Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)

2018-11-09 / 257. szám

221 SPORT 2018. november 9.1 www.ujszo.com Ma is emlegetik a DAC-Bayernt Harminc éve játszották Dunaszerdahelyen az évszázad mérkőzését a nagy múltú müncheni csapat ellen DAC-Bayern München 0:2 (0:2) Góllövők: fiion (5., 29. - az elsőt 11-esből). Az öltő meccsan: 1:3, tovibbjutott: Bayern. Játékvazatő: Donnelly (északír), 15 572 néző. Sárga lap: Szaban, III. Dorfner. Piros lap: Szaban (36.). DAC: Vahala-Kapko, Liba (8. Szaban), Hodúr, Fieber-Pavlík, Simon, KaSpar, Takáö-Soltés (88. Kulich), Miéinec. Vezetőedző: Pecze Károly. BAYERN MÜNCHEN: Aumann-Nachtweih, Augenthaler, Grahammer, Pflügler- Reuter, Thon (67. Dorfner), Flick, Eck-Ekström, Wohlfarth. Vezetőedző: Jupp Heynckes. SZABÓ ZOLTÁN Harminc óve, hogy a DAC futballcsapata az UEFA-kupa második fordulójának visszavágóján a sztárokkal teletűzdelt Bayern Münchent fogadta. Hivatalosan 15 572 néző szorongott a lelátókon a 2:0-ás német sikerrel zárult meccsen, ennél többen sosem voltak a dunaszerdahelyi stadionban. Miőinec is mehetett A DAC 1988 nyarán a két akkori prágai nagycsapat, a Sparta és a Dukla mögött harmadikként zárta a bajnokságot, így indulhatott az UEFA-kupában. Az első körben a világhírű Thomas Ravelli kapussal fémjelzett svéd Östers Vaxjö volt az ellenfél, a svédországi 2:0-s vereség után otthon 6:0-ra hengerelt a duna­szerdahelyi csapat. Ezután a világhírű Bayern követ­kezett. A sorsolást követően Klaus Augenthaler, a bajorok csapatkapi­tánya kijelentette: „Eddig nem is hallottam ilyen nevű együttesről, azt sem tudom, hol fekszik, hiszen még a térképen sincs rajta...” A DAC vezetői elintézték, hogy a korábban a prágai Bohemians játé­kosaként az államhatáron csempé­szésen kapott Tibor Micinec bünte­tését felfüggesszék, így visszakapta útlevelét, és a csapattal tarthatott Münchenbe. Az első meccset a szu­peresélyes Bayem 3:1-re megnyer­te, de a DAC remekül játszott, a cse­reként beállt Szaban Tibor védő lé­tére pazar kapásgólt lőtt. Több hely­zetük is volt a sárga-kékeknek, Takác pedig a kapufát találta el. Futballünnep, nózőcsúcs A november 9-i visszavágóra iga­zi népvándorlás indult a félkész ál­lapotban levő DAC-stadion felé. Pedig munkanapon, szerdán 13.30- kor kezdődött a meccs. Az állóhe­lyekre szóló jegyek 60, a tribünre ki­adott belépők 120 koronába kerül­tek. A jegyüzérek arattak, valutáért árulták a jegyeket a németeknek. A Bayem-drukkerek zöme Kelet-Nagy volt a tülekedés a kapunyitásnál Klaus Augenthaler és Duáan Liba vezetésével vonultak ki a csapatok 1988. november kilencedikén (fcdac.sk-felvételek) KaSpar nem cserélt mezt Petr Kaspar, a sárga-kékek akkori nagy munkabírású középpályása szerint a bíró a németeknek mindent elnézett. „Tártottunk a Bayemtől, de nem féltünk, hogy idegenben zakót kapunk. Kiváló kollektívát alkot­tunk, most is örülünk, ha összefu­tunk. Fantasztikus légkörben lép-Németországból, főleg Drezdából és Magdeburgból érkezett, ők ugyanis nem láthatták máshol kedvenceiket, hiszen nem mehettek át egy Bundesliga-meccsre. Reklám a mezen A lelkes csallóközi szurkolók bíztak abban, hogy kedvenceik ki­verhetik a szuperfavoritot. Flogy a müncheniek is tartottak a hazaiak­tól, az is bizonyítja, hogy a csapat­­kapitány Augenthaler falfehéren lépett pályára. Egy osztrák ügynök­ség készítette a pályát körülvevő reklámpaneleket, egyébként a DAC volt az első csehszlovák csapat, amely nemzetközi kupameccsen mezreklámot viselt, először a ma­gyarországi Skála áruházat népszerűsítette, a bajorok elleni ta­lálkozókon pedig Mita felirattal lé­pett pályára. A német együttes nem is aludt Szlovákiában. Csak a meccs napján érkeztek repülővel Schwechatba, onnan a csapatbusszal jöttek, és nem is edzettek a DAC-pályán. A talál­kozó után pedig azonnal utaztak is vissza. Vastaps a vereség után Nagy rohamokkal kezdett a DAC, Soltést felvágták a 16-oson belül, ám az északír bíró sípja néma maradt, nem úgy, mint röviddel később a túl­oldalon. A 5. percben megítélt bün­tetőt Olaf Thon biztosan értékesítet­te. Sajnos, már a meccs elején meg­sérült hazai védelem oszlopa, a kö­zéphátvéd Liba. Az első fél óra vé­gén az akkor csúcsformában játszó Thon 16 méteres szabadrúgása a fel­ső sarokban kötött ki. Pár perccel később a rendre a DAC kárára téve­dő Donelly kiállította Szabant, és ezzel el is dőlt a mérkőzés. A szur­kolók a 2:0-s vereség ellenére vas­tapssal jutalmazták a dunaszerdahe­lyi játékosokat. „A meccs után megkérdeztem a bírót, miért fújt ellenünk. Azt felel­te: a Bayemnek valószínűleg még sok meccset vezetek majd, a DAC- nak viszont várhatóan már egyet sem...” - mondta annak idején la­punknak a csapat azóta már elhunyt legendás gyúrója, Simonies István, aki rendszeresen autóstoppal utazott Galántáról Dunaszerdahelyre. Nem nézelődni, focizni! Pecze Károly, az egykori sikerko­vács edzői pályafutása legkelleme­sebb élményének tartja a Bayem el­leni párharcot. „Ez volt a DAC-nál elvégzett szisztematikus ötéves munkánk eredménye. A müncheni meccs előtti edzésen ajátékosok csak ámultak, milyen nagyszerű létesít­mény az Olimpiai Stadion. Több­ször kellett őket figyelmeztetni, hogy mi nem nézelődni, hanem fo­cizni jöttünk. Megilletődötten kezd­tük a meccset, de aztán belendül­tünk, még ma is előttem van Szaban pazar gólja, Soltés kihagyott hely­zetei és Takác kapufája. Az volt a legfontosabb, hogy nem kaptunk zakót a kontinens egyik legjobb csa­patától - emlékszik vissza Pecze Károly, az együttes sikerkovácsa. - Reálisan nézve a dolgokat, nagyon kevés esélyünk volt a továbbjutásra, Thon, Augenthaler, Reuter, Au­­mann, Wolhfart és Ekström a konti­nens legjobb játékosai közé tartoz­tak. A futballban nagy jelentősége van a diplomáciának, és ebben a te­kintetben a Bayemnel nem vehettük fel a versenyt. Nem mondom, hogy ez döntött, de a játékvezető a tizen­egyessel és Szaban szigorú kiállítá­sával bő félóra alatt eldöntötte a visszavágót. A drukkereink feltü­zelték a játékosainkat, és viharos rohamokkal kezdtünk, ám az északír bíró gyorsan lefékezett bennünket.” tünk pályára a visszavágón, talán túlságosan is magával ragadott a hangulat, mert nagy rohamokkal kezdtünk. Sajnos, a játékvezetői hármas gyorsan megállított ben­nünket, s míg ellenünk mindent le­fújt, a németeknek mindent szabad volt - gondol vissza a 30 évvel ez­előtti történtekre Petr Kaspar, a po­zsonyi Slovan jelenlegi sportigaz­gatója. - Kiesésünk ellenére felejt­hetetlen emlékeim fűződnek a Ba­yemnel vívott meccsekhez, amelyet pályafutásom csúcsának tartok. Já­tékostársaimtól eltérően a vissza­vágó után nem cseréltem el a me­zemet, amelyet ma is ereklyeként őrzök. Egészen más időket éltünk, mint most, nem járhattam úgy a vá­rosban, hogy lépten-nyomon ne ál­lítottak volna meg a drukkerek. Szerettek bennünket, szinte a te­nyerükön hordoztak.” Meghívás a döntőre A 70 esztendős Sánta Imre, aki 19 éven át töltötte be az elnöki posztot, is a dunaszerdahelyi labdarúgás ün­nepének tartja a Bayem elleni csatá­kat. „Picit félve indultunk München­be, hiszen a csapat először játszott ilyen kaliberű riválissal. A bajor ve­zetők megadták nekünk a kellő tisz­teletet, egyáltalán nem éreztették ve­lünk, hogy hozzájuk képest csak fut­­balltörpék vagyunk. Pecze edző jó taktikájának és a játékosok harcos teljesítményének köszönhetően elfo­gadható eredményt értünk el - szö­gezte le lapunknak Sánta Imre. - Em­lékezetes volt a visszavágó, a hatal­mas érdeklődés miatt ki kellett bőví­tenünk az állótribünt. így visszagon­dolva, kis szerencsével, és nagyobb nemzetközi rutinnal jobb eredményt érhettünk volna el, de talán túlságo­san is motiváltak voltak a futballistá-SttDtAS V DAC pocxoiiospodAr dv.vajska stseda POHÁR UEFA II. KOLO ROCNlKA 1988/89 DAC DUNAJSKÁ STREDA FC BAYERN MÜNCHEN BULLETIN 9. NOVEMBER 1988 - STREOA O 13.30 HÓD. A meccs műsorfüzete ink. Sajnos, Liba röviddel a kezdés után megsérült, s jött Thon tizen­egyese, majd a szabadrúgása, és Sza­ban kiállítása... Itt látszott, hogy a Bayem sportdiplomáciája egészen más színvonalon volt. Este a bajor klub elöljáróit Nagy Pista István örö­kös DAC-alelnök irányításával a csölösztői Kormoránban láttuk ven­dégül. Hajnalig tartott a buli, ame­lyen díszmagyarba öltözött cigány­­zenekar húzta a talpalávalót. A német klubelnök megígérte, ha csapata be­jut a fináléba, saját költségére az egész DAC-vezetést meghívja az UEFA- kupa-döntőre. Kár, hogy a Bayem már a legjobb négy között elvérzett. De a müncheniek még hosszú évekig rendszeresen karácsonyi és újévi üd­vözletét küldtek a DAC-nak.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom