Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-04 / 228. szám
2018. október 4., csütörtök, 11. évfolyam, 31. szám Turisták pusztítják a tengerpartot Skóciában Skót-felföldön turisták pusztítják a tengerpartot azzal, hogy hazacipelik a „természeti szuveníreket”. A Skye-zigeten, az ország nyugati partján észlelhető leginkább az a magatartás, amelynek láttán a helyi lakosok felháborodnak. A kődarabok összegyűjtése értelmetlen szokássá vált a környéken. Ezek a magaslatok és kőhalmok annak idején részben természeti jelenségek voltak, később pedig ezzel jelöltek bizonyos teríilethatárokat és irányokat. A sziget egyes részein a turisták által ellopott kövek miatt elkezdődött az erózió. A kövek, illetve azok rései híján nem tud a fii sehol sem megkapaszkodni, amitől a part néhol kezd leszakadni. A jelenség láttán John Hourston, a Blue Planet Society környezetvédelmi és természetes csoportjának egyik alapítója rámutatott, hogy ez a furcsa szokás felháborító és megdöbbentő. Ez olyannyira elharapózott, hogy újabban jelentős hatást gyakorol a környezetre és a természetre a térségben. A közelmúltban a helyi lakosok már felhívták az odalátogatók figyelmét, hogy vigyék vissza a széthordott köveket oda, ahol voltak, a tengerpartra. A kövek részei a természetnek, és fontos szerepet játszanak a helyi növény- és állatvilág életében. A Skye-szigetet „kis Skóciának” is nevezik. A 8000 lakosú sziget partvonala 1600 km hosszú. Egyik települése sincs 8 kilométernél messzebb a tengertől. Skye-szigetén magas hegycsúcsok tornyosulnak, mocsárvidékek, vadregényes völgyek terülnek el, és mélybe szakadó tengerparti sziklákban gyönyörködhetünk. Nem véleden tehát, hogy sok turista személyesen is meg akarja nézni ezt a természeti csodát - amíg a korábban érkezők tönkre nem teszik azt. (turizmus, szí) Problémás volt az utazás? Akár 600 eurós kártérítést is kaphat a légitársaságoktól A nyári utazási főszezon után is sorozatos botrányok és sztrájkok színesítik az utazási híreket, melyekből kiderül, hogy az utasok többsége még mindig nem tudja pontosan, hogy baj esetén milyen jogai vannak, mi az, amit elvárhat egy légitársaságtól, függetlenül attól, hogy az hagyományos, fapados, vagy nyaralókat szállító charterjárat. A napokban volt egy jelentős sztrájk (a Ryanair alkalmazottai éltek a munkabeszüntetés lehetőségével), majd a Wizz Air légitársaság két utasa nem tudott elrepülni a csoporttal egy előre megszervezett útra (túlfoglalás miatt) - és ez csak két eset, ami a hírekbe került, de naponta vannak olyan események (hosszú késés, lekésett csadakozás, törölt járat stb.), amelyek nem kapnak publicitást. Mindegyik ilyen esetnek a közös nevezője, hogy az utasok a legtöbbször nem tudják, baj esetén milyen jogaik vannak, mit tehetnek, hogy megoldást találjanak a problémára, és mit várhatnak el a légitársaságtól. Éppen ezért érdemes újra felfrissíteni a szabályokat, hogy baj esetén tudatos utasok legyünk. Az utasok jogairól a 261/2004 EK uniós rendelet szól, ebben találhatjuk meg, milyen jogai vannak a légi utasoknak. A szabályt számos bírósági ítélet is pontosította, és már módosították is - egyelőre azonban nem lépett hatályba. A lista hamarosan egy új elemmel bővülhet, egy fapados etikai kódexszel. Az Újhelyi István EP-képviselő által benyújtott javaslat a fapados légitársaságoktól vár el egy utasbarát hozzáállást. Mindegy, mi okozza a késést, járattörlést, a légitársaság minden esetben köteles segítséget nyújtani az utasoknak. Mindig jár a segítség! Ami a legfontosabb: mindegy, mi okozza a késést, járattörlést, a légitársaság minden esetben köteles segítséget nyújtani az utasoknak. Ez azt jelenti, hogy a késés hosszának függvényében - 2 óránál hoszszabb indulási csúszástól - üdítőt, ételt kell biztosítani az utasoknak (ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az utasok kapnak egy vouchert, amit a repülőtéren költhetnek el ételre, italra), ha a késés vagy a törlés miatt szükséges, akkor szállást és transzfert (a hotelbe és vissza a repülőtérre) is adni kell. A fapadosoknál gyakran nincs segítség, így az utasok magukra maradnak, a legtöbb, amit kapnak, hogy a légitársaság átfoglalja az utast egy másik, legközelebbi járatra (előfordul, hogy több nappal későbbi géppel tud a célállomásra vagy haza utazni). Igaz, meg kell említeni, hogy az utóbbi időben a fapados modell is bővült egy új elemmel - ez pedig a hagyományos légitársaságok által üzemeltetett fapados üzletág (ilyen például a Lufthansa tulajdonában lévő Eurowings vagy az Air France/ KLM által tulajdonolt Transavia stb.). Ha ilyen légitársasággal utazunk, egy fokkal jobb ellátásra számíthatunk, hiszen a cég baj esetén az anyacég gépeire is átfoglalja az utast (például, ha az Eurowings járatát törlik, akkor lehet, a Lufthansa gépével repülünk a célállomásra/haza), aki sokkal gazdagabb asszisztenciaszolgálatot is kap (személyzet a repülőtéren, minőségi szállás, vacsora és reggeli). Amire hivatkozzunk Éppen ezért nem árt elégszer elismételni, hogy az unióban milyen jogai vannak a légi utasoknak. Ennek alapja egy 2004-es rendelet (261/2004 EK), amely pontosan az ilyen, és ehhez hasonló helyzetekben alkalmazandó. Bár az eredeti szabály nagyon általánosan fogalmazott, számos bírósági ítélet született azóta, amelyek gyakorlatilag kiegészítették a szabályt. Ezek alapján már tudható, hogy a sztrájk nem számít rendkívüli körülménynek, így, ha munkabeszüntetés miatt törölték a járatunk, akkor jogosan kérjük a légitársaságtól a kártérítést. Ugyanez vonatkozik a műszaki hibákra, ezek a bírósági ítéletek szerint szintén nem számítanak, előre nem látható, azaz „vis major” esetnek. A túlfoglalásnál már nincs is kérdés, ez esetben mindenképpen jár a kártérítés. 250-600 euró Ha tehát az utazása során probléma lépett fel, akkor joggal keresi fel a légitársaságot, hogy kártérítést fizessen. A kompenzáció mértéke - a távolság alapján - 250-600 euró (1500 km-ig 250 euró, 1501—3500 km között 400 euró, ennél hosszabb utazások esetében 600 euró). A légitársaságok - ha jogos a panasz -, akkor felajánlhatják, hogy készpénz helyett utazási utalványt adnak - aki szeret utazni, annak ez jobb választás, ugyanis az utalvány magasabb értékű lehet (például 600 euró helyett 800 eurónyi utazásra jogosít fel). Segítsünk magunkon! A legjobb, amit tehetünk baj esetén, hogy önállósítjuk magunkat. Ezzel nemcsak időt takarítunk meg, de akár jobb hotelt is találunk, esedeg a gyorsaságnak köszönhetően még egy korábbi járaton is találunk helyet. Szállásnál figyeljünk arra, hogy az ár ne legyen magasabb 100 euró/ fő/éjszaka árnál, hiszen a légitársaságok általában eddig az öszszegig térítik meg a hotelszámlát. A jegyátfoglalásnál segíthet, ha telefonon felhívjuk az ügyfélszolgálatot, vagy bizonyos légitársaságoknál már online is megoldható az átfoglalás. Az extra kiadásokról szóló számlákat (étel, ital, taxiszámla, hotelszámla) megőrizzük, és azt hazatérve elküldjük a légitársaságnak, hogy térítse meg azt. Ha önállók vagyunk, és tudatosan utazunk, akkor sok bosszúságtól óvhatjuk meg magunkat, a kellemeden helyzeteket is enyhíteni tudjuk. Szabó Laci Ha valamilyen probléma lép fel az utazás során, akkor legyünk tudatos utatok, hiszen ezzel elsősorban magunkon segítünk (Fotó: Shutterstock) A Skót-felföldön turisták pusztítják a tengerpartot azzal, hogy hazacipelik a „természeti szuveníreket" (Fotó: Shutterstock
