es kampány fő eleme a rezsicsökkentés volt, meg is lett az újabb kétharmad a Fidesznek. Az érintett ágazatokban azonban nagyon komoly gondokat okozott. Először a kéményseprő cégek dobták be a törülközőt, mára a tevékenységet nagyrészt a Katasztrófavédelem végzi. Az elmúlt években több nyugati gáz-, és áramszolgáltató is otthagyta a magyar piacot a mesterségesen alacsonyan tartott árak miatt, a meglévők a szakemberek szerint egyelőre saját infrastruktúrájuk (praktikusan a gáz- és villanyvezetékek) karbantartásának felújításán spórolnak, ez azonban egyelőre nem látszik a szolgáltatások színvonalán. Nem így a szemétszállításnál, ahol már régóta kongatják a vészharangot az érintett cégek képviselői, de eddig olyan drasztikus lépésre, mint a Zöld Hídé, nem került sor. Igaz, Budapesten például több kerületben beszüntették a szelektív hulladékgyűjtést, mert egyszerűen nem érte meg a szolgáltatónak. 20-25 százalék hiányzik Az okokról persze megoszlik a kormány, az ellenzék és a szakemberek véleménye. Két hete a parlamentben már elhangzott egy figyelmeztetés az ellenzék részéről, hogy a szemétszállítók tartalékaik végén vannak, Cseresnyés Péter államtitkár akkor még azt mondta, nem állhat elő olyan helyzet, hogy a szemét az utcán marad. Igaz, ő hétfőn is tagadta, hogy gond lenne a szemétszállítással. Nála sokkal őszintébb volt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke, Tab város fideszes polgármestere. Schmidt Jenő az ATV-ben egyáltalán nem tagadta, hogy gond lenne a szemétszállítással, ő úgy fogalmazott, miközben a kormány „belekormányozta magát a rezsicsökkentésbe” és csökkentette az árakat, a cégek költségei az elmúlt években folyamatosan emelkedtek, így mára 20-25 százalékkal maradnak el a bevételeik a normális működéshez szükséges mértéktől. Ő hétfőn azt mondta, a rendszert 30—40 milliárd forinttal kellene feltőkésítenie az államnak, és szerdára a kormány már be is jelentette, hogy 26 milliárd forintot csoportosít át a szemétszállítás gondjainak megoldására, mégpedig uniós fejlesztési források terhére. „Elmúlt nyolc óv" A pénzügyi injekció nyilván csak ideiglenes megoldást hoz, az pedig egyelőre nem látszik, a kormány milyen általános megoldásban gondolkozik. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ugyanis nincs is akkora baj, a szolgáltatók profitéhségtől vezérelve akarnak „nyomást gyakorolni a kormányra”, de ennek nem fognak engedni, Cseresnyés Péter pedig a parlamentben arról beszélt, valójában az ellenzéki szocialisták okozták a bajt - még akkor, amikor kormányon voltak, lassan kilenc éve. ember a környezetszennyezés miatt halhat meg A környezetszennyezés világszerte súlyos probléma. A levegőszennyezés miatt tiltakoznak Indiában, Újdelhiben látni is alig lehet a szmogtól. (TASR/AP-felvétei) Minden 10. NAGY ROLAND A Környezetpolitikai Intézet (IEP) elemzése alapján évente legalább 5 ezer ember hal meg a környezetszennyezés káros hatásai miatt. A környezetvédelmi minisztérium a magas elhalálozási arány csökkentésére már több intézkedést is bevezetett. Pozsony. A környezetvédelmi minisztérium Környezetpolitikai Intézete (IEP) a szennyezést befolyásoló tényezők közül a rossz minőségű levegőt és ivóvizet, valamint a nem megfelelő kémiai anyagok használatát emelte ki. A szennyezett levegő főleg a légzőszervi megbetegedésekért felelős, mint például a tüdőrák vagy az asztma. A rossz minőségű ivóvíz fogyasztása sokszor okoz hasmenéses tüneteket. A vegyi anyagok közül elsősorban az ólomtartalmú festékek használatát tiltanák, mivel ezek hatással lehetnek a gyermekek intelligenciaszintjére, és károsíthatják a kognitív képességeiket. Az elemzők azonban hozzátették, hogy ezek csak a bizonyított, és viszonylag könnyen mérhető szennyezések hatásai. Sok káros anyag mellékhatását egyelőre nem sikerült teljesen kivizsgálni, így elképzelhető, hogy olyan betegségekért is felelősek, amelyekre nem is gondoltak a szakértők. Emiatt pedig valószínűleg még több haláleset írható a környezetszennyezés számlájára, mint az eddig mért adatok, azonban ezek pontos kimutatásához további vizsgálatokra lesz szükség. 70 milliós kár Az IEP szerint a környezetszennyezés nemcsak az emberek életminőségére, hanem az ország gazdaságára is káros hatással van. A szennyezés okozta megbetegedések miatt az emberek kevésbé dolgoznak hatékonyan, és értelemszerűen a korai elhalálozások sem tesznek jót a gazdaságnak. Az adatok alapján az így keletkezett éves anyagi kár nagyjából 77,3 millió euróra tehető. A környezetszennyezés káros hatásai leginkább a kirekesztett társadalmi csoportoknál figyelhetők meg. Az ilyen közösségekben élő emberek nagy része nem fér hozzá a közvízellátáshoz, lakóhelyükön nincsenek szennyvízcsatornák, és olyan tüzelőanyagokat használnak, melyek kifejezetten károsak a környezetre. Az IEP a probléma megoldását többek között a sűrűbb ellenőrzések bevezetésében látja, és fontosnak tartja a szennyvízcsatornák kiépítését is a leszakadó területeken. Az elemzők hozzátették, hogy bár a helyzet így sem megfelelő, a környezetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően azonban folyamatos javulás figyelhető meg az elhalálozási mutatóban: az 1990-es évek elején még évente 8 ezer ember halt meg a szennyezés miatt, és az évek során ez az arány folyamatosan csökkent. Lex Csallóköz Szabó Mónika, a környezetvédelmi minisztérium sajtótitkára szerint a tárca már intenzíven dolgozik a probléma megoldásán. A légszennyezés csökkentése érdekében például több intézkedést is bevezettek. „A tárca támogatja az energiahatékonyság javítását, valamint bevezette a nagy tüzelőberendezésekre vonatkozó kibocsátási határértékeket. Nagy hangsúlyt fektetünk a tájékoztatás javítására is: már kötelező tájékoztatni a lakosságot a szmoghelyzetről, és egy weboldal is indult, amely a kevésbé szennyező fűtési módokra való áttérésről tájékoztat. Készül a Levegővédelmi Stratégia is, amely egy részletes levegőminőség-elemzést tartalmaz, illetve konkrét javaslatokat tesz a levegő minőségének javítására” - jelentette ki a sajtótitkár. A vízvédelemmel kapcsolatban szintén több intézkedést említett. „A parlament pár hete fogadta el a lex Csallóközt, ez az első jogszabály, amely a legértékesebb ivóvízkészletek védelmével foglalkozik. A csatornahálózattal rendelkező településeken pedig a lakók három éven belül kötelesek lesznek csatlakozni a hálózatra, amennyiben ez műszakilag megoldható és nem jár indokolatlanul magas költségekkel” - tette hozzá Szabó. A törvényt tegnap Andrej Kiska köztársasági elnök is aláírta. A januártól életbe lépő lex Csallóközt azonban korábban több szakember is bírálta. Dusán Velic, a Vizünkért Polgári Társulás képviselője szerinte az új törvény nem lesz elég hatékony a vizek védelme érdekében. Több tucat Pest megyei településről a hét elején nem vitték el a szemetet (David Duducz/NMH - illusztrációs felvétel)
