Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-12 / 259. szám

www.ujszo.com I 2018. november 12. KULTÚRA 111 A pásztor és a bátor nyáj Dokumentumfilm készült Lénár Károly atyáról, akire ma is szeretettel és tisztelettel emlékeznek hívei JUHÁSZ KATALIN A vészterhes ötvenes években egy fiatal pap miatt vezényelték ki a katonaságot Lukané­­nyére. A hívek ugyanis nem engedték letartóz­tatni szeretett papjukat. A történetet feldolgozó dokumentumfilm nemrég díjat nyert. A rimaszombati Szekeres Éva és Lichtmannegger László 2005 óta alkot kétsze­mélyes stábot, főleg a szlovák köztévé magyar nyelvű adá­sába készítenek híranyago­kat, tudósításokat. A hazai szakma tavaly figyelt fel rá­juk, amikor a málenkij robot­ra elhurcolt gömöri magyarok szenvedéseit bemutató, Ár­tatlan bűnösök című filmjük díjat nyert a Szlovák Nemzeti Múzeum és a műemlék­­védelmi hivatal éves megmé­rettetésén. Új alkotásukkal már nem­zetközi sikert is arattak. A nyáj őrizte a pásztort című dokumentumfilm témájára véletlenül akadtak, még 2015- ben. Egy rövid tudósítást ké­szítettek Lukanényén Lénár Károly atya szobrának avatá­sáról. Meglepte őket, milyen szeretettel állták körül a he­lyiek egykori lelki pásztoruk szobrát, látták a könnyes sze­meket, és azt, hogy az általuk kérdezett hívek milyen nehe­zen tudják szavakba önteni érzéseiket. Érdekelni kezdte őket ez a plébános, aki rövid időt töltött a községben, ám halála után tíz évvel is tiszte­let övezte. Amikor Lénár Károly 28 évesen Lukanényére érkezett, már elfogatóparancs volt ki­adva ellene, amiért két paptár­sának segített Rómába szökni. Lénár Károly atya (Fotók: Képarchívum) A „disszidálni” készülőket el­fogták, őt is le akarták tartóz­tatni, de nem férhettek a kö­zelébe, mert a hívek hónapo­kon át őrizték papjukat. „Olyan volt, mint annak idején Gérard Philipe. Egy jó megjelenésű fiatalember, mo­sollyal az arcán, aki próbált lelket önteni ebbe a népbe, és sikerült is neki. Mikor eljött hozzánk, ott ültünk tátott száj­jal. Szépeket beszélt, aztán édesapámmal mindenfélékre rátértek, vicceltek, erőbemu­tatót csináltak. Sose felejtem el, amikor öt karosszéket összeközöztek, és azt egy kéz­zel fel tudta emelni” - meséli a filmben Híves György, aki gyerekként találkozott Lénár atyával, és arra is emlékszik, hogy papi teendői mellett Lukanényén 1951-ben nyáron ő zsákolt az aratásnál. „Egy hónap alatt bevéste ma­gát az emberek szívébe, annyira, hogy mindenki imádta őt. De nem úgy, mint egy magasabb rendű valakit, hanem mint egy jó barátot, aki megadja a tiszteletet ennek a népnek, de közben papja is neki.” Az emberek nem engedték, hogy elvigyék a papjukat. Élőláncot alkotva figyelmez­tették egymást, ha gyanús au­tó közeledett a falu felé, volt, hogy háromszázan aludtak a parókia kertjében. Amikor végül elfogták Lénár Károlyt, Lukanényén félreverték a ha­rangot, 1500-an gyűltek össze, a tömeg elfoglalta a postát és bántalmazták a helyi nemzeti bizottság elnökét. Végül a katonaságot kellett kivezényelni Lukanényére. Hat embert garázdaság, hetet pedig hazaárulás vádjával tartóztattak le. Lénár Károly 17 évet kapott, 12 év után sza­badult, további hét évig nem gyakorolhatta papi hivatását, csak fizikai munkát végezhe­tett. Ezután Tardoskedden és Udvardon szolgált, nyugdíjas éveit szülőfalujában, Inám­­ban töltötte, 2005-ben halt meg. Kezdeményezője volt a Komáromi Imanapoknak, sokan benne látták az első szlovákiai magyar püspököt, de ő egészségi állapota miatt már nem vállalta volna ezt a funkciót. A 26 perces filmben, amely megtekinthető a YouTube vi­deómegosztó csatornán, arról is beszélnek a helyiek, milyen volt a vallásüldözés az ötve­nes években. A dokumentum­filmet idén beválogatták a bu­dapesti Ars Sacra Filmfeszti­válra, nemrég pedig második helyezést ért el a Szabadkán megrendezett Kárpát-meden­cei Tudósítói Filmszemlén. Egyszerű eszközökkel ké­szült, nincsenek benne techni­kai bravúrok, a klasszikus do­­kumentarista elemeket hasz­nálja - régi fényképekből, há­zi videókból, híranyagokból és a helyi lakos visszaemlékezé­seiből áll össze a történet. Lát­ni a műszaki háttér hiányát, azt, hogy az alkotóknak nincs milliós felszerelésük. Az ilyesmi akár hátrányt is jelent­het egy nemzetközi megmé­rettetésen, főleg a jól felszerelt erdélyi és vajdasági konku­renciával szemben. Ám a film tele van remek apró ötletek­kel, és annyira erős az érzelmi töltete, a megszólalók vissza­emlékezései olyan elementá­ris erővel hatnak, hogy a meg­valósítás és a formai nyelv is másodlagos. Elhunyt Marián Geisberg Marián Geiáberg (1953 - 2018) (Képarchívum) Életének 65. évében szombaton elhunyt Marián Geiiberg szlo­vák színész, énekes, dalszerző. 1953-ban született Pös­­tyénben. A pozsonyi szín­művészeti főiskola elvégzése után az eperjesi Jónás Záborsky Színházhoz szer­ződött, később a turócszent­­mártoni színház társulatának tagja lett, 1988-tól pedig a nagyszombati gyermekszín­házban játszott. 1992-től. volt tagja a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház társulatá­nak, ahol folyamatosan fog­lalkoztatták. Egyike volt a legsokolda­lúbb szlovák színészeknek. Filmekben, sorozatokban is szerepelt, és folkdalok szer­­zőjeként, előadójaként is is­mert lett. Első albumát 1998- ban adta ki Nápoky címmel, 2002-ben látott napvilágot a Neladí, nevadí, 2003-ban pe­dig az Aha live. íróként is ki­próbálta magát, két elbeszé­léskötete jelent meg. Rend­szeresen hallatta hangját köz­életi ügyekben, civil aktivis­taként is tevékenykedett. Fiai, Marek és Martin szin­tén a művészi pályát válasz­tották, színészként, illetve dramaturgként dolgoznak, emellett mindketten zenélnek is. Nemrég édesapjukkal kö­zös CD-t adtak ki, és koncer­teztek is együtt. Marián Geisberg az utóbbi időben több súlyos betegség­gel küzdött, idén szívinfark­tusa volt, és komoly tüdő­műtéten is átesett. (juk) November 14-én első alka­lommal találkazhatunk Du­­naszerdahelyen a népszerű Nyitott Akadémia sorozat egyik legjobb és legkedvel­tebb előadójával, Dr. Buda László pszichiáterrel, aki­nek estjeit Magyarország minden pontján vastapssal köszöni meg a közönség. Dr. Buda László öt évvel ez­előtt, a Mit üzen a tested? című könyvvel robbant be a köztudatba, mely azóta több mint harmincezer példányban kelt el. Az eredeti gondolkodású pszichiáter és pszichoterapeuta izgalmas, hiánypótló munkája a szakma és a laikus olvasók körében is lelkes fogadtatásra talált, és sokan számoltak be arról, hogy hosszú évek óta tar­tó egészségi problémáik is javu­lásnak indultak a könyvben be­mutatott szomatodráma nevű módszer segítségével, melyet Dr. Buda László fejlesztett ki. A Pécsi Tudományegyetem ko­rábbi tanszékvezetője azóta írt még egy könyvet, Mit üzen a lelked? Önelfogadás, önszere­tet, öngyógyítás a gyakorlatban címmel, melyhez kapcsolódóan előadói kőrútra indult. A neves orvossal való találkozás nem­csak egy élményszerü, szóra­koztató estét ígér (Dr. Buda László ugyanis kitűnő, fergete­ges humorú előadói), de esélyt is arra, hogy közelebb kerüljünk önmagunkhoz, és akár kelle­metlen, makacs panaszainktól, túlsúlyunktól, betegségeinktől is megszabaduljunk, ha sikerül megértenünk az üzenetüket. A dunaszerdahelyi előadás fó­kuszában az önelfogadás és önszeretet témája áll, ezek megléte vagy hiánya ugyanis komoly befolyással bír nemcsak az egészségi állapotunkra, de az életben való boldogulásunk minden területére, az emberi kapcsolatoktól kezdve a szak­mai utunk alakulásáig. Azzal, hogy ez így van, ma mér egyre többen tisztában vagyunk, ám Dr. Buda László tapasztalatai szerint a túlzott önkritika, önma­gunk elutasítása és az ebből fa­kadó önmegbetegítés jelensége mégis fájdalmasan gyakori. Ennek az érzésnek ugyanis mély, többnyire a gyermekkorig vagy a korábbi fontos kapcsola­tokig visszanyúló gyökerei van­nak. A .nem kellés”, az elutasí­tottság tapasztalata szinte a sejtjeinkbe égett, ezért ha van­nak is, akik ma már azt bizony­gatják nekünk, hogy igenis érté­kesek és szerethetók vagyunk, ezt gyakran nem sikerül elhin­nünk önmagunkról. Túlságosan érzékeny, húsbavágó témáról van szó, a belátás itt nem csu­pán intellektuális kérdés, több kell ahhoz, hogy fokozatosan javítsunk az önmagunkkal való viszonyunkon. Sok esetben a betegségekből való gyó­gyulás is csak így lehetséges. A Nyitott Akadémia helyszíni standján - sok más, pszicho­lógiai tárgyú kiadvány mellett - meg lehet majd vásárolni Dr. Buda László könyveit is, melyeket a szerző kérésre szí­vesen dedikál is. A neves szakember november 14-én 19:00 Arakor kezdődő előadásénak a dunaszerdahelyi Üzleti és Tájékoztatási Központ (Erzsébet tér 1203) ad otthont. Jegyek kaphatók online, a www.nyitottakademia.hu oldalon és személyesen, a dunaszerdahelyi Focus Music Shopban (Vémbéry Ármin tér 51/1.). Mivel a férőhelyek száma erősen korlátozott, aki biztosan ott szeretne lenni, annak nem érdemes a jegyvásárlást az utolsó pillanatra hagynia. DPI 80756

Next

/
Oldalképek
Tartalom